Nem csupán politikai ellenfelei ítélték úgy, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korrupció gyanújába keveredett az uniós vakcinabeszerzés kapcsán, de több európai uniós szerv is megállapította ezt – mondta el lapunknak Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Tehát ő most egy meglehetősen hiteles és alátámasztott korrupciós váddal néz szembe, és azt a menekülési útvonalat választotta, hogy azokat, akik ezzel vádolják, oroszpártinak nevezi. Így kötődik egymáshoz a Pfizer-botrány és a háború kérdése. Von der Leyen azt választotta, hogy áttereli a szót a háborúra
– fogalmazott a szakértő, hozzátérve, hogy korábban is előfordult már, hogy ha a brüsszeli politikusok egy kérdésre nem tudtak normális választ adni, mindjárt elkezdték Putyin-pártisággal vádolni a politikai ellenfeleiket.
Hasonló okra vezethető vissza, hogy az Európai Bizottság mélyen hallgat a brutális ukrajnai kényszersorozások kapcsán.
Ez szembemenne azzal a narratívával, hogy az ukránok mindenben jók, az ukránok felkészültek az EU-csatlakozásra, az ukránoknál hatalmas demokrácia van. Az ilyen képsorokat nyilván megpróbálják elrejteni, mert nem illeszkednének az ukránokról felépített nagyon pozitív narratívába
– hívta fel a figyelmet.
A baloldal a nézeteltérések ellenére is Von der Leyen mellé állt. Siklósi Péter szerint erre egyszerű a magyarázat.
Nem akarnak kiesni a hatalomból
– mutatott rá a szakértő.
Matematikailag lenne mód arra, hogy a konzervatívok adják a többséget, de az EPP-nek és a baloldalnak Von der Leyennel már van egy teljes ciklusnyi tapasztalata, amely során jól tudták őt kezelni – magyarázta.
Ilyen szempontból még jó is nekik, hogy Von der Leyen korrupciós vádakkal néz szembe, hiszen minél komolyabbak a vádak ellene, annál könnyebb őt fogni politikailag
– mondta a szakértő.
Az, hogy név szerinti szavazás volt, annyiban befolyásolta a voksolás kimenetelét, hogy számos képviselő el sem ment, hogy ne kelljen nyíltan színt vallania.
Az EPP elnöke és frakcióvezetője, Manfred Weber a szavazáson való megjelenésre és az Európai Bizottság elnökének támogatására szólította fel a frakció tagjait. A Tisza Párt hét képviselője közül végül ketten szavaztak Von der Leyen mellett, öten a „nem”-et választották.
Önmagában már az is a legitimáció csökkenését jelzi, hogy ezzel a bizalmatlansági indítvánnyal szembe kellett néznie. Végül a bizottság elnöke 360 szavazatot kapott, ami jóval kevesebb mint a 401, amennyivel korábban megválasztották, ami súlyos presztízsveszteség
– tette hozzá a szakértő.
Hogy a bizalmatlansági indítvány sikertelensége ellenére létrejöhet-e egy olyan forgatókönyv, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság valamivel később mégis megbukjon, azzal kapcsolatban a szakértő szerint nehéz jósolni.
Én azt gondolom, hogy ha nem bukkannak újabb korrupciós ügyre, vagy nem derül ki valami más komoly, politikailag jelentős dolog, akkor csökkent legitimációval ugyan, de ki fogja húzni a ciklusát
– vélekedett a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Borítókép: Ursula von der Leyen az Európai Bizotság elnöke (Fotó: AFP)
