Ukrajna uniós csatlakozása egész Európa számára veszélyes

Magyarország nem támogathatja Ukrajna uniós csatlakozását – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a TV2-nek adott interjújában. A kormányfő szerint Brüsszel történelmi hibát készül elkövetni, amikor egy háborúban álló, közbiztonsági, járványügyi és gazdasági szempontból is súlyosan kockázatos országot akar integrálni az Európai Unióba.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Forrás: AFP

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha az ukránokat fölveszik, a háborút is felvesszük az unióba”. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarországnak egytucatnyi problémája van az ukrán tagsággal kapcsolatban – az agráriumtól kezdve a korrupción át egészen a titkosszolgálati támadásokig –, és ezekre eddig sem Brüsszel, sem Kijev nem adott megnyugtató választ. A magyar kormány éppen ezért kezdeményezett véleménynyilvánító konzultációt a kérdésről, hangsúlyozva, hogy nem lehet felelőtlenül dönteni egy egész kontinens jövőjéről.

Orbán Viktor Ukrajna EU-csatlakozásának veszélyeire hívta fel a figyelmet
Fotó: MTI

Hatalmas biztonsági kockázatokat rejt Ukrajna csatlakozása

Ha Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, Magyarország közvetlen szomszédságában egy háborús ország jelenik meg a schengeni övezeten belül. Orbán Viktor szerint ez önmagában is súlyos veszélyt jelentene hazánk biztonságára, ám az egyik legnagyobb kockázatot a kontrollálatlanná váló migráció és a közbiztonság drámai romlása jelentené. A kormányfő szerint a határ megszűnésével milliós tömegben jelenhetnek meg ukrán állampolgárok, akiknek egy része nem integrációs céllal érkezne, hanem a háború és a gazdasági kilátástalanság elől menekülne.

Itt azért meg fognak jelenni milliószám ukrán migránsok. Tehát ha nincs határ a két ország között, akkor minden veszélybe kerül

– figyelmeztetett Orbán Viktor, majd hozzátette: 

Az ukrán maffia tevékenysége ismert Magyarországon. A közbiztonságot sem lehet garantálni.

A magyar kormány figyelmeztetéseit hírszerzési jelentések és biztonságpolitikai elemzések is alátámasztják. Földi László titkosszolgálati szakértő szerint az ukrán alvilág történelmileg az egyik legkegyetlenebb bűnözői hálózat a világon, és a háború során kiképzett, de leszerelt katonák könnyen betagozódhatnak ezekbe a csoportokba. 

Európa megkapja a konkrét háborút Ukrajnából, mégpedig azért, mert az ukrán maffia és a munkájukat elveszített katonák a háború után a szervezett bűnözés útján indulnak meg Európa országaiba

– figyelmeztetett. A GITOC (Global Initiative against Transnational Organized Crime) nemzetközi bűnözési indexe szerint Ukrajna már a háború előtt is a világ egyik leginkább szervezett bűnözéssel sújtott országa volt. A 193 vizsgált állam közül a 34. helyen állt, míg Európában csak két ország előzte meg a bűnözési rangsorban. A nyugat-európai nagyvárosokban már most is aktívan jelen vannak keleti bűnbandák. Svédországban, Németországban, Belgiumban rendszeresek a bandaháborúk, robbantások és leszámolások.

Ha Ukrajna EU-tagállammá válik, ezek a folyamatok felerősödnek, a határ megszűnésével Magyarország a nemzetközi bűnözés egyik frontvonalává válhat.

A magyar határőrök, rendőrök és titkosszolgálatok jelenleg is erőn felül teljesítenek, ám egy schengeni határ megszűnése az ukrán irányból olyan teherrel járna, amit hosszú távon nem lehetne kezelni.

A magyar gazdák és a vidék megélhetése is veszélybe kerülne

Ukrajna uniós csatlakozása a magyar mezőgazdaság jövőjét is alapjaiban rengetné meg. A kormány álláspontja világos: ha egy olyan ország kerül be az EU belső piacára, ahol olcsón, de sokszor az uniós szabályokat figyelmen kívül hagyva termelnek, az végzetes versenyhátrányba sodorhatja a magyar gazdákat. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a gazdák Brüsszelbe készülnek, hogy egy nagy tüntetéssel fejezzék ki ellenállásukat, „mert az azt jelentené, hogy tönkremegy az európai mezőgazdaság”.

