Nem csupán politikai ellenfelei ítélték úgy, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korrupció gyanújába keveredett az uniós vakcinabeszerzés kapcsán, de több európai uniós szerv is megállapította ezt – mondta el lapunknak Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Tehát ő most egy meglehetősen hiteles és alátámasztott korrupciós váddal néz szembe, és azt a menekülési útvonalat választotta, hogy azokat, akik ezzel vádolják, oroszpártinak nevezi. Így kötődik egymáshoz a Pfizer-botrány és a háború kérdése. Von der Leyen azt választotta, hogy áttereli a szót a háborúra
– fogalmazott a szakértő, hozzátérve, hogy korábban is előfordult már, hogy ha a brüsszeli politikusok egy kérdésre nem tudtak normális választ adni, mindjárt elkezdték Putyin-pártisággal vádolni a politikai ellenfeleiket.
Hasonló okra vezethető vissza, hogy az Európai Bizottság mélyen hallgat a brutális ukrajnai kényszersorozások kapcsán.
Ez szembemenne azzal a narratívával, hogy az ukránok mindenben jók, az ukránok felkészültek az EU-csatlakozásra, az ukránoknál hatalmas demokrácia van. Az ilyen képsorokat nyilván megpróbálják elrejteni, mert nem illeszkednének az ukránokról felépített nagyon pozitív narratívába
– hívta fel a figyelmet.
A baloldal a nézeteltérések ellenére is Von der Leyen mellé állt. Siklósi Péter szerint erre egyszerű a magyarázat.
Nem akarnak kiesni a hatalomból
– mutatott rá a szakértő.
Matematikailag lenne mód arra, hogy a konzervatívok adják a többséget, de az EPP-nek és a baloldalnak Von der Leyennel már van egy teljes ciklusnyi tapasztalata, amely során jól tudták őt kezelni – magyarázta.
Ilyen szempontból még jó is nekik, hogy Von der Leyen korrupciós vádakkal néz szembe, hiszen minél komolyabbak a vádak ellene, annál könnyebb őt fogni politikailag
– mondta a szakértő.
Az, hogy név szerinti szavazás volt, annyiban befolyásolta a voksolás kimenetelét, hogy számos képviselő el sem ment, hogy ne kelljen nyíltan színt vallania.
Az EPP elnöke és frakcióvezetője, Manfred Weber a szavazáson való megjelenésre és az Európai Bizottság elnökének támogatására szólította fel a frakció tagjait. A Tisza Párt hét képviselője közül végül ketten szavaztak Von der Leyen mellett, öten a „nem”-et választották.
Önmagában már az is a legitimáció csökkenését jelzi, hogy ezzel a bizalmatlansági indítvánnyal szembe kellett néznie. Végül a bizottság elnöke 360 szavazatot kapott, ami jóval kevesebb mint a 401, amennyivel korábban megválasztották, ami súlyos presztízsveszteség
– tette hozzá a szakértő.