Zelenszkij hirtelen rájött, hogy mégis kell a jogállam

A néhány hetes politikai botrány, a nemzetközi nyomás és a belső tiltakozáshullám után az ukrán parlament elfogadta a 13533-as törvényjavaslatot, amely visszaállítja a független korrupcióellenes intézmények jogköreit. A döntéssel Volodimir Zelenszkij gyakorlatilag elismerte: hibát követett el, amikor korábban a saját elnöki hivatalának rendelte alá ezeket a szerveket, és ezzel kis híján aláásta az ország EU-integrációs esélyeit is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével Brüsszelben Fotó: Nicolas Economou Forrás: NurPhoto/AFP

Volodimir Zelenszkij megfutamodott. Megszavazta a parlament a vitatott korrupciós törvényjavaslatot. Ezzel gyakorlatilag beismerte az ukrán vezetés, hogy rosszul kormányozza az országot és csak a saját túlélése érdekli.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (középen) beszédet mond az ukrán parlament (Verhovna Rada) plenáris ülésén (Fotó: AFP/Ukrán Elnökség)

Az ukrán parlament megszavazta azt a javaslatot (13533-as törvénytervezet), amely visszaállítja a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Iroda (SAPO) függetlenségét – korábban a 12414-es törvény korlátozta ezen szervezetek működését, a főügyészség alá rendelve őket. A döntést 331 képviselő támogatta, így visszavonja a korábbi, felháborodást kiváltó módosítást.

Zelenszkij korábban váratlanul döntött úgy, hogy alárendeli az elnöki hivatalnak a független korrupcióellenes szerveket – köztük a Nemzeti Korrupcióellenes Irodát és a különleges ügyészi hivatalt. Az elnök ezt azzal indokolta, hogy meg akarja akadályozni az orosz befolyás beszivárgását.

Ukrajna rövid időn belül három, korrupcióval foglalkozó hivatalt alakított át. Távozott tisztségéből Olena Duma, az ukrán állami vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség (ARMA) vezetője is. Ezt július 30-án, az intézmény átalakítását célzó törvény hatálybalépésének napján közölte, amit Zelenszkij néhány nappal előtte írt alá. 

Olena Duma (Fotó: ARMA)

Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője aggodalmát fejezte ki a törvény kapcsán, kiemelve, hogy ez visszalépést jelenthet az Ukrajna EU-integrációja szempontjából kritikus korrupcióellenes reformokban. 

Ursula Von der Leyen is komoly aggályait fejezte ki, mivel a jogszabály gyengíti a független korrupcióellenes intézmények pozícióját. 

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is élesen bírálta az ukrán törvényjavaslatot, amely csökkentette volna a korrupcióellenes ügynökségek függetlenségét. Zelenszkij terveit belső szövetségesei sem nézték jó szemmel. Dmitro Kuleba, Ukrajna korábbi külügyminisztere is élesen bírálta az ukrán parlament által elfogadott 12414-es számú törvényjavaslatot. Kuleba Facebook-bejegyzésében „rossz napnak” nevezte a törvény elfogadását Ukrajna számára.

Mi állt a háttérben?

Zelenszkij körül egyre gyorsabban fogy a levegő. 

A cél az lehet, hogy levegyék a sakktábláról, ezért indult meg Zelenszkij részéről a korrupcióellenes hatóságok függetlenségének a felszámolása

– mondta el lapunknak korábban Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője.

A törvény gyors elfogadását így az indokolhatta, hogy a NABU és a SZAP kényelmetlenül közel jutott az ukrán elnök legbelsőbb köreihez.

Zelenszkij döntése azonban, amellyel lényegében megszüntette az ország független korrupcióellenes intézményeit, példátlan tiltakozáshullámot indított el. A közvélemény és a civil társadalom is hevesen reagált: országszerte tüntetések indultak.