A veszély nem elméleti. Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően az EU ideiglenesen liberalizálta az ukrán mezőgazdasági exportot, aminek következtében az ukrán gabona olcsón, sokszor ellenőrizetlenül árasztotta el a közép-európai piacokat.

A kikötők leállása után a szállítások szárazföldön indultak meg, és a magyar, lengyel, román gazdák azonnal megérezték a hatását. A kormány válaszként ideiglenes importtilalmat vezetett be az ukrán terményekre, de ha Ukrajna teljes jogú taggá válik, ezzel a lehetőséggel többé nem élhetünk. Nagy István agrárminiszter szerint a baj ennél is mélyebb. 

Ukrajna hatalmas, külföldi kézben lévő nagybirtokrendszere – amely gyakran ezerhektáros területeken, iparszerűen termel – alapjaiban ellentétes az EU kis- és közepes birtokokra épülő agrármodelljével.

Ha ezek a szereplők megjelennek a támogatási rendszerben, az EU-s agrártámogatásokból 

nem sok maradna a magyar gazdáknak, azok Ukrajnába mennének – pontosabban azokhoz a nagy külföldi cégekhez és bankokhoz, amelyek ott a valódi tulajdonosok

– fogalmazott a miniszter. A magyar kormány ezért különösen fontosnak tartja, hogy megőrizze az ágazat támogatási forrásait. Jelenleg a magyar gazdák a legnagyobb arányú nemzeti társfinanszírozást kapják Európában, a 80 százalékos hazai hozzájárulás példátlan mértékű segítséget jelent. Ám Brüsszel Ukrajna gyorsított felvételével nemcsak a gazdák megélhetését veszélyeztetné, hanem a magyar családok biztonságos élelmiszer-ellátását is. Nagy István szerint a tét nem kevesebb, mint „mi kerül a magyar emberek asztalára”.

Járványveszély és egészségügyi összeomlás fenyegeti Európát

A közegészségügyi helyzet drámai romlása is azok közé a kockázatok közé tartozik, amelyekről Brüsszel hallgat, pedig Ukrajna uniós csatlakozása esetén Magyarország – és az egész Unió – közvetlenül szembesülne vele. Ukrajna jelenlegi állapotában nem képes garantálni a közegészségügyi biztonságot, és több fertőző betegség is robbanásszerűen terjed, köztük a HIV, amely mára az egyik legsúlyosabb problémává vált az országban. A becslések szerint több mint 250 ezer ember él HIV-fertőzéssel, közülük sokan nem is tudnak róla, így nem kapnak kezelést, és akaratlanul is továbbadják a vírust.

Az ENSZ és több nemzetközi szervezet szerint Ukrajna HIV-járványa jelenleg a legsúlyosabb Európában. 

Az új fertőzések többsége a 15–24 éves korosztályból kerül ki, de egyre több gyermeket is érint, főként az anyáról gyermekre történő fertőzések révén.

Az Oxfordi Egyetem kutatásai szerint 1,7 millió ember háborúval összefüggő belső migrációja közvetlen szerepet játszott a járvány terjedésében. A vírus fő gócpontjai Donyeck és Luhanszk, de a fertőzések már Ukrajna nyugati területeit is elérték, vagyis Magyarország közvetlen szomszédságát.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy 2023 őszén az ukrán védelmi minisztérium törölte a HIV-pozitív, de tünetmentes személyeket a katonai szolgálat alóli felmentettek listájáról.

Ez azt jelenti, hogy akár fertőzött katonák is harcolhatnak a fronton, miközben nincs biztosítva a megfelelő egészségügyi háttér, sem a nyomon követés, sem a védekezés. Emellett az intravénás droghasználat és az illegális prostitúció is erősen jelen van Ukrajnában, ezek pedig szintén gyorsítják a járvány terjedését.

