„A legfontosabb védelem a véleménynyilvánítás, minden szavazat számít: a magyarok beleegyezése nélkül ugyanis Ukrajna nem lehet az EU-tagja” – szögezte le lapunknak Nagy István agrárminiszter annak apropóján, hogy a napokban megkezdődött a hazai véleménynyilvánító szavazás Ukrajna EU-tagságáról.
Ezek Ukrajna csatlakozásának hatásai a hazai mezőgazdaságra
Ukrajna uniós tagsága végleg tönkre tenné a magyar mezőgazdaságot, a gazdákat, és az élelmiszerpiacot.
Hiszen amellett, hogy óriási pénzügyi terhet jelentene a magyaroknak, drasztikusan változtatná meg az európai mezőgazdaságot és jelentősen átalakítaná, egyben csökkentené az agrártámogatásokat is, amely miatt a magyar gazdák tönkremennének, ezt pedig nem hagyhatjuk
– sorolta Nagy István.
Hozzátette: a kormány azért döntött úgy, hogy véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna EU-tagságáról, mert a magyar embereknek joguk van tudni ennek veszélyeit és elmondani róla a véleményüket. Ukrajna művelhető földterülete akkora, mint az egész Unió földterületének a harmada. Ha Ukrajna EU-tag lesz, a magyar agrártámogatásokból nem sok maradna, az teljes egészében Ukrajnába menne, pontosabban azokhoz a nagy külföldi cégekhez és bankokhoz, akik ott a valódi tulajdonosok. A magyar gazdák pedig tönkremennének – mondta.
Az agrárminiszter a korábbi helyzetet úgy jellemezte, hogy az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése alapjaiban változtatta meg a korábban fennálló piaci viszonyokat Ukrajna és az Európai Unió között. A háború kitörését követően az EU liberalizációs intézkedései nyomán az európai piacokat elárasztó ukrán mezőgazdasági termékek komoly piaci zavarokat idéztek elő és ez kezdetben kritikus időszakot okozott.
Ez a jelenség hosszabb távon megoldandó problémaként jelentkezhet Ukrajna egyre inkább nyugat felé orientálódó gazdasági kapcsolatai és EU-integrációs folyamat fényében – tette hozzá.
Ez lenne a brüsszeli döntés hatása
Brüsszel tervéről Ukrajna gyorsított uniós felvételével kapcsolatosan úgy fogalmazott: az nem előkészített és sok kárt okozhat nem csak a magyar mezőgazdaságnak, hanem egyre több ország és szakmai szervezet álláspontja szerint az egész európai mezőgazdaságnak is.
Az ország esetleges előkészítetlen európai uniós csatlakozása ugyanis tartósan tenné nehézzé az európai és a magyar termelők megélhetését, hiszen az uniós előírások kötöttségei között dolgozó gazdák nem tudnak versenyezni az egyébként sok esetben a nyugati nagytőke tulajdonában álló több százezer hektáros ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb szabályok betartásával termelnek.
A háború nyomán bevezetett uniós piacnyitás azonnali és brutális hatással volt a térség és a magyar agrárgazdaságra egyaránt. Saját bőrünkön tapasztaltuk már, hogy az orosz–ukrán háború következtében, a hazánkra özönlő kétes minőségű ukrán gabona milyen piaci nehézségeket okozott, és hogyan lehetetlenítette el a gazdák megélhetését. Ezért is vezetett be hazánk behozatali tilalmat az ukrán mezőgazdasági termékekkel szemben – emlékeztetett.
Ha megint ránk zúdulna minden, Ukrajna uniós csatlakozásával még rosszabb helyzetbe kerülnénk, tönkre mennének a gazdák és veszélybe kerülne a mindennapi kenyerünk is. Emellett szétfeszülne az eddigi uniós agrártámogatási rendszer is, megszűnhetnek a gazdáknak járó területalapú támogatások és a fejlesztési forrásaik is elapadhatnak. Nem engedhetjük, hogy Ukrajna EU-tagsága bedöntse a magyar agráriumot és ellehetetlenítse azokat, akiknek a mindennapi kenyerünket köszönhetjük. Van tehát mit vesztenünk és van mit megvédenünk!
– hangsúlyozta Nagy István.
