Milliárdokat hozna ide egy amerikai befektető

Már az idén befektetne egy pénzügyi alap nálunk, akár 250 millió dollárig is elmennének.

„Szíriával kapcsolatban elmondtam, hogy nem vagyunk teljesen elégedettek a szíriai ellenzéki koalíció mostani összetételével, mert az nem eléggé inkluzív és reprezentatív. Ezzel együtt támogatjuk a Genf-2 folyamatot, és reméljük, hogy az ellenzéki koalíció összetétele olyan csoportokra is egyre inkább ki fog terjedni, amelyek számunkra kiemelten fontosak, így keresztényekre és a szekuláris rétegekre is” – mondta.

Felhívta a figyelmet továbbá, hogy a szíriai válságnak Európára és Magyarországra nézve is nagyon komoly hatásai vannak a migráció és a nem hagyományos biztonsági kihívások tekintetében is.

A szíriai vegyi fegyverekkel, az iráni nukleáris programmal és a nemzetközi békefenntartással kapcsolatos ügyek témái voltak az ENSZ New York-i központjában folytatott tárgyalásoknak is. „Az ENSZ-ben is nagyon komolyan tekintenek a magyar biztonságpolitikai hozzájárulásra, aminek konkrét jelei is vannak” – mondta a helyettes államtitkár.

Emlékeztetett rá, hogy Magyarország szeptember óta látja el az Átfogó Atomcsend-egyezmény (CTBT) betartásának társkoordinátori szerepét és meghívást kapott a katonai célú hasadóanyagok betiltását célzó egyezménnyel kapcsolatos kormányzati szakértői csoportba. Az ENSZ-főtitkár leszerelési tanácsadói testületének elnöke is magyar diplomata, Gyarmati István. Tavaly Magyarország látta el a toxikológiai fegyverek betiltását célzó, már 170 országra kiterjedő egyezmény koordináló szerepét.

„Ezek a magyar külpolitika globális nyitásának fontos elemei” – nyilatkozott Takács Szabolcs. Az ENSZ illetékes főtitkárhelyettesével számba vette, hogy a ciprusi békefenntartásban 77, a nyugat-szaharai misszióban 7, Libanonban pedig 4 magyar katona vesz részt – tette hozzá.

Mendelényi Dániel nagykövet elmondta: a magyar nemzetközi üzletfejlesztés célja a kis- és középvállalatok (kkv-k) nemzetközi piacra lépésének elősegítése, a hazai munkahelyteremtés és a tőkebevonás a kkv-szektorba, főleg a startup vállalkozásokba. Ennek érdekében megkezdődött az együttműködés előkészítése az amerikai kisvállalkozásokat támogató kormányzati szervezet, a Small Business Administration (SBA) helyettes vezetőjével, Natalia Olsonnal.

„Első lépésként meghatároztuk az egyetemi és vállalati feltételeket a két országban, valamint megállapodtunk, hogy legalább két konkrét projektet minél hamarabb megkezdünk” – jelentette ki. Elmondta, hogy felkeresett egy olyan kockázati tőkebefektető vállalatot, amelynek már jelentős tapasztalatai vannak a magyar technológiai kisvállalatokkal kapcsolatban, valamint megbeszélést folytatott egy olyan magyar–amerikai vállalattal, amely képes volt egészen a tőzsdére jutás előtti időszakig megőrizni a többségi magyar tulajdont.

„Egy pénzügyi befektetői alap már konkrét üzleten gondolkodik, és akár 250 millió dollár befektetésig is elmenne még 2014-ben Magyarországon” – emelte ki Mendelényi. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mely cégekről van szó, a nagykövet pozícióvesztési kockázatokra hivatkozva nem adott konkrét választ.

A nagykövet elmondta, hogy amerikai partnereinek olyan jogszabályjavító intézkedéseket is igyekezett megfogalmazni, amelyek segíthetik majd a magyar vállalatok nemzetközi piacra lépését, például az üzleti vízumkiadás meggyorsításának érdekében. Mendelényi Dániel szerint elmondható, hogy Amerikából nézve sikeresnek tekinthető a magyar kormány által folytatott „keleti nyitás” politikája, mert a magyar vállalatokra az amerikai cégek potenciális partnerükként tekintenek a keleti terjeszkedésük során.

Szerdán Budapesten találkozott egymással Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára és Hoyt Yee amerikai külügyi helyettes államtitkár – tájékoztatta az MTI-t az államtitkárság. A megbeszélésen elsősorban az amerikai–magyar gazdasági együttműködésről, a regionális energiabiztonságról és a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációs folyamatairól esett szó. Szijjártó Péter szerint a magyar–amerikai gazdasági-kereskedelmi együttműködés „egy igazi sikertörténet”, hiszen amerikai vállalatok 40 ezer új munkahelyet teremtettek Magyarországon az elmúlt tíz évben.