– Mi a megoldás? Marad a konfliktus?
– Egyre látványosabb jelek mutatnak arra, hogy az Európai Unió nem képes választ adni a kelet-közép-európai régió gazdasági igényeire. Ilyen például a kétsebességes Európa jelensége, ez belső megosztottságra, kiegyensúlyozatlan viszonyokra utal. Ezzel szemben a 16+1 Együttműködés látszólag ráérzett a térség igényeire, mindez persze érthetően politikai konfliktust szül. Amit azonban fontos leszögezni: a 16+1 Együttműködés kizárólag gazdasági alapon működő szervezet. Kína semmilyen politikai vitába nem fog beavatkozni. Az EU–Kína kapcsolatokat sem akarja függővé tenni a 16+1 Együttműködéstől. Érdekes egyébként, hogy miközben a nyugati világ attól fél, hogy Kína megosztja az EU egységét, az orosz szándékokról nem esik szó.
– A kelet-közép-európai régióban ugyanakkor sok vezető mintha nem lenne tisztában azzal, hogy Kína kizárólag gazdasági szereplőként van jelen a régióban. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor például több esetben tett politikai gesztusokat Kínának az EU-ban, amit egyébként nyugaton azóta is a fejére olvasnak.
– Mi Kínában úgy gondoljuk, hogy a külpolitikai fellépés minden országnak a saját döntése. Nem tartom helyesnek, hogy Magyarországot azért támadják, mert ki merte fejezni ellenvéleményét egyes uniós döntésekkel szemben. Nem csak a Kínával kapcsolatos vitákra gondolok. A menekültügyben például Magyarország konzekvensen képviselte álláspontját, amiért számos politikai támadás érte. Én személy szerint értékelem, hogy Orbán Viktor felismerte, hogy a globalizáció motorja már nem feltétlenül nyugaton, hanem Ázsiában van, és Magyarország az unión kívül is elkezdett új gazdasági szövetségeseket keresni. Ez egy pontos és nagyon fontos meglátás.
– Tavaly Budapesten tartották a 16+1 Együttműködés csúcstalálkozóját. Milyen eredményeket értek el?
– Nagyon fontos eredménye volt a csúcstalálkozónak, hogy összesítette az együttműködés elmúlt öt évének eseményeit. Számos bilaterális eredményeket hozott a csúcs, Kína újabb stratégiai partnerségi megállapodást kötött. Az új irányvonalak elfogadásával sikerült kijelölni a 16+1 következő öt évének célkitűzéseit is.
