Zelenszkij a politikai célok oltárán áldozza fel a katonáit

A háborúk kezdetéről, a befejezéséről és menetéről is a politikusok döntenek – mondta lapunknak Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Pokrovszk erőn felüli védelme Zelenszkij politikai döntése és nem katonai szükségszerűség.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: Kirsty Wigglesworth Forrás: AFP

Az orosz hadsereg fokozatosan szorítja vissza az ukrán erőket Donyeck és Harkiv térségében, Pokrovszkban pedig különösen heves harcok dúlnak. A szakértők szerint Pokrovszk elfoglalása stratégiai fordulópontot jelenthetne Putyin számára a keleti fronton.

2024. november 18-án, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amint kitünteti a 25. Különálló Légideszant Dandár egy ukrán katonáját Pokrovszkban (Fotó: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

Katonai elemzések szerint ha Oroszország elfoglalja Pokrovszkot, az lehetőséget adna számára, hogy észak felé nyomuljon, Donyeck megye két legnagyobb városa, Kramatorszk és Szlovjanszk irányába. Ez pedig az orosz hadsereg legjelentősebb területi nyeresége lenne Ukrajnában azóta, hogy 2024 elején elfoglalta Avgyijivkát.

A stratégiailag fontos város helyzete rendkívül kritikus. Folyamatban van a hadművelet az orosz erők kiszorítására a Donyeck megyei Pokrovszk városból –közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka pár napja a Facebookon. 

Egyes hírek szerint a hírszerzési vezető, Kirilo Budanov is a frontvonalra érkezett, hogy személyesen irányítsa az akciót. 

A háború előtt a bányászvárosban mintegy hatvanezer ember élt, mára azonban szinte teljesen romba dőlt. Moszkva azt állítja, hogy Pokrovszk már teljes bekerítés alatt áll, és több ukrán katona megadta magát.

A hatalmas emberveszteséggel járó harcok mögött politikai döntések húzódnak meg.

A politikai és katonai vezetés elkülönülésével, amely lényegében a modern demokráciák megjelenéséhez köthető, egyértelművé vált, hogy a politikai irányítás a meghatározó, és nem a katonai szempontok

– mondta lapunknak Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő.

A szakértő szerint ez a gyakorlat azt is eredményezi, hogy „nagyon sok esetben a politikai vezetés olyan akciókra ad utasítást, amelynek katonailag sok értelme nincs, és nem is kivitelezhető.”

Van egy régi mondás, hogy minden államnak van hadserege, kivéve a porosz államot, ahol a hadseregnek van egy állama. De hogy ez a fajta militarista megközelítés elkerülhető legyen, ezért ma már a politikai vezetés határozza meg a katonai célokat

– tette hozzá.

A szakértő szerint azonban ennek az is az eredménye, hogy nagyon sok esetben a politikai vezetés olyan katonai akciókra az utasítást amelynek katonailag sok értelme nincs és nem is kivitelezhető.

Zelenszkij politikai túlélését segítheti Pokrovszk pokla

Somkuti Bálint példaként hozta a 2004-es első falludzsai hadműveletet, amelyet az Egyesült Államok és a szövetségeseik hajtottak végre megtorlásul a Blackwater alkalmazottak kivégzéséért.

Ilyen napjainkban a pokrovszki küzdelem is, amelyet a politikai vezetés adott utasításba a katonai vezetésnek. Szirszkij ukrán főparancsnoknak gyakorlatilag a pozíciója függ attól, hogy meddig tudják tartani Pokrovszkot. Valamiért az ukrán vezetés úgy döntött, hogy jelen helyzetben nem engedheti meg magának az egyébként nem létfontosságú város elvesztését

– hangsúlyozta a szakértő.

Somkuti Bálint ennek kapcsán arról beszélt, hogy a város körüli harcok logikája nem a katonai racionalitáson, hanem politikai szempontokon alapul.

Az, hogy mennyi az emberveszteség, és hogy mi történik Pokrovszkban, és miért áll ellen még bekerítés után is az ukrán hadsereg, és miért nem törnek ki, az lényegében egy politikai döntés, Zelenszkij döntése, amelynek a hátteréről nem tudunk.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a döntés mögött elsősorban az állhat, hogy Ukrajna a nemzetközi szövetségesei felé továbbra is a harcképes állam képét szeretné mutatni.

Ukrán katonák Pokrovszkban  (Fotó: Anadolu/AFP/Diego Herrera Carcedo)

Az, hogy a jelenlegi helyzetben, mikor Ukrajna támogatásáról döntenek a szövetségesei, akkor az a kép mutatkozzon, hogy az ukrán hadsereg harcol és nem visszavonul, rendkívül fontos szempont

– mutatott rá a Somkuti Bálint, szerinte a Pokrovszk körül a katonai racionalitás már háttérbe szorult, és a csata tétje elsősorban Zelenszkij politikai túlélése lett.

Bármennyire is fájdalmas, a politikai vezetés politikai céljait a hadseregnek alá kell támasztania, és nem megkérdőjeleznie. Vannak olyan politikai célok, amelyek érdekében bármennyire nem szép, nem etikus és nem erkölcsös, de belefér, hogy katonai áldozatokat vállaljanak, amibe a hatalmas emberveszteség is beletartozik

– összegezte a szakértő.

Borítókép: Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP/Kirsty Wigglesworth)