Geert Wilders fontos kérdést tett fel: Brüsszel beavatkozik a választásokba?

Geert Wilders azzal vádolta meg az Európai Uniót, hogy Brüsszel rendszeresen beavatkozik az európai választásokba és a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály révén korlátozza a szólásszabadságot. A holland Szabadságpárt elnöke azt állítja, hogy az Európai Bizottság több országban – köztük Hollandiában – is megpróbálta befolyásolni a választási eredményeket.

Geert Wilders és Orbán Viktor Forrás: AFP

Geert Wilders a Breitbartnak adott interjúban élesen bírálta az Európai Uniót, amiért a brüsszeli intézmények beavatkoztak az európai választásokba és korlátozzák a szólásszabadságot. A holland Szabadságpárt vezetője az Európai Bizottságot és a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) egyaránt kritikával illette. Wilders szerint az Egyesült Államoknak ismét szerepet kellene vállalnia Európa felszabadításában.

Geert Wilders azzal vádolja a brüsszeli vezetést, hogy beavatkoztak az európai választásokba
Fotó: AFP

Wilders kitért rá, hogy a héten a fő vitatéma az Európai Parlamentben a Minneapolisban tapasztalt állami erőszak és az amerikai jogállamiság helyzete volt. Az Európai Uniónak pedig Amerika helyett inkább a saját maga gyakorlatával kellene foglalkoznia. A Bizottság az amerikai jogállamiságot bírálja, miközben arra utaló jelek vannak, hogy az elmúlt két évben aktívan próbáltak beavatkozni nyolc parlamenti és elnökválasztásba, Hollandiában kétszer is. 

Ez azonban nem olyan téma, amelyet az európai politikai elit érdemesnek tart a megvitatásra

 – mondta. A múlt héten az amerikai Kongresszus Igazságügyi Bizottsága jelentést tett közzé Európa évtizedes, a szólásszabadság cenzúrázására irányuló kampányairól. A vizsgálata részeként a bizottság tíz amerikai technológiai vállalatnak küldött idézést, amelyben kötelezte őket arra, hogy adják át a külföldi kormányokkal – köztük az EU-val – folytatott kommunikációjukat. A kongresszusi jelentés azzal vádolja az EU-t, hogy agresszívan alkalmazza az úgynevezett Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon a techcégekre a közösségi médiában megjelenő, az EU által félretájékoztatásnak minősített tartalmak eltávolítására. Azokat a vállalatokat, amelyek nem felelnek meg az uniós szabályozásnak, súlyos bírsággal fenyegetik. 

Láttuk, mire képes az EU. Tavaly decemberben az X-et Brüsszel 120 millió eurós bírsággal sújtotta. Találják ki, melyik téma volt tiltólistán az Európai Parlamentben ezen a héten

– kifogásolta. Az amerikai Képviselőház Igazságügyi Bizottsága úgy véli, hogy a DSA 2023-as hatálybalépése óta minden egyes európai választáson az EU megpróbált cenzúrát alkalmazni. Az amerikai vizsgálóbizottság attól tart, hogy ez megtörténhetett Hollandiában (kétszer), Írországban (kétszer), Franciaországban, Romániában, Szlovákiában és Moldovában is. Utóbbi nem is EU-tagállam, de mivel a blokk szomszédja, Brüsszel úgy tűnik, feljogosítva érzi magát arra, hogy ott is kezelje a félretájékoztatási kockázatot. Mivel a Brexit utáni Nagy-Britannia még fontosabb szomszédja az EU-nak, nincs ok azt feltételezni, hogy Brüsszel képes lenne tartózkodni a brit választásokba való beavatkozástól. 

Az amerikai jelentés szerint az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy cenzúrázza az információt és a politikai kommunikációt a közelmúlt néhány legfontosabb szakpolitikai vitájával kapcsolatban – ideértve a COVID–19 világjárványt, a tömeges migráció és a transzneműség kapcsán felmerülő kérdéseket. 

Ha ez igaz, annak súlyos következményei lehetnek. Legalább meg kellene engedni, hogy erről vitát folytassunk. Ha az EU megtagadja tőlünk ezt a jogot, felmerül a kérdés: mit próbálnak eltitkolni?

– tette fel a kérdést Wilders. Mivel a holland Szabadságpárt (PVV) kritikus az EU álláspontjával szemben olyan kérdésekben, mint a tömeges migráció vagy a genderideológia, nem fogadhatják el, hogy az Európai Bizottság – egy nem választott bürokratákból álló testület – olyan narratívát támogasson, amely ellentétes azzal, amit a választók elvárnak tőlük. 

Tekintettel arra, hogy az EU-párti baloldali liberális D66 párt a 2025 októberi holland választásokon mindössze 0,2 százalékos különbséggel győzte le a PVV-t, elképzelhető, hogy ha nem lett volna uniós beavatkozás, a PVV nyerhette volna a választást, és én lehettem volna a miniszterelnök a woke vezető helyett, aki Hollandiának jutott

– magyarázta. Kifejtette, hogy más európai hazafiakkal együtt rendkívül hálás Amerikának, amiért védi a szólásszabadságot, és garantálja a szabad választásokhoz való jogot. 

Borítókép: Geert Wilders és Orbán Viktor (Fotó: AFP)