Kivégzések haláltusája: fellángolt a legsúlyosabb büntetésről folytatott vita az Egyesült Államokban

Méreginjekció, több mint egyórás haláltusa, végül kórházi kezelés – a halálra ítélt Christa Pike kivégzése egészen szürreális fordulatot vett, amikor az amerikai nő a második adag méreg beadását is túlélte. A Tennessee államban történtek ismét felszították az Egyesült Államokban a halálbüntetés körüli több évtizedes vitát, amelyben a két tábor homlokegyenest ellenkező következtetésre jut: míg az eltörlés hívei a kivégzések embertelenségét hangsúlyozzák, a támogatók közül egyre többen hatékonyabb végrehajtási módszereket sürgetnek.

Christa Pike Fotó: HANDOUT Forrás: Tennessee Department of Correcti

A méreginjekciós kivégzések áldozatait ilyen hordágyra szíjazva teszik mozgásképtelenné. Forrás: Facebook

Az Egyesült Államokat azonban továbbra is élesen megosztja a halálbüntetés kérdése, amit nemcsak a közvélemény-kutatások, hanem az egyes államok eltérő gyakorlata is tükröz. Míg huszonhárom szövetségi államban már eltörölték a legsúlyosabb büntetést, huszonhétben továbbra is kiszabható. A két tábor a félresikerült kivégzésekből is ellentétes következtetésre jut.

Az eltörlés hívei szerint az állam nem képes garantálni a szenvedésmentes halált, a büntetés támogatói közül viszont többen hatékonyabb módszereket keresnek.

Marsha Blackburn republikánus szenátor és több tennessee-i politikus például az államban egyébként alkalmazható villamosszék előtérbe helyezését szorgalmazza. Ezzel szemben Gavin Newsom kaliforniai kormányzó a The New York Times szerint azt fontolgatja, hogy az állam mind az 563 halálraítéltjének büntetését életfogytiglani szabadságvesztésre változtatja. Kaliforniában egyébként 2006 óta nem hajtottak végre kivégzést.

A Pentagon eközben egészen más irányból közelíti meg a halálbüntetés kérdését: nem a kivégzési módszerek körüli vitára, hanem a büntetés elrettentő erejére helyezi a hangsúlyt. A 2009-ben tizenhárom bajtársát meggyilkoló volt katonai pszichiátert, Nidal Malik Hasant december 3-án kivégzőosztag elé állítanák, az eseményt pedig élőben közvetítették volna, de Donald Trump elnök végül ez utóbbit illetően meghátrált, miután amerikai tábornokok nyílt levélben kérték a közvetítés lefújását, attól tartva, hogy a tömeggyilkos korábbi katona halálának látványa akár hőssé is teheti az elkövetőt.

Nidal Malik Hasan. Fotó: US Bell County Sheriff's Department 

Akasztás és villamosszék 

A méreginjekciót az akasztás, a villamosszék és a gázkamra kíméletesebb alternatívájaként vezették be a 80-as években, ám az elmúlt időszakban több kivégzés is félresikerült. Egy arizonai elítélt csaknem két órán át haldoklott 2014-ben, Alabamában pedig azért kellett félbeszakítani egy kivégzést 2022-ben, mert nem sikerült megfelelő vénát találni. Utóbbi delikvenst végül 2024-ben nitrogéngázzal végezték ki, a szemtanúk percekig tartó rángatózásról számoltak be. Nitrogént azóta Louisianában is alkalmaztak, Dél-Karolinában pedig visszatért a kivégzőosztag. Idahóban idén júliustól ugyancsak ez lett az elsődleges módszer.

A méreginjekció körüli problémák egyik legkülönösebb vonása, hogy a szükséges szakértelem és gyógyszerek biztosítása egyaránt akadályokba ütközik.

Az Amerikai Orvosszövetség etikai szabályzata tiltja az orvosok szakmai részvételét a kivégzésekben. Így az orvosi beavatkozásra emlékeztető eljárásból éppen azok a szakemberek maradhatnak ki, akik a legjobban értenek az altatáshoz és az intravénás gyógyszerek beadásához.

Ráadásul a gyógyszergyártók jelentős része sem hajlandó kivégzési célra értékesíteni készítményeit. A pentobarbitál ismert gyártói korlátozzák szerük ilyen felhasználását, Tennessee pedig titokban tartja beszerzési forrását. A gyógyszerhiány egyes államokat kevésbé átlátható beszerzési megoldások, másokat új kivégzési módszerek felé terelt. A méreginjekció ellenzői azt is érvként hozzák fel, hogy bár ez a módszer kívülről békésnek tűnhet, ez azonban nem bizonyítja, hogy az elítélt nem szenved.

Ezrek siralomházban 

Az Egyesült Államokban jelentősen – 3600-ról mintegy 2000-re – csökkent a siralomházban várakozók száma az évezred kezdete óta. Noha ezzel párhuzamosan egyre kevesebb halálos ítéletet hajtottak végre, tavaly ismét növekedett a kivégzések száma: a 2024-es 25 után tavaly már 47 elítéltet végeztek ki. A kivégzésre gyakran évtizedeket kell várni. A többlépcsős fellebbezési rendszer a téves ítéletek kiszűrését szolgálja, de rendkívül költséges: egyes amerikai kutatások szerint a halálbüntetéssel járó eljárások többször annyiba kerülhetnek, mint az életfogytiglani szabadságvesztéssel végződő ügyek.

A demokratikus országok közül az Egyesült Államok mellett Japánban hajtanak végre kivégzéseket. Szingapúrban ugyancsak alkalmazzák, bár politikai rendszerének demokratikus besorolása vitatott. Indiában továbbra is törvényes a halálbüntetés, de évek óta nem hajtottak végre kivégzést. Európában Belarusz az egyetlen ország, amely továbbra is alkalmazhatja a halálbüntetést, 2025-ben ugyanakkor nem dokumentáltak kivégzést. Oroszországban a büntetés jogilag megmaradt, de 1996 óta kivégzési moratórium érvényesül. Az Amnesty International szerint tavaly világszerte legalább 2707 embert végeztek ki, 78 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Iránban legalább 2159, Szaúd-Arábiában 356 halálos ítéletet hajtottak végre. Kína feltételezett több ezer kivégzése nem szerepel az összesítésben, mert az adatokat titkosítják.

Borítókép: Christa Pike (Forrás: Tennessee Department of Corrections / Handout)