Varsó szerint a nemzeti jogot kell elsődlegesnek tekinteni

Nemcsak Magyarországra, de Lengyelországra is egyre nagyobb össztűz zúdul az uniós intézmények részéről az uniós értékek és a jogállamisági elvek állítólagos megsértése miatt. A nemzeti-konzervatív varsói kormány azonban úgy tűnik, nem hajlandó meghajolni az EU akarata előtt. A legújabb vitát a lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatos intézkedések váltották ki.

Magyar Nemzet
Forrás: Euronews, MTI, Euractiv, Politico2021. 07. 15. 12:09
Polish Minister of Justice Zbigniew Ziobro attends press conference amid coalition tension in Warsaw
Polish Minister of Justice Zbigniew Ziobro attends press conference amid coalition tension in Warsaw, Poland September 21, 2020. Adam Stepien/Agencja Gazeta via REUTERS ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY. POLAND OUT. NO COMMERCIAL OR EDITORIAL SALES IN POLAND. - RC2Z2J9SLW2T Fotó: Agencja Gazeta
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerdai ítéletében a nemzeti jog elsőbbsége mellett foglalt állást a lengyel alkotmánybíróság az európai uniós joggal szemben. A döntés a kormányzó Jog és Igazságosság párt által indított eljárás eredményeként született. A párt a lengyel jogrendszer reformja, illetve az ezt érő éles uniós kritikák kapcsán tette fel a kérdést az alkotmánybíróságnak, amely úgy döntött, hogy

a nemzeti jogot elsődlegesnek kell tekinteni az európai uniós joggal szemben.

A lengyel alkotmánybíróság döntésének kihirdetése után Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter kijelentette: a lengyel alkotmány és a jogszerűség elsőbbséget élvez azokkal a kísérletekkel szemben, amelyek megpróbálják politikailag felhasználni az Európai Unió szerveit annak érdekében, hogy megkíséreljenek beavatkozni tagállamok belügyeibe, ez esetben Lengyelországéba. Ziobro ezenkívül kijelentette azt is, hogy a lengyel alkotmány a legfontosabb jogi okmány az országban. A nemzeti jogot elődlegesnek tekintő lengyel döntés nem előzmények nélküli, legutóbb tavaly a német alkotmánybíróság bírálta felül az Európai Unió Bíróságának döntését.

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter sajtótájékoztatót tart 2020. szeptember 21-én Fotó: Adam Stepien/Reuters

„A lengyel alkotmánybíróság határozata megerősíti a lengyelországi jogállamiság állapotával kapcsolatos uniós aggodalmakat” – szögezte le csütörtöki közleményében a bizottság, amely emlékeztetett: az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. Adam Bodnar lengyel emberi jogi biztos az ítélettel kapcsolatban úgy vélekedett: a döntés újabb lépést jelent afelé, hogy Lengyelország elhagyja az uniós jogot, és de facto leválasztja Lengyelországot az európai jogszerűségről. Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök, az ellenzéki jobbközép-liberális Polgári Platform nemrég visszatért vezetője szerint a Jog és Igazságosság „elhagyná az EU-t”, a lengyeleken múlik tehát ennek megakadályozása. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a frakcióvezetője, Manfred Weber is arra figyelmeztetett: a varsói kormány a „polexit” útjára lépett.

Mi áll a vita hátterében?

A lengyel döntés annak kapcsán született, hogy az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben, majd – miután megállapította, hogy Varsó nem vette figyelembe Brüsszel ajánlásait –, az Európai Unió Bírósága elé vitte a a lengyel bírákat érintő ügyet.

A varsói parlament tavaly januárban fogadta el azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében

meg lehet büntetni azokat a bírókat, akik politikai tevékenységet végeznek, illetve nyilvánosan bírálatot fogalmaznak meg bírótársaik kinevezésével kapcsolatban.

A büntetés pénzbírsággal, fizetéscsökkentéssel, az elkövető elbocsátásával járhat. A lépést a kormány indoklása szerint az tette szükségessé, hogy a legfelsőbb bíróság munkaügyi kamarája kétségbe vonta ugyanazon intézmény másik testületének, az új fegyelmi kamarának a létjogosultságát. A munkaügyi kamara szerint ugyanis a fegyelmi kamara tagjai nem függetlenek a kormánytól, mert tagjait az államfő a Jog és Igazságosság párt kormányzása alatt a lengyel igazságszolgáltatási tanács véleménye alapján nevezte ki