London szigorítana: a menekültcsaládok is kiutasíthatók lehetnek, Afrikát vízumtilalommal fenyegetik

Shabana Mahmood brit belügyminiszter menekültügyi csomagja komoly feszültséget okoz a londoni politikában. A tervezett reform több olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek gyökeresen alakítanák át a brit menekültpolitikát, és amelyek következményei a társadalmi viták szerint messze túlmutathatnak a bevándorlás kérdésén.

Shabana Mahmood brit belügyminiszter Fotó: Rasid Necati Aslim Forrás: Anadolu/AFP

Mahmood a The Guardianban közölt véleménycikket.

Tüntetők zászlókat és transzparenseket tartanak egy migránsellenes tüntetésen (Fotó: Anadolu/AFP/Ewan Bootman)

A brit közéletben egyre élesebb törésvonalat okoz az illegális bevándorlás kérdése, ami – Mahmood saját szavaival – „akár a második generációs bevándorlók, így az ő helyzetét is veszélybe sodorhatja”, írta az Origo.

Éles belső tiltakozás a kormányon belül

A belügyi tervezet legvitatottabb eleme a menekültcsaládok deportálásának felgyorsítása és a státuszuk folyamatos, 30 havonkénti felülvizsgálata. Ez gyakorlatilag permanens bizonytalanságban tartaná az érintetteket: a gyerekek bármikor kikerülhetnek az iskolából, a felnőttek pedig nehezebben vállalhatnak munkát, építhetnek egzisztenciát.

A kiszivárgott információk szerint legalább egy miniszter „komolyan mérlegeli” a lemondást, több magas rangú munkatárs pedig „mélységesen aggódik” a gyermekes családokra gyakorolt hatások miatt, különösen azokra az ukrán menekültekre, akik az elmúlt években már teljesen beilleszkedtek a brit társadalomba.

Szankciók Afrikának: vízumtilalommal fenyeget a belügy

Tovább növeli a feszültséget, hogy Mahmood három afrikai ország – Angola, Namíbia és a Kongói Demokratikus Köztársaság – londoni nagykövetségéhez fordult, és ultimátumban közölte: ha nem működnek együtt a kitoloncolásokban, vízumtilalom és fokozatos szankciók várnak rájuk. A belügyminiszter várhatóan hétfőn hivatalosan is bejelenti ezt a kemény diplomáciai lépést.

Shabana Mahmood brit belügyminiszter (Fotó :BBC/AFP/Jeff Overs)

A reformcsomag részeként a kormány egy fellebbezésre korlátozná a menedékkérők jogi lehetőségeit, külön eljárásrendet hozna létre a „veszélyes elkövetőknek” és a kilátástalan ügyeknek, szigorítaná a modern rabszolgaságra hivatkozó utolsó pillanatos kérelmek kezelését, valamint átértelmezné az Emberi Jogok Európai Egyezményének (ECHR) családi élethez fűződő jogra vonatkozó passzusait.

A szigorítások következményeként olyan családok is kitoloncolhatóvá válhatnak, akiknek a gyerekei évek óta brit iskolák diákjai.

Mahmood három új legális beutazási csatornát jelent be: diákok, bizonyos szakemberek, illetve közösségi szponzorációval érkező menekültek számára. Ám ők sem kapnának automatikus letelepedési jogot – státuszuk rendszeres felülvizsgálat alatt állna.

Mahmood tervei: politika bizonytalanság, belső feszültségek

Miközben a Munkáspárton belül nő az ellenállás, a konzervatívok jelezték: akár támogatnák is a reformot, ha Mahmood saját pártjával kerül szembe. A Reform UK párt pedig továbbra is az ECHR-ből való kilépést követeli, még radikálisabb intézkedéseket sürgetve.

Nigel Farage, a Reform UK vezetője sajtótájékoztatót tart (Fotó: Anadolu/AFP/Rasid Necati Aslim)

Mindez azt jelzi, hogy a kormány menekültpolitikája nem pusztán közigazgatási kérdés, hanem a brit politika egyik legforróbb ütközőpontjává vált.

A belügyminiszter szerint Nagy-Britannia „csak akkor lehet igazán nyitott és nagylelkű”, ha „rend és kontroll uralkodik a határokon”. Kritikusai viszont úgy látják: a kormány olyan irányba halad, amely nemcsak a menekültek helyzetét, hanem a társadalmi kohéziót és az ország nemzetközi megítélését is veszélyezteti.

Borítókép: Shabana Mahmood brit belügyminiszter (Fotó: Anadolu/AFP/Rasid Necati Aslim)