Térdre kényszerülhet Európa, ha most nem lép vissza Brüsszel

Pillanatok alatt hatalmas áremelkedést regisztráltak a globális olajpiacon, miután Izrael és Irán pénteken súlyos csapásokat mért egymásra. A befektetők azért reagáltak pánikszerűen, mert a harcok nem csupán az iráni olajkitermelést és -exportot fenyegetik, de a létfontosságú Hormuzi-szoros biztonságát is veszélyeztetik. A fegyveres konfliktus súlyos gazdasági következményekkel járhat, különösen az amúgy is energiára éhes és versenyképességi gondokkal küzdő Európa számára, ahol Brüsszel orosz energiahordozókra vonatkozó tiltási tervei tovább fokozhatják a krízist.

Illusztráció Forrás: pixabay.com

Az Izrael és Irán közötti pénteken kirobbant háborúra azonnal reagált a globális olajpiac, mégpedig hatalmas áremelkedéssel: a Brent és a WTI nyersolaj ára 8–13 százalékkal ugrott meg, így pénteken már átlépték a 73–78 dolláros hordónkénti árat. Az árutőzsdék hétfői nyitásakor kissé alacsonyabban, 73 dollár körül voltak a jegyzések, de folyamatos emelkedést mutattak a grafikonok. Drágulásra lehet számítani, amennyiben a konfliktus tovább erősödik.

Európára is súlyos hatással lehet az izraeli-iráni knfliktus (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)

Pánik a piacokon

Az összetűzések hírére a piacok azért reagáltak pánikszerűen, mert az újonnan kitört fegyveres konfliktus rövid időn belül érintheti Irán olajkitermelését és -exportját, valamint a nyersanyag szállítása kapcsán kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. Egy a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint „klasszikus kockázatiprémium-helyzet” állt be, vagyis a geopolitikai feszültség azonnal beépül az árakba. A pénteki áremelkedés a legnagyobb napon belüli árváltozás mindkét olajfajta esetében az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta. 

Ugyan a pénteki hírek még nem szóltak az iráni olajinfrastruktúrát ért támadásokról, a vasárnapiak szerint már értek izraeli csapások kritikus létesítményeket: Teherán északi részén két olajtároló is megsérült, egyes beszámolók szerint Izrael olajfinomítókat és a gázinfrastruktúrát is támadta.

Feszült légkör

Sosem jön jól egy ilyen fejlemény, de most kifejezetten érzékeny egyensúlyt borított fel – és taszíthatja tovább komoly mélységekbe. Az olajpiacon eleve feszült volt a helyzet, mivel a globális kereslet jó ideje stagnál, és erre reagálva a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, és annak szövetségesei (OPEC+) csökkentették a termelést – emlékeztetett a Bloomberg. Mivel Irán jelentős olajexportőr, a kínálatból való kiesése érezhető hiányt okozna a globálisan. A koronavírus-világjárvány nyomán bekövetkezett keresletcsökkenés miatt ugyanis számos tagország kénytelen volt jócskán visszavenni a kitermelésből, ami nem is igen állt vissza a világgazdaság tulajdonképpeni stagnálása miatt. Papíron ugyan létezik jelentős mértékű kitermelésnövelési lehetőség, de a gyakorlatban nehéz, ha nem lehetetlen volna annyira felpörgetni az OPEC-országok olajexportját, amely ellensúlyozná az iráni mennyiség kiesését, különösen rövid távon. Oroszország pedig kereskedelmi szankciók miatt nem egészítheti ki a kínálatot.

A Hormuzi-szoros

A kitermelés mellett további aggodalomra ad okot a Hormuzi-szoros biztonsága, amelyen keresztül a világ olajexportjának körülbelül ötöde halad át. Vagyis – ahogyan arra a cikk elején utaltunk – bármilyen katonai akció vagy a hajózás biztonságának megrendülése azonnali és negatív hatással jár a globális olajszállításokra, így az árazásra is. 

A JPMorgan elemzői előrejelzése szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén, amelyben a szoros átjárhatósága teljesen megszűnik, akár a hordónkénti 130 dollárig is drágulhat az olaj.

Újabb válság alakulhat ki

Nem kérdés, hogy ha a helyzet fokozódik, súlyos gazdasági következményekkel nézhet szembe az egyébként sem szárnyaló világgazdaság. Az emelkedő olajárak minden téren magukkal húzzák az inflációt, és összességében egyértelműen tovább ronthatják a gazdasági mutatókat, köztük Európa versenyképességét. Aligha válhatna kritikusabbá térségünk energiapolitikai helyzete, hiszen a Brüsszel által az orosz energiahordozókra bevezetendő teljes tiltás úgy drágítana az energiahordozókon, hogy azokért az európai ipar már most is többszörösét fizeti, mint globális versenytársai. 

Ezért is szólította fel az Európai Bizottságot azonnali intézkedésre vasárnap Orbán Viktor. A kormányfő hangsúlyozta: az olyan energiaszegény, ugyanakkor energiaintenzív gazdaságok, mint az Európai Unió és azon belül Magyarország, különösen kitettek az ilyen válságoknak.

Ezért a magyar álláspont szerint Brüsszelnek le kell vennie a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát.