Obama ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy Amerika nem tudja az irakiak helyett megoldani a problémáikat és sürgette, hogy állítsanak fel egy olyan „befogadó”, új kormányt Bagdadban, amely megkönnyítheti mind a dzsihádistákkal szembeni közös hazai fellépést, mind pedig annak nemzetközi támogatását. Az elnök szerint Afganisztánnak Irak példájából okulva egységkormányt kellene felállítania.
Barack Obama nem nevezett meg konkrét határidőt az amerikai katonai fellépés leállításával kapcsolatban, ugyanakkor kijelentette, hogy a Irak problémáinak megoldása egy „hosszú távú projekt”. „Nem hiszem, hogy hetek alatt megoldjuk ezt a problémát. Úgy gondolom, hogy ez beletelik némi időbe” – fogalmazott.
Obama a következő lépések között említette, hogy biztonságos menekülő utat kell nyitni a jazidi vallási közösségnek a Szindzsár körüli hegyekbe menekült csoportjai előtt és kijelentette, hogy a hosszú távú terveknek magukban kell foglalniuk a terrorelhárítási műveleteket is. Elismerte, hogy a dzsihádisták előrenyomulása Erbíl fel gyorsabb volt annál, mint amire a hírszerzés számított.
Az elnök ismételten megerősítette, hogy nem küld ismét harcoló alakulatokat Irakba. Emlékeztetett rá, hogy nem ő döntött így, hanem az iraki kormány volt az, amely az amerikai katonák jogi immunitásának megtagadásával elutasította azt, hogy az Egyesült Államok továbbra is csapatokat állomásoztasson az Irakban. Úgy vélekedett azonban, hogy az amerikai erők jelenléte se akadályozta volna meg a válságot, mert a síita többség nem volt hajlandó osztozkodni hatalmon a szunnitákkal.
