Rengeteg ember veszítette el otthonát és megélhetését Debrecentől pár órányira

Már ötödik esztendeje zajlanak a fegyveres összecsapások Magyarország közvetlen szomszédságában. A rendkívül zord téli hónapokat követően, 2026 tavaszán a civilekre leselkedő veszély tovább nőtt Ukrajnában. Miközben a diplomáciai egyeztetések nem haladnak, ukránok milliói kerültek kilátástalan helyzetbe a mélyülő társadalmi katasztrófa közepette.

Ukrán menekültek Forrás: AFP

Az évtized legkeményebb telén van túl az ukrán civil lakosság. Az orosz erők célzottan a kritikus infrastruktúrát célozták, így sokan hetekre – egyesek hónapra – maradtak fűtés és áram nélkül a mínusz 15 Celsius-fokos hidegben. Február 24-én az orosz–ukrán háború az ötödik évébe lépett, mostanra nemcsak a frontvonalon folyik harc, az ország a fennmaradásáért küzd. Mintegy 3,7 millió menekült az országon belül maradt, és 10,8 millió ember szorul rendszeres segítségre Ukrajnában. Ezenfelül további 5,9 millió ukrán menekült külföldön telepedett le – számolt be róla a Haon az ENSZ menekültügyi szervezetére hivatkozva.

Evakuálás Ukrajnában
Forrás: AFP

Nada Al-Nashif, az ENSZ emberi jogi főbiztoshelyettese kifejtette, hogy 2026 eleje óta nőtt a civilekre leselkedő veszély Ukrajnában – különösen a támadódrónok miatt. Az év első két hónapjában az összes civil halálos áldozat 60 százaléka a frontvonal közelében élők közül került ki, a halottak közel fele idős ember volt. A fronthoz közel eső területeken az evakuálás szinte lehetetlen, hiszen az utak mentén taposóaknákat rejtett el az orosz hadsereg.

Sok ember a frontvonal közelében rekedt

– fejtette ki a főbiztoshelyettes, aki beszédében kitért a hadifogságba esett ukrán katonák ügyére is. Mint mondta, az általuk megkérdezett ukrán hadifoglyok több mint 96 százaléka azt mondta, hogy kínzásnak és rossz bánásmódnak volt kitéve. 

Drone attacks are driving a sharp rise in civilian deaths across #Ukraine, @NadaNashif of @UNHumanRights told the @UN Human Rights Council.

Most casualties are in frontline regions, with older people disproportionately affected, she said.#HRC61 pic.twitter.com/n20yABJDhU

— UN Human Rights Council (@UN_HRC) March 26, 2026

Soha nem gondoltuk, hogy egy háború szétszakítja az életünket, soha nem gondoltuk, hogy ez megtörténhet velünk. És amikor ez megtörtént, ezek az emberek segítettek és támogattak minket

– mesélte a 67 éves Raisa Harcsenko az ENSZ menekültügyi szervezetének. Az asszony a kelet-ukrajnai Pokrovszkból származik, ahol óvónő volt, most takarítónőként dolgozik Magyarországon.

Magyarországon békét találtunk. Az emberek nagyon udvariasak és jószívűek.

Magyarország kimarad a háborúból

Szijjártó Péter külügyminiszter hangsúlyozta, hogy csak a szuverén nemzeti kormány a garancia arra, hogy hazánk kimaradjon a háborúból. Elmondta:

Ha a Tisza Párt alakítana kormányt Magyarországon, akkor belerángatnának minket a háborúba, a magyar emberek pénzét Ukrajnába küldenék, és támogatnák Ukrajna európai uniós csatlakozását, ami hosszú távon kockáztatná Magyarország biztonságát.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter 2024-ben Kijevbe látogatott, ahol számos fotó készült róla az ukrán hősök emlékfalánál. Az út részleteit nem hozta nyilvánosságra, de annyi tudható, hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolattal is találkozott, és jó eséllyel Zelenszkij elnök környezetével folytatott egyeztetéseket.

Egy időben Münchenben

Bár igyekeztek kerülni annak látszatát, hogy Magyar és Zelenszkij találkoztak volna a 2026-os müncheni biztonságpolitikai konferencián, egyikük sem cáfolta ezt a  sajtóértesülést. A Tisza Párt elnöke közösségi oldalán több bejegyzést is megosztott Münchenből, amikor az ukrán elnök az Ukrajna-házba látogatott.

Borítókép: Ukrán menekültek (Fotó: AFP)