Uniós ítélet robbantja fel az európai menekültpolitikát

Az Európai Unió Bíróságának legújabb ítélete komoly vihart kavart az európai migrációs politikában. A menekültpolitikát szabályozó döntés értelmében egy harmadik ország csak akkor minősíthető „biztonságos származási országnak”, ha ott minden társadalmi csoport – például nők, vallási vagy szexuális kisebbségek – megfelelő védelemben részesül. Enélkül gyorsított eljárásban nem utasíthatók el az onnan érkező menedékkérelmek.

Tunéziai és líbiai migránsok az olasz partoknál Fotó: Alberto Pizzoli Forrás: AFP

Továbbá az ilyen besorolásokhoz szükséges információknak átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lenniük – nemcsak a hatóságok, hanem a menedékkérők és a bíróságok számára is. A döntés különösen érzékenyen érinti az olasz kormány modelljét, amelynek keretében Róma külföldön kezelne bizonyos menedékkérelmeket, írta az Exxpress.

Fotó: Képernyőkép

Szakértő: az ítélet csorbítja a tagállamok szuverenitását

Markus C. Kerber alkotmányjogász, a Berlini Műszaki Egyetem professzora élesen bírálta az ítéletet. Szerinte a döntés „migrációs szempontból kasztrálja” az uniós tagállamokat, és elvonja tőlük az irányítást a nemzeti menekültpolitikák felett.

Kerber úgy véli, a bíróság egy túlszabályozott eljárást kényszerít rá a tagállamokra, amely megnehezíti a hatékony fellépést a nem kívánt migráció ellen.

Markus C. Kerber német alkotmányjogász (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Uli Deck)

A bíróság olyan merev jogi kereteket szab, amelyek ellehetetlenítik a gyakorlati kontrollt. Ez hosszú távon oda vezethet, hogy az uniós polgárok az EU-t egyre inkább a saját érdekeikkel szemben működő intézményként látják

– fogalmazott.

Az olasz „albán modell” megkérdőjeleződhet

Az ügy hátterében két bangladesi menekült áll, akiket az olasz hatóságok Albániába vittek, majd kérelmüket gyorsított eljárásban utasították el. Az olasz törvények Bangladest biztonságos országnak minősítették, ám az ítélet szerint nem mutatták be, milyen források alapján született ez a döntés – ez pedig sérti az uniós jogot.

Ez az úgynevezett „albán modell”, amely szerint a menedékkérelmek egy részét az EU-n kívül kezelnék, most komoly jogi akadályba ütközhet.

Ausztria jelenleg több országot – például Algériát, Marokkót, Szerbiát vagy Georgiát – tart biztonságos származási országnak. Az ítélet nyomán ezek a besorolások jogilag megtámadhatóvá válhatnak, ha bizonyos társadalmi csoportok (például vallási vagy szexuális kisebbségek) nem kapnak elegendő védelmet az adott országban.

Emellett a bíróság kimondta: a besorolásnak naprakész, ellenőrizhető és nyilvános információkon kell alapulnia, különben a menekültügyi eljárások sérthetik az uniós jogot.

Egy ún. migráns „hotspot” operatív feldolgozóközpontjának befogadóközpontja Lampedusa szigetén (Fotó: AFP/Alessandro Serrano)

Menekültpolitika:„Morális igazságszolgáltatás” helyett józan észre lenne szükség

A döntést több konzervatív politikai és szakmai kör is élesen bírálta. Andreas Rosenfelder, a WELT publicistája szerint az ítélet „morális alapú igazságszolgáltatás”, amely figyelmen kívül hagyja az európai valóságot.

„Ez a bíróság inkább a világ igazságtalanságait tárgyalja, mint saját polgárainak jogait” – írta véleménycikkében.

Rosenfelder és Kerber is arra figyelmeztetnek: ha a polgárok úgy érzik, hogy a bíróságok már nem őket, hanem a külső érdekeket képviselik, az súlyosan alááshatja az EU demokratikus legitimitását.

Borítókép: Tunéziai és líbiai migránsok az olasz partoknál (Fotó: AFP/Alberto Pizzoli)