Már a gyorsított uniós csatlakozási terv előtt akadtak gondok az ukrán gabonaszállítással
Az orosz–ukrán háború kitörését követően, a kikötők leállása miatti kényszerűségből az ukrán áru szárazföldi úton indult el az európai piacokra, komoly zavarokat okozva az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamokban. Mára szerencsére az ukrán gabonaexport jelentős része vissza tudott térni a tengeri szállításra, így csökkent a piaci nyomás az Ukrajnával szomszédos EU-tagállamokon.
Ugyanakkor a háborús helyzet miatt továbbra is rendkívül bizonytalan a fekete-tengeri szállítások helyzete. Nem zárható ki, hogy az ukrán gabonaexport újra megindulhat a szárazföldi útvonalakon, ami újabb jelentős piaci zavart okozna.
Nagy István úgy látja, mindezek miatt továbbra is fontos figyelemmel követni az Ukrajnában zajló eseményeket, különös tekintettel a kikötői infrastruktúra helyzetére, illetve indokolt a felkészülés az ukrán gabona esetleges újabb megjelenésére a szárazföldi útvonalakon.
Ilyen hatása lehet az Ukrán csatlakozásnak a közös agrárpolitikára
Nagy István agrárminiszter szerint a közös agrárpolitika szempontjából az ukrán agrárium struktúrája és birtokmérete sem illeszkedik az uniós modellbe. Míg az unió elsődleges célja a kis- és közepes gazdaságok megerősítése, ahol az átlagos birtok méret 16 hektár, addig Ukrajnában az exportorientált nagybirtokok a jellemzők, egy átlagos gazdaság ezer hektár körül mozog.
A miniszter szerint Brüsszel újabb zavaros víziói a gazdák támogatásait, megélhetését és az európai élelmezésbiztonságot veszélyeztetik.
Fontos kiemelni, hogy Magyarország számára továbbra is a magyar gazdák érdeke az első. Hazánk elismeri Ukrajna mezőgazdasági törekvéseit, de ezek nem mehetnek a magyar agrárgazdaság kárára. Megálljt kell parancsolnunk annak, hogy az ukrán EU csatlakozás a magyar agráriumot megbénítsa!
– hangsúlyozta, hozzátéve, a kormány mindent megtesz azért, hogy a termelőknek járó forrásokat, a területalapú támogatásokat és a közös agrárpolitika elkülönített költségvetését megvédje.
„Ennek megfelelően az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó hazai behozatali tilalmak továbbra is érvényben maradnak. Továbbá ragaszkodunk ahhoz, hogy az Ukrajnából – és általánosságban véve az EU-n kívülről – érkező mezőgazdasági áruk esetében is egyre inkább az unióban érvényes szigorú termelési és minőségi szabványok érvényesüljenek, mert csak ez biztosíthatja az igazságos versenyfeltételeket, továbbá csak ezáltal garantálható a hazai fogyasztók biztonságos élelmiszerekkel történő ellátása” – mutatott rá.
A magyar kormány célja továbbra is az, hogy csak kiváló minőségű és biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar családok asztalaira. A magyar élelmiszerek a szigorú EU-s és hazai szabályozásnak és a rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően a világon a legbiztonságosabbak közé tartoznak – emelte ki.
Az agrárminiszter jelezte, a kormányzat és a szaktárca kiemelten kezeli a magyar gazdák ügyét. Magyarországon ma érdemes gazdának lenni, hiszen soha nem látott mértékű források állnak rendelkezésükre. Háromszor több, mint amennyi az előző ciklusban, mert a kormány, ismerve a gazdákat érő kihívásokat és nehézségeket, történelmi döntést hozott, és megháromszorozta a nemzeti társfinanszírozás mértékét.
A nyolcvanszázalékos nemzeti társfinanszírozás mellé húsz százalék érkezik az európai uniós büdzséből. Ez más európai országban nincs így, csak a magyar kormány hozott ilyen döntést.
A tavalyi több mint harminc pályázat után idén negyvenet hirdettek meg, és 2027-ig 5400 milliárd forintot biztosítanak számukra terület alapon, vagy beruházási oldalról. Ebben az esztendőben összesen 790 milliárd forint áll rendelkezésére az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésekre.
Tehát, a magyar kormány kiáll a gazdák érdekeikért, ami által jövedelmező és stabil életet teremthetnek maguk, családjaik és a magyar vidék számára.