A nőket különösen súlyosan érinti a háborús helyzet. A kilátástalan gazdasági körülmények miatt egyre többen kényszerülnek szexmunkára, gyakran kábítószer-függőség vagy erőszak miatt.

Az ENSZ szerint tíz ukrán nő közül hét ki van téve nemi erőszaknak, különösen a háborús övezetekben. Az erőszak és a bizalmatlanság az egészségügyi rendszerrel szemben oda vezetett, hogy sokan nem mernek orvoshoz fordulni, ami nemcsak az egyéni sorsokat pecsételi meg, hanem komoly közegészségügyi fenyegetést is jelent.

Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban egyértelműen fogalmazott: 

Ha nincs határ a két ország között, akkor minden veszélybe kerül.

Ezalól a járványok sem kivételek. Egy olyan ország felvétele, ahol a fertőzések terjedése ellen semmilyen hatékony intézkedés nem történik, beláthatatlan következményekkel járna a magyar egészségügyre is.

Korrupció, zsarolás, önkény – Ukrajna nem kész az uniós tagságra

A magyar kormány egyik legfőbb kifogása Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban az országban burjánzó, rendszerszintű korrupció. Orbán Viktor miniszterelnök szerint ez nemcsak erkölcsi, de gazdasági kockázatot is jelentene: tragikus következményekkel járna a magyar gazdaságra, ha az Európai Unió olyan államot venne fel a soraiba, amelyben sem jogállamiság, sem átláthatóság nem létezik. A kormányfő emlékeztetett, hogy Magyarország már eddig is több mint 20 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a háború közvetett gazdasági hatásai miatt, most pedig a közös uniós források sorsát fenyegeti az ukrán csatlakozás veszélye.

Az elmúlt években az ukrán közéletet titkosított szerződések, fiktív közbeszerzések, megfélemlített cégtulajdonosok és készpénzhegyek kísérték. 

2025 elején a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség dollármilliókat talált bevásárlószatyrokba rejtve kijevi tisztviselők lakásaiban, fiktív földügyek és állami földprivatizációk nyomán.

Az ingatlanokat nem létező épületek után jegyezték be, majd piaci áron értékesítették, természetesen közbeszerzés nélkül. Ez nem kirívó eset, hanem mindennapos gyakorlat egy olyan országban, amely a Transparency International jelentése szerint a 104. helyen áll a világ korrupciós rangsorában.

A hadsereget is sorozatos botrányok sújtják. Több tíz millió dollárt fizettek ki nem létező aknavető gránátokra, a sorozóbizottságok pedig pénzért állítanak ki rokkantsági igazolásokat. Egyes régiókban szervezett hálózatok működnek a sorkötelezettség kijátszására, míg más térségekben az utcáról hurcolják el a fiatal férfiakat. 

Az ukrán elit zárt lakónegyedei, luxusnyaralói viszont érinthetetlenek maradnak.

A magánszektor sem lehet biztonságban. Külföldi beruházásokat vettek állami felügyelet alá ítélet nélkül, gyakran politikai megrendelésre. Az I&U Group esete – amely zöldenergia-projektet valósított meg EBRD-hitelből – bejárta a nemzetközi sajtót. A céget az ukrán rendőrség zaklatta, eszközeit elkobozták, a tulajdonost zsarolták. Az EBRD nyíltan tiltakozott, és figyelmeztetett, hogy az ilyen eljárások az uniós befektetési környezetet is rombolják.

Zelenszkij elnök maga is elismerte, hogy az USA által juttatott 177 milliárd dollárnyi segélyből csak 75 milliárdról tudnak elszámolni. 

A maradék – hivatalosan – „eltűnt”. Közben az ukrán állam jelentős összegeket fektetett amerikai állampapírokba, vagyis a segélyként kapott pénz nem is az ország gazdaságába, hanem a küldő állam pénzpiacaira áramolhatott vissza. Ez a működési logika nem fér össze az Európai Unió értékeivel. Még kevésbé azzal az alapelvvel, hogy a közös uniós forrásokat tisztességesen és átlátható módon használjuk fel. Orbán Viktor szerint:

Egyelőre semmilyen választ, garanciát, semmit nem kaptunk sem Brüsszeltől, sem máshonnan, hogy hogyan fogja ezt a magyar gazdaság túlélni.

