Brüsszelben is tudják, Zelenszkij hatalma egyre központosítottabbá válik

Miközben Ukrajna továbbra is elszántan védekezik az orosz invázióval szemben, a háttérben egy másik súlyos küzdelem zajlik: a hatalom koncentrációja és a demokrácia leépülése. Volodimir Zelenszkij elnök döntése, amellyel lényegében megszüntette az ország független korrupcióellenes intézményeit, példátlan tiltakozáshullámot indított el – nemcsak Ukrajnában, hanem Brüsszelben és Washingtonban is felkeltette a figyelmet. A Politico brüsszeli lapban megjelent véleménycikk úgy fogalmaz: Ukrajna alattomos ellensége a saját vezetése.

Zelenszkij és Ursula von der Leyen (AFP)

Az ország legnyilvánvalóbb ellenfele Oroszország, amely régóta azon dolgozik, hogy visszarántsa Ukrajnát a múltba – abba az időszakba, amikor még a Kreml bábjaként, orosz befolyás alatt működött. Ám egyre többen hívják fel a figyelmet egy másik, kevésbé látványos, de annál veszélyesebb belső fenyegetésre is: az ukrán kormány saját antidemokratikus tendenciáira. Az ellenzéki képviselők és civil szervezetek hónapok óta figyelmeztetnek arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök hatalma egyre központosítottabbá válik, miközben más állami intézményeket – köztük a parlamentet – gyengítenek, a kritikus hangokat pedig elnémítják vagy egyszerűen orosz ügynöknek bélyegzik – írja a Politico véleménycikkében.

Volodimir Zelenszkij elnök hatalma egyre központosítottabbá válik (Fotó: NurPhoto/Domenico Cippitelli)

A demokratikus visszalépés különösen szembetűnővé vált a napokban, amikor – ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt – Zelenszkij döntést hozott két kulcsfontosságú korrupcióellenes szerv leépítéséről – ezek olyan esetekkel foglalkoztak, amelyek a kormány felső köreit érintették. Ez a lépés 2022 óta az első országos tiltakozáshullámot váltotta ki: Kijevben tömegek gyűltek össze az elnöki palota előtt, de Lvivben, Odesszában és Dnyipróban is hasonló megmozdulások zajlottak. 

Mindezek ellenére 

Zelenszkij aláírta a törvényt, amely lényegében a főügyészség irányítása alá vonja a Nemzeti Korrupcióellenes Irodát (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészséget (SAP).

Ez a központosítás – az aktivisták szerint – már hónapok óta készül, és most tetőzött. Egy korábbi miniszter, aki névtelenséget kért, úgy fogalmazott: „Zelenszkij tudja, hogy az Egyesült Államok nem fogja felelősségre vonni, ezért bátran lépett.” A döntés hátterében állítólag az áll, hogy a NABU túlságosan is közel került az elnöki adminisztráció belső köreihez, például egy ügylet kapcsán Olekszij Csernyisov volt kormányfő-helyettes ellen indított nyomozás során.

A belső politikai nyomásgyakorlás elérte csúcspontját: 

Vagy Zelenszkij mellett állsz, vagy orosz ügynök vagy

– mondják az aktivisták. Steve Bannon, Donald Trump volt tanácsadója szerint ez okos húzás lehetett Zelenszkij részéről, hiszen így elkerülheti, hogy olyan szervek ellenőrizzék, amelyeket nem tud irányítani.

Unfortunately, President Zelensky is making the same mistake as Yanukovych, when he does not sense tension within society.
Only now there is also discontent within the army, and yesterday's protests may be just the beginning:https://t.co/ll8g2VCvsP

— Stanislav Aseyev (@AseyevStanislav) July 23, 2025

A közfelháborodás nyomán az elnök szerdai beszédében engedményt tett: ígéretet tett egy új törvényre, amely garantálná a korrupcióellenes szervezetek függetlenségét. Egyelőre azonban nem világos, mit jelent ez pontosan, és a bejelentés nem csillapította a tiltakozásokat.

A NABU és SAP 2015-ben jött létre nemzetközi nyomásra, hogy hatékonyan vegyék fel a harcot a magas szintű korrupcióval szemben. A most elfogadott 12414-es törvény azonban megvonja tőlük a függetlenséget, és a főügyész alá rendeli őket, gyakorlatilag kiiktatva azokat a garanciákat, amelyek eddig megóvták a politikai befolyástól.

Mi áll Zelenszkij lépésének hátterében?

Zelenszkij szerint az intézkedés célja, hogy megvédjék az intézményeket az orosz befolyástól. Ugyanakkor sem ő, sem befolyásos kabinetfőnöke, Andrij Jermak nem tisztázta, hogyan is valósult volna meg ez a befolyás.

Az ellenzék és a civil társadalom nem így látja. Lesia Vaszilenko, a Holosz párt képviselője „súlyos hibának” nevezte a döntést. Elismerte ugyanakkor, hogy az ország nehéz időket él, és nem engedhet meg magának egy belső forradalmat. A NABU vezetője szerint a döntés egyenértékű a korrupcióellenes rendszer felszámolásával, és felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény mellett szavazók közül többen is érintettek lehetnek folyamatban lévő nyomozásokban.

Dangerous new territory for President Zelenskyy.

Since the war started any frustration at his government has been muted by unity in the face of Russia's invasion.

That balance has just snapped.

Anger at the gutting of two anti-corruption bodies has been instant. pic.twitter.com/n0yMfls9II

— Rory Challands (@rorychallands) July 22, 2025

Az EU és a G7-országok nagykövetei nyilvánosan is komoly aggodalmukat fejezték ki. Ursula von der Leyen is választ követel Zelenszkijtől, míg a bővítési biztos szerint ez a lépés hátráltatja Ukrajna uniós csatlakozását. Az ukrán elnök eddig elkerülte a nyilvános bírálatokat, de ez az eset már túl nyilvánvaló volt.

A Kyiv Independent élesen fogalmazott vezércikkében: 

Zelenszkij elárulta Ukrajna demokráciáját – és mindazokat, akik érte harcolnak.

Egy ellenzéki képviselő szerint a törvény egyértelműen azért született, hogy megvédje az elnök közvetlen környezetét, amelyet már célba vett a NABU. Véleménye szerint Zelenszkij és Jermak azt hiszik, hogy büntetlenül korlátozhatják a függetlenséget, mert a Nyugat így is kénytelen támogatni Ukrajnát a háború miatt – még akkor is, ha az ország egyre távolabb kerül a demokratikus normáktól.

Borítókép: Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)