Ukrajnát elborítja a korrupció

Tovább gyűrűzik a korrupciós botrány Ukrajna egyik legfontosabb fővárosi közműszolgáltatójánál, a Kyivzelenbud nevű zöldterület-gondozó vállalatnál. A legújabb fejlemények szerint két újabb személy ellen indult eljárás: az egyikük egy kerületi önkormányzati vállalat vezetője, a másik egy magánvállalkozó, aki állami megbízásokat nyert el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével Brüsszelben Fotó: Nicolas Economou Forrás: NurPhoto/AFP

Az ukrán főügyészség közleménye szerint a gyanúsítottak vesztegetésben és korrupciós cselekményekben vettek részt, amelyek célja a közbeszerzések jogellenes befolyásolása volt, írja az Ukrinform.

Andrij Kosztyin ukrán főügyész (balra) és Rusztem Umerov védelmi miniszter (Fotó: NurPhoto/AFP/Sergii Kharchenko)

Több mint egymillió hrivnyás „visszaosztás”

A nyomozás adatai szerint az önkormányzati vállalat vezetője az egyik vállalkozót képviselte a Kyivzelenbud közbeszerzésein, és gondoskodott arról, hogy a megrendeléseket ez a vállalkozás nyerje el. Emellett közvetítőként is működött a Kyivzelenbud vezetőségének szánt több mint egymillió hrivnya kenőpénz átadásában.

A hatóságok egy másik vállalkozót is lelepleztek, aki vállalta, hogy pénzt ad az állami cég vezetőinek a közbeszerzések sikeres megnyeréséért cserébe.

Több mint ötmillió hrivnya eltűnt

Az ukrán főügyészség emlékeztetett: korábban már hét személyt gyanúsítottak meg abban a bűnügyben, amely szerint a Kyivzelenbud vezetősége bűnszervezetet hozott létre azzal a céllal, hogy rendszeresen 15 százalékos „visszaosztást” követeljen a vállalkozóktól.

A gyanúsítottak között van a Kyivzelenbud vezérigazgatója, az első helyettese, egy osztályvezető-helyettes valamint négy magánvállalkozás vezetője, akik kenőpénz fejében kaptak megbízásokat parkok és közterületek felújítására

Korábban arról is beszámolt az ukrán sajtó, hogy az érintett vállalat két dolgozója, egy költségvetési szakember és négy magáncég vezetője ellen indult eljárás több mint ötmillió hrivnya eltulajdonítása miatt. A pénz elvileg parkok és sétányok felújítására ment volna, de a hatóságok szerint jelentős része eltűnt vagy nem az eredeti célnak megfelelően használták fel.

Az ügy ismét súlyos kérdéseket vet fel a szárnyaló korrupcióról Ukrajnában.

A háború kezdete óta a nyugati szövetségesek és az Európai Unió jelentős mértékű gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, de az ország feneketlen zsáknak bizonyult, nem csupán a költséges háború, hanem a korrupció okán is – írta a Világgazdaság.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP/Nicolas Tucat)

Az ukrajnai háború kitörése óta Brüsszel több mint 140 milliárd eurónyi támogatást nyújtott Ukrajnának különféle formákban és jogcímeken. Az ország támogatása idén is folytatódik, az Európai Unió több mint harmincmilliárd eurót fordít erre a célra. Ennek keretében egy új finanszírozási mechanizmust is létrehoztak: az úgynevezett Ukrajna-eszközt, amely célzott, stabil és kiszámítható pénzügyi segítséget biztosítana Ukrajnának a 2024 és 2027 közötti időszakban. Ennek teljes keretösszege akár 50 milliárd eurót, vagyis körülbelül 20 ezermilliárd forintot is elérhet.

Amint arról korábban írtunk, az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek körül is korrupciós botrányok vannak. A segélyek összege a 2022-es orosz háború kezdete óta mintegy 177 milliárd dollár volt, de Zelenszkij a támogatás összegéről is rendszeresen mást mond, van amikor 175, van amikor már csak 75 milliárd dollárról beszél.

Az ukrán elnök bizonytalan kijelentései is egyértelművé teszik a pénzek egy részének eltűnését és a segélyek kezelésének átláthatatlanságát.

A korrupció mellett a szervezett bűnözés uralkodik, Brüsszelnek ez nem probléma

Ukrajna a harmadik éve tartó háború előtt a Global Initiative against Transnational Organized Crime (GITOC) bűnözési indexén a világ 193 országa közül a 34., míg Európában a harmadik legrosszabb helyen állt. A helyzet pedig azóta csak rosszabb lett.

Ukrajnában már a háború előtt is virágzott a szervezett bűnözés. Ezek a szervezetek Kijev uniós csatlakozása után zavartalanul mozoghatnának az Európai Unióban, így Magyarországra is, mondta lapunknak korábban Földi László. 

A titkosszolgálati szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán szervezett alvilág történelmileg a legkegyetlenebb bűnözői csoport talán az egész világon.

A szervezett bűnözéssel sokszor összefonódott ukrán állam nem bír a bűnbandákkal, egy-egy bűnszervezet esetleges felszámolása pedig csak a jéghegy csúcsa Brüsszel ennek ellenére mindent megtesz, hogy Ukrajna gyorsított eljárással az Európai Unió tagja legyen.

Marta Kos, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa az EU-Ukrajna Társulási Tanács ülésén (Fotó: Hans Lucas/AFP/Martin Bertrand)

Lapunk arról is írt korábban, hogy Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa nyilatkozatot tett az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. Az EP külügyi bizottságában elhangzott szavaiból kitűnik, hogy a bizottság elkötelezett a folyamat felgyorsítása és egyszerűsítése mellett.

Minden készen áll, és a tanács kezében van, hogy megnyissa az első klasztert. Az EU-hoz való csatlakozás Ukrajna számára kulcsfontosságú biztonsági garancia. Ezt valósággá kell tennünk.

Azaz, Ukrajnát a lehető leggyorsabban bevennék az EU-ba, sőt már a csatlakozás előtt kedvezmények sorát hagynák jóvá Kijev számára.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével Brüsszelben (Fotó: NurPhoto/AFP/Nicolas Economou)