## 🇺🇦 **MASKS AND SMOKE: SHOCK PROTEST AGAINST ZELENSKY ERUPTS AT PRO-NABU RALLY**
**Soldiers in uniform among crowds, masked journalists, and ignored curfew – the signal that Kyiv is on the brink of a legitimacy crisis**

---

### 💥 **THE SCENE: CHAOS TO THE CRY OF… pic.twitter.com/GKUTIRecYN

— marco orio (@Marcorio61O) July 24, 2025

Zelenszkij tehát politikai túlélése érdekében próbálta meg kiiktatni a két fő korrupcióellenes szerv függetlenségét. Pókháló 2 néven emlegették a manővert, amely azonban végül látványos bukással végződött.

Az ukrán elnök kénytelen volt visszavonni a saját maga által kezdeményezett és aláírt törvényét, miután elsöprő társadalmi tiltakozással, és ami számára talán fontosabb, a nyugati partnerek kemény kritikáival és azzal a kilátással szembesült, hogy Ukrajna akár 20 milliárd eurónyi támogatást is elveszíthet.

A Politico brüsszeli lap véleménycikke Zelenszkij lépései kapcsán egyenesen úgy fogalmazott: „Ukrajna alattomos ellensége a saját vezetése.”

Volodimir Zelenszkij az általa kezdeményezett intézkedésről később kényszerűen beismerte: hiba volt.

Zelenszkij Ukrajnája mégsem olyan patyolattiszta?

A brüsszeli politikusok, köztük Von der Leyen és Manfred Weber hosszú ideje hangoztatják, hogy Ukrajnának az EU-ban a helye és készen állnak az uniós csatlakozásra. A kérdés: a brüsszeli politikusok nem vették észre, mi folyik Ukrajnában, vagy elferdítették az igazságot, amikor követendő példaként hivatkoztak az ukrán demokráciára?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa (Fotó:Hans Lucas/AFP/Martin Bertrand)

Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa kifejtette: azon van, hogy 2030 előtt, már 2029-ra felvegyék Ukrajnát az unióba. Mint mondta:

Feltétlenül meg kell tennünk a következő lépést Ukrajnával és Moldovával. Mindkét ország elvégezte a házi feladatát.

A történések nem ezt támasztják alá.

Ukrajnát elborítja a korrupció

Lapunk is többször írt arról, hogy a háború kezdete óta a nyugati szövetségesek és az Európai Unió jelentős mértékű anyagi, humanitárius és katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, de az ország feneketlen zsáknak bizonyult, nem csupán a költséges háború, hanem a korrupció okán is.

Ukrajna a harmadik éve tartó háború előtt a Global Initiative against Transnational Organized Crime (GITOC) bűnözési indexén a világ 193 országa közül a 34., míg Európában a harmadik legrosszabb helyen állt. A helyzet pedig azóta sokkal rosszabb lett. A háborús körülmények és az óriási nyugati támogatások ideális környezetet teremtettek a zavarosban halászók számára. Ennek következtében olyan ütemben növekedett az ukrán milliomosok száma, hogy az már a NATO-nak is szemet szúrt. 

A korrupció már a kormány legmagasabb köreiig is elér. A számos eset mellett a közelmúltban letartóztatták Olekszij Csernyisov miniszterelnök-helyettes és nemzeti egységért felelős miniszter két közeli munkatársát, akik a vád szerint gyanús ingatlanügyletben vettek részt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (középen) Kijevben találkozik Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel és Andrij Jermak ukrán elnöki hivatal vezetőjével (Fotó: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

Belső kritikák: nem elég a törvény visszavonása

Bár az ukrán parlament (Verhovna Rada) végül jóváhagyta a hibás törvénymódosítás visszavonását, sok ukrán civil szervezet szerint ez csak a kezdet lehet. 

A kérdés továbbra is fennáll: vajon Zelenszkij valóban komolyan gondolja a korrupció elleni harcot – vagy csak akkor lép, amikor már komoly nemzetközi nyomás nehezedik rá?

Ez a döntés most az Ukrajnában mindent ellepő korrupcióról szólt, de a háború kérdése hasonló. Vajon mikor jön rá a Nyugat, hogy nincs értelme az öldöklésnek, és szünteti be a támogatásokat? Akkor véget érhetne a háború is, mert mint a mostani döntésből látszik, Zelenszkij beijed, ha a Nyugat kihátrál mögüle.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével Brüsszelben (Fotó: NurPhoto/AFP/Nicolas Economou)