Éppen ezért – fogalmazott – „nem lehet beengedni az ukránokat az Európai Unióba se gyorsan, se lassan, se sehogy”, amíg ezek a kérdések nincsenek megnyugtatóan rendezve.

Célkeresztben Magyarország: ukrán titkosszolgálatok szerveztek lejárató kampányt

Ukrajna európai uniós csatlakozása nemcsak gazdasági és társadalmi kockázatokkal, hanem egyre nyíltabb diplomáciai konfliktussal is jár. Orbán Viktor szerint elfogadhatatlan, hogy egy NATO-tagállam, Magyarország ellen egy nem NATO-tag, háborúban álló ország – Ukrajna – dezinformációs titkosszolgálati műveletet folytasson. A miniszterelnök világossá tette, hogy miközben Brüsszel Ukrajna gyors uniós felvételén dolgozik, Kijev semmilyen hajlandóságot nem mutat a vitás kétoldalú kérdések rendezésére, különösen a magyar kisebbség jogainak tiszteletben tartására. 

Ehelyett lejáratással, zsarolással és titkosszolgálati eszközökkel próbálja elérni céljait.

A bizalom végképp megrendült a kárpátaljai kémbotrány után. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, Horváth József szerint a botrányban nyilvánosságra hozott felvételek egyértelműen politikai megrendelésre készültek, és nem egy valódi bűnügyi eljárás részei. Mint rámutatott: az ukrán titkosszolgálat nem adott ki hivatalos dokumentációt az elfogásról, a felvétel szándékos időzítéssel, politikai célzattal jelent meg.

A titkosszolgálati beavatkozás célja világos: Magyarország nemzetközi hitelét megingatni, belpolitikai feszültségeket gerjeszteni és ellehetetleníteni hazánk szuverén álláspontját az ukrán EU-tagságról folyó vitában.

A Nemzetbiztonsági Bizottság vizsgálata szerint az állítólagos magyar kémekről készült videókat hetekkel a nyilvánosságra hozatal előtt rögzítették, ami kizárja a véletlenszerűséget. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője rámutatott, hogy az ukrán fél tudatos, összehangolt dezinformációs kampányt indított, amely szoros időzítéssel épült rá a belpolitikai térfélről érkező támadásokra is.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint az ukrán titkosszolgálati akció egy nappal követte a Magyar Péter által kiszivárogtatott hangfelvételt, amelyben hazánkat háborús készülődéssel vádolták.

A két ügy összekapcsolása egyértelműen mutatja, hogy nem spontán fejleményről, hanem politikai összehangoltságról van szó. A Honvédelmi Minisztérium vizsgálata során az is kiderült, hogy Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy – aki a NATO vezérkari ülésein képviselte hazánkat – nem közvetítette a magyar háborúellenes álláspontot, sőt, egyes dokumentumok szerint olyan dolgokat is jelentett Brüsszelnek, amelyek el sem hangzottak.

A magyar kormány álláspontja világos. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének előfeltétele kell legyen, hogy Ukrajna rendezze viszonyát a szomszédaival, és különösen a kárpátaljai magyarság jogait garantálja.

Amíg ezt nem teljesíti, addig – mint Orbán Viktor fogalmazott – „így nem lehet soha az életben bekerülni az Európai Unióba”. A miniszterelnök az interjúban kiemelte, hogy Magyarország meg tudja és meg fogja védeni magát mindenféle beavatkozási művelettől:

Rendelkezésünkre állnak azok az intézmények, amelyek Európa többi országában is ismertek, amelyek ott is ismertek, tehát tudjuk, hogy kell elhárítani egy külföldi állam beavatkozását, tudjuk, hogyan kell fölfedni az együttműködést magyarországi politikai vagy nyilvánosságot alakító szereplő és egy külső állam között

– fogalmazott.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)