A brüsszeli kettős mérce újabb bizonyítéka Lengyelországban

A Donald Tusk vezette lengyel kormány politikai fegyverként használja az igazságszolgáltatást, és hadjáratot folytat az ellenzék ellen – állítják amerikai kongresszusi képviselők. Eközben Brüsszel csendben asszisztál, sőt máshol is kettős mércét alkalmaz: miközben Magyarországot rendszeresen támadják, a baloldali vezetésű országok botrányait figyelmen kívül hagyják. A jogállamiság így egyre inkább ideológiai fegyverré válik az EU kezében.

Brüsszel célja büntetni Magyarországot Fotó: FREDERICK FLORIN Forrás: AFP

Brüsszel látványosan hallgat, miközben a Tusk-kormány folyamatosan bontja le a jogállamiságot Lengyelországban – még az amerikai kongresszus egyes tagjai is figyelmeztették az Európai Bizottságot a politikai elnyomás veszélyeire. Eközben az uniós intézmények rendre elnézőek más, baloldali vezetésű országokkal szemben: Pedro Sánchez alkotmányellenes engedményeket tett a katalánoknak, Ukrajna pedig büntetlenül játszott a korrupcióellenes intézmények függetlenségével. A Magyarországgal szembeni eljárások így egyre inkább politikai nyomásgyakorlásnak tűnnek, Brüsszel szelektíven alkalmazza a jogállamiság elvét.

A brüsszeli kettős mérce egyre sűrűbben mutatkozik meg
Fotó: AFP/RALF HIRSCHBERGER

Brüsszel és a jogállamiság

A Nézőpont Intézet júliusban már második alkalommal vizsgálta meg az Európai Unió intézményeiben a jogállamiság helyzetét. A 15 beazonosított konkrét ügy nem vet jó fényt Brüsszelre, amely éppen most készül a tagállamok elleni jelentéseinek publikálására. Az Európai Bizottság hatodik alkalommal mutatja be a jogállamiság elveire hivatkozva a tagállamokat szelektíven bíráló jelentését. Bár Brüsszel igyekszik hangsúlyozni az eljárás jóhiszeműségét, valójában ezek a jelentések csupán a politikai nyomásgyakorlás eszközei. Nem véletlen, hogy a jelentés jogalapja a kezdetektől vitatott. Az EU intézményeinek a szerződések szerint nincs a tagállamokat politikai alapon ellenőrző és szankcionáló feladata, a bizottság jogállamisági jelentése mégis hivatkozási alapjává vált számos, Magyarországnak járó uniós forrást visszatartó döntésnek.

A EU ideológiai fegyverré változtatta a jogállamiság elvét – derül ki az Alapjogokért Központ által a bizottság éves jogállamisági jelentéséről készített elemzésből. Brüsszel a legsúlyosabb jogsértések esetén félrenéz Lengyelországban akkor, amikor a globalista Tusk-kormány éppen olyan eszközökkel „állítja helyre a jogállamot”, amelyek a legsötétebb kommunista időket idézik. 

Európa-szerte ismert eset Ursula von der Le­yen eltitkolt üzenetváltása a Pfizer vezérigazgatójával a vakcinabeszerzésekről, illetve a Magyarország jogállamiságát rendszeresen kritizáló volt igazságügyi biztos, Didier Reynders pénzmosó lottóbotránya.

Zelenszkij meggondolta magát, mégis kell a jogállam

A néhány hetes politikai botrány, a nemzetközi nyomás és a belső tiltakozáshullám után az ukrán parlament elfogadta a 13533-as törvényjavaslatot, amely visszaállítja a független korrupcióellenes intézmények jogköreit. A döntéssel Volodimir Zelenszkij gyakorlatilag elismerte: hibát követett el, amikor korábban a saját elnöki hivatalának rendelte alá ezeket a szerveket, és ezzel kis híján aláásta az ország EU-integrációs esélyeit is. 

Volodimir Zelenszkij megfutamodott. 

Ezzel gyakorlatilag beismerte az ukrán vezetés, hogy rosszul kormányozza az országot és csak a saját túlélése érdekli.

A Tusk-kormány felszámolja a demokráciát

A brüsszeli elit támogatásával erőltetett menetben bontják le a demokráciát Lengyelországban, ami miatt Washington is megszólalt és felszólították az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a lengyelországi visszaélések ellen. Jim Jordan és négy kongresszusi képviselőtársa nyílt levelet intézett az Európai Unió igazságügyi biztosához, amelyben súlyos aggodalmuknak adtak hangot. A dokumentum szerint Donald Tusk kormánya fegyverként használja a lengyel igazságszolgáltatást ellenzéki politikusok, konzervatív civil szereplők és katolikus papok üldözésére. 

A képviselők példaként említették, hogy a Tusk-kormány egyik parlamenti munkatársa közvetlenül az ügyvédjétől való elzárása után szenvedett halálos szívrohamot, valamint hogy több politikai foglyot embertelen körülmények között tartanak fogva.

Spanyolország maradt Brüsszel kegyeiben

A hatalomért cserébe lefizette volna a katalánokat Pedro Sánchez spanyol kormányfő. Sánchez közölte, hogy a baszk és navarrai modellhez hasonlóan hajlandó teljes fiskális szuverenitást biztosítani Katalóniának, ha támogatják a szocialista régióvezetést. A javaslat értelmében a katalánok kilépnének a közös finanszírozási rendszerből, amelyben minden közösség részt vesz, kivéve a Baszkföldet és Navarrát. 

Miközben Magyarországot rendre pellengérre állítják jogállamisági viták miatt, a spanyol szocialista kormány korrupciós botrányaival kapcsolatban az Európai Bizottság csak hallgat, vagy épp „nemzeti ügynek” nevezi azokat. A The European Conservative szerint a bizottság látványosan kettős mércét alkalmaz. Amikor a jobboldali, szuverenista kormányokat kell számonkérni, Brüsszel minden jogi és politikai eszközt bevet, akár uniós források megvonását is kilátásba helyezve. Ha viszont egy baloldali kormány kerül korrupciógyanúba, és az érintettek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós elit vezetőivel – például Pedro Sánchez és Ursula von der Leyen esetében –, akkor az Európai Bizottság hirtelen „nem illetékes”.

Magyarország folyamatosan a célkeresztben van

Mindeközben a brüsszeli bürokrata elit megállás nélkül vegzálja Magyarországot, mert – a maguk és egész Európa védelme érdekében – nemet mondtak a migrációra, a genderre és a háborúra, illetve arra a gazdasági, társadalmi és szociális öngyilkosságra, amit Brüsszel Ukrajna EU-s felvételével követne el. Mindez rámutat arra, hogy a jogállamiság elve az Európai Bizottság értelmezésében elvesztette eredeti, alkotmányos és emberi jogi tartalmát, és ehelyett ideológiai fegyverré vált. 

Borítókép: Brüsszel célja büntetni Magyarországot (Fotó: AFP)