A demokratikus visszalépés különösen szembetűnővé vált a napokban, amikor – ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt – Zelenszkij döntést hozott két kulcsfontosságú korrupcióellenes szerv leépítéséről – ezek olyan esetekkel foglalkoztak, amelyek a kormány felső köreit érintették. Ez a lépés 2022 óta az első országos tiltakozáshullámot váltotta ki: Kijevben tömegek gyűltek össze az elnöki palota előtt, de Lvivben, Odesszában és Dnyipróban is hasonló megmozdulások zajlottak.
Mindezek ellenére
Zelenszkij aláírta a törvényt, amely lényegében a főügyészség irányítása alá vonja a Nemzeti Korrupcióellenes Irodát (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészséget (SAP).
Ez a központosítás – az aktivisták szerint – már hónapok óta készül, és most tetőzött. Egy korábbi miniszter, aki névtelenséget kért, úgy fogalmazott: „Zelenszkij tudja, hogy az Egyesült Államok nem fogja felelősségre vonni, ezért bátran lépett.” A döntés hátterében állítólag az áll, hogy a NABU túlságosan is közel került az elnöki adminisztráció belső köreihez, például egy ügylet kapcsán Olekszij Csernyisov volt kormányfő-helyettes ellen indított nyomozás során.
A belső politikai nyomásgyakorlás elérte csúcspontját:
Vagy Zelenszkij mellett állsz, vagy orosz ügynök vagy
– mondják az aktivisták. Steve Bannon, Donald Trump volt tanácsadója szerint ez okos húzás lehetett Zelenszkij részéről, hiszen így elkerülheti, hogy olyan szervek ellenőrizzék, amelyeket nem tud irányítani.

























