– Új, alternatív módszereket keresnek az illegális migráció kezelésére és megfékezésére. A mostani intézkedést a kötelező migránskvóta alternatívájának is nevezhetjük – mondta a Magyar Nemzetnek Zsivity Tímea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója, akit az olasz–albán megállapodással kapcsolatban kérdeztünk, amely szerint Olaszország bizonyos bevándorlókat Albániába szállít a jövőben.
Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök ugyanis 2023 novemberében megállapodást kötött arról, hogy Olaszország két menekülttábort létesít Albániában. A két központ ma, augusztus elsején kezdte volna meg működését, de az olasz kormány bejelentette, hogy csúszás történt a menekültközpontok felszerelésénél, így néhány hetet várni kell a megnyitásukra.
Sokba kerülnek a migránsok Olaszországnak
A kutató kifejtette: az olasz kormány Albániába csak a meghatározott „biztonságos” országokból származó férfi menekülteket kívánja szállítani, akiket az olasz haditengerészet vagy a parti őrség a tengeren elfog, mielőtt elérnék Olaszországot. Ebbe a csoportba nem tartoznak a fogyatékkal élők, a nők, a gyermekek és más kiszolgáltatott társadalmi csoportba tartozó személyek. Zsivity Tímea elmondta: a tervek alapján a két központban évente 36 ezer illegális bevándorlót tudnak befogadni.
Albánia a megállapodást az Olaszországgal való szolidaritás gesztusaként jelölte meg, amely albánok ezreit fogadta be a kommunista rezsim bukása után, az 1990-es évek elején.
A két tábort azért helyezik Albániába, mert az olasz befogadóközpontok megteltek. Olaszország emellett egyfajta elrettentést mutatna az intézkedéssel az indulni vágyóknak. A két tábor olasz joghatóság alá fog tartozni, bennük olasz rendőrök fognak szolgálni. Az albán hatóságok feladata az országba való beutazás engedélyezése, illetve a központok külterületének biztosítása lesz. Becslések szerint az ötéves program Olaszországnak 670 millió eurójába kerül.
Többség az intézkedés mögött?
A szakértő tájékoztatott: az albán–olasz tervet
- Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is támogatta.
- A megállapodással kapcsolatban Olaf Scholz német kancellár is a nyitottságát fejezte ki.
- Több más uniós tagállamhoz hasonlóan Németországban is folyik a vita arról, hogy a menekültügyi eljárásokat az EU-n kívül is meg lehet-e indítani és lefolytatni.
- Idén május 15-én kelt levelében egy 15 uniós országból álló csoport (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Finnország, Észtország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Lengyelország és Románia) arra kérte az Európai Bizottságot, hogy javasoljon új megoldásokat az Európába irányuló illegális bevándorlás megelőzésére.
Többek között azt fogalmazták meg: „Az EU-nak és tagállamainak fokozniuk kell hozzájárulásukat a kulcsfontosságú országokkal való egyenlő, konstruktív és széles körű partnerségek kialakításához, különösen a migrációs útvonalak mentén.” Továbbá kijelentették: „Fontos lenne, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen azon menedékkérőket, akik számára biztonságos harmadik országbeli alternatíva áll rendelkezésre, átadni az ilyen országokba.”
Nyugat-balkáni tesztüzem
– A megállapodás kimondja, hogy a migránsok a táborokból nem léphetnek albán területre, illetve csakis az eljárás lefolytatásának ideje alatt tartózkodhatnak az országban. Azok, akik menedékjogot nyernek, Olaszországba kerülnek, míg az elutasított személyeket visszaküldik a származási országukba – tájékoztatott a szakértő. Hozzátette: fennáll az esélye annak, hogy ha a bevándorlók menekültkérelmét elutasítják, akkor ezek a személyek szökni próbálnak majd.
A kutató szerint amennyiben őket az albán hatóságok nem tartóztatják fel, felerősödhet a nyugat-balkáni migrációs útvonal is.
Ezek az illegális bevándorlók így akár megjelenhetnek Magyarország déli határánál is, de a kutató szerint inkább Montenegrót, Boszniát és Horvátországot fogja érinteni ez a problémakör.
– A két albán menekülttábor és a montenegrói üdülőközpontok nagyjából hetven kilométer távolságra helyezkednek el egymástól. Figyelembe véve, hogy mindkét ország gazdaságának egyik alappillére a turizmus, a lakosság zömének ez a fő megélhetési forrása, ezért nagyon fontos a szoros és összehangolt munka a határvédelem területén. A béke törékeny a Nyugat-Balkánon. A jószomszédi kapcsolatok ápolása kulcsfontosságú a régió országai és egyben az unió államai számára is.
Az olasz–albán megállapodás – nem megfelelő határellenőrzés esetén – további konfliktusokat generálhat a térség országai között
– állapította meg Zsivity Tímea. A kutató szerint ez a két menekültközpont egyfajta tesztüzemként is funkcionálhat, kipróbálják őket, aztán további nyugat-balkáni országokban is létrehozhatnak hasonlókat. Hozzátette: mindez aggodalommal tölti el a régió államait, ugyanis az elmúlt évek migrációs hullámai óriási kihívást jelentenek a térségnek. A kutató szerint az egyébként is konfliktusokkal terhelt nyugat-balkáni régió esetében külön kockázati tényezőt jelent az újabb menekülttömegek megjelenése, amikor a már a térségben tartózkodó menekültek integrációja sem valósult meg.
Borítókép: Afrikai illegális bevándorlók elszállításukra várakoznak egy hajón az olaszországi Lampedusa sziget kikötőjében 2023. szeptember 18-án (Fotó: MTI/EPA-ANSA/Ciro Fusco)
