A háborús maffia nyomában: mi áll valójában az odesszai hatalomátvétel mögött?

Az ukrán háborús maffia újabb zavaros akciójára derült fény: még a New York Times is arról ír, hogy Volodimir Zelenszkij milyen erőteljes módszerekkel távolította el Odessza vitatott — korrupcióval és orosz kapcsolatokkal rendre megvádolt — polgármesterét. Bár a kikötőváros lakói sokszor szerettek volna megszabadulni Gennagyij Truhanov uralmától, az elnök váratlan, a jogállamiság határait feszegető beavatkozása még hívei körében is komoly nyugtalanságot váltott ki.

Szijjártó Péter nem hagyta szó nélkül a brüsszeli döntéseket Forrás: AFP

Az államfő ugyanis nem bízta a véletlenre: Truhanov ukrán állampolgárságát egyetlen rendelettel visszavonta, majd azonnal egy katonai adminisztrátor kezébe adta a város irányítását. 

A helyére „átmeneti” polgármester került, aki történetesen Zelenszkij saját politikai tömörüléséhez kötődik – ami tovább fokozta a gyanút, hogy előre eltervezett hatalmi lépésről van szó. A helyiek körében gyorsan elterjedt a vélemény, hogy az egész akció ingatag, sőt kétséges hitelességű dokumentumokra épült, és messze nem a város érdekéről, hanem egy kellemetlen ellenfél félretolásáról szólt.

Ilyen körülmények között nem tudok őszinte örömöt érezni

– fogalmazott keserűen egy helyi politikus, aki nem is olyan régen még Zelenszkij pártjának színeiben indult.

Háborús teljhatalom, elhalványuló ellensúlyok

Az odesszai ügy mögött négyévnyi háborús állapot húzódik, amely alatt Volodimir Zelenszkij hatásköre szinte folyamatosan terebélyesedett. A törvényhozás mozgástere fokozatosan zsugorodott, a független sajtó sokkal nehezebben lélegezhet, a korrupcióellenes szervezeteket pedig egyre erősebb politikai nyomás préselte. Ezzel párhuzamosan az ország több településén – sokszor megkérdőjelezhető indoklással – katonai adminisztrátorok vették át az önkormányzat jogköreit. A szakértők nem látják véletlennek, hogy Truhanov eltávolítása pontosan ebbe a mintázatba illik: 

a háborúra hivatkozó rendkívüli jogkörök kiváló eszközt kínálnak arra, hogy az ellenzéki vezetésű városok felett szorosabb elnöki kontroll épüljön ki, különösen úgy, hogy közeleg a háború utáni politikai újraosztás.

A Carnegie Endowment elemzői már egyenesen „riasztó centralizációról” beszélnek, szerintük az elnöki hivatal egyre határozottabban szorítja háttérbe a választott helyi vezetőket.

Az odesszai ügy mögött négyesztendőnyi háborús állapot húzódik, amely alatt Zelenszkij hatásköre szinte folyamatosan terebélyesedett (Fotó: AFP)

Odessza új parancsnoka: fegyveresekkel őrzött katonai főnök

Odessza élére Szerhij Lisak, az egykori titkosszolgálati tiszt került, hivatalosan azért, hogy „megerősítse a város védelmét”. Csakhogy már az első napok világossá tették: valójában minden döntés fölött ő rendelkezik. 

A városháza óriási irodájának bejáratánál két felfegyverzett őr áll, mintha hadműveleti központba lépne be az ember.

Eközben a leváltott polgármester kénytelen volt egy közeli thaiboksz-klubba átköltözni, amelyet még fiatalkorában alapított.

Az egész életem küzdelem volt, úgy tűnik, megint ringbe küldenek

– mondta keserű mosollyal.

Truhanov ellentmondásos múltja és a kétséges bizonyítékok

Truhanov neve régóta összeforrt a botrányokkal: a BBC évekkel ezelőtt bűnszervezeti kapcsolatokkal hozta kapcsolatba, más ügyekben földmutyival gyanúsították, sőt az orosz állampolgárság vádja is többször visszatért.

Mindezek ellenére három alkalommal is bizalmat szavaztak neki Odessza választói, 2020-ban pedig egy oroszbarát riválist is maga mögé utasított.

Most viszont éppen az állampolgársága miatt mozdították el – csakhogy a bizonyíték komolyan sántít. Az oknyomozó újságíró, Christo Grozev szerint az SBU által felmutatott fotó az állítólagos orosz útlevélről „teljesen nyilvánvaló hamisítvány”: alig emlékeztet Truhanovra, súlyos helyesírási hibák vannak rajta, és ugyanazt a sorszámot máskor egy orosz nő dokumentumán is használták. A titkosszolgálat ennek ellenére kitart a verziója mellett.

Miért kell katonai parancsnok egy város élére, amely távol esik a harcoktól?

Odessza földrajzilag messze van a tényleges harci zónáktól – a legközelebbi front több száz kilométerre húzódik –, mégis katonai felügyelet alá helyezték. Mindez annál is feltűnőbb, mert a frontvonalhoz jóval közelebb fekvő Harkivban ilyen beavatkozásra nem került sor.

A bírálók szerint ez mindent elárul a döntés valódi természetéről: a hangsúly nem a védelem megerősítésén, hanem a város erőforrásainak, pénzügyeinek és kulcsfontosságú döntéseinek központosításán van.

Más ukrán településeken már láthattuk, hogy a kinevezett adminisztrátorok nemcsak a honvédelmi kérdésekben lépnek fel, hanem a mindennapi polgári ügyeket is átveszik – erről IDE KATTINTVA, az Origo oldalán olvashat részletesen.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)