Ukrajna hemzseg a korrupciós ügyektől

Miközben egyre több korrupciós ügyben születik ítélet Ukrajnában, a legtöbb elítélt megússza pénzbírsággal. 2025-ben tovább nőtt a szankcionált esetek száma, ám a valós elszámoltatás továbbra is kivételnek számít. Ukrajna továbbra is rendszerszintű korrupcióval néz szembe.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Forrás: AFP

A leggyakoribb szabályszegés az idén is a pénzügyi ellenőrzésekkel kapcsolatos mulasztás volt, például a vagyonnyilatkozatok késedelmes benyújtása vagy azok pontatlansága. Az ilyen típusú ítéletek száma 1487 volt, ami ötszörös emelkedést jelent a tavalyi évhez képest. A tendencia azután gyorsult fel, hogy 2024-ben újra kötelezővé tették a vagyonnyilatkozatokat, és az ellenőrzések is szigorodtak. Ugyanakkor visszaesett a klasszikus korrupciós ügyek – így például a vesztegetések – száma. 347 ítélet született ilyen bűncselekményekben, majdnem feleannyi, mint 2024-ben. Különösen ritkák lettek az összeférhetetlenségi eljárások. Mindössze 70 ilyen esetet zártak le ítélettel, ami 80 százalékos visszaesést jelent tavalyhoz képest. A legtöbb ítélet a középső és nyugati régiókban született. Vinnicja megyében 182, Odesszában 168, Lvivben 147, Dnyipropetrovszkban 116, míg Kijev megyében 115 döntés született korrupciós ügyekben. 

Ugyanakkor a kiszabott ítéletek túlnyomó többsége továbbra is pénzbüntetés, nem pedig letöltendő szabadságvesztés.

A legsúlyosabb pénzbírság egy kijevi zeneakadémiai hallgatót sújtott, aki külföldi hallgatóknak pénzért segített bejutni és vizsgákat letenni. Ő 680 ezer hrivnyás (5,5 millió forintos) büntetést kapott. A leghosszabb börtönbüntetést egy Szumi megyei katonatiszt kapta, aki katonai felszerelést adott el. Őt 10 évre ítélték.

Zelenszkij húzza az időt és nem akar valós elszámoltatást

Ukrajnában a korrupciós bűncselekmények elkövetői automatikusan és elvileg örökre bekerülnek a nyilvános korrupcióellenes nyilvántartásba. Csak néhány kivételes esetben törölhetők, például ha megsemmisítik az ítéletet vagy az érintett aktívan részt vett az ország védelmében. 

Ez a gyakorlat azonban változhat.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága idén áprilisban a Szitnyik kontra Ukrajna ügyben kimondta, hogy a nyilvántartásba vétel időbeli korlátozás nélküli alkalmazása sérti a magánélethez való jogot és aránytalanul károsítja az érintettek jó hírnevét. A döntés nyomán az ukrán parlament olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely szerint az adminisztratív vétséget elkövetők legfeljebb egy évre kerülhetnek be a nyilvántartásba. A jogszabály jelenleg Volodimir Zelenszkij elnök aláírására vár.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)