A demokratikus visszalépés különösen szembetűnővé vált a napokban, amikor – ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt – Zelenszkij döntést hozott két kulcsfontosságú korrupcióellenes szerv leépítéséről – ezek olyan esetekkel foglalkoztak, amelyek a kormány felső köreit érintették. Ez a lépés 2022 óta az első országos tiltakozáshullámot váltotta ki: Kijevben tömegek gyűltek össze az elnöki palota előtt, de Lvivben, Odesszában és Dnyipróban is hasonló megmozdulások zajlottak.
Mindezek ellenére
Zelenszkij aláírta a törvényt, amely lényegében a főügyészség irányítása alá vonja a Nemzeti Korrupcióellenes Irodát (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészséget (SAP).
Ez a központosítás – az aktivisták szerint – már hónapok óta készül, és most tetőzött. Egy korábbi miniszter, aki névtelenséget kért, úgy fogalmazott: „Zelenszkij tudja, hogy az Egyesült Államok nem fogja felelősségre vonni, ezért bátran lépett.” A döntés hátterében állítólag az áll, hogy a NABU túlságosan is közel került az elnöki adminisztráció belső köreihez, például egy ügylet kapcsán Olekszij Csernyisov volt kormányfő-helyettes ellen indított nyomozás során.
A belső politikai nyomásgyakorlás elérte csúcspontját:
Vagy Zelenszkij mellett állsz, vagy orosz ügynök vagy
– mondják az aktivisták. Steve Bannon, Donald Trump volt tanácsadója szerint ez okos húzás lehetett Zelenszkij részéről, hiszen így elkerülheti, hogy olyan szervek ellenőrizzék, amelyeket nem tud irányítani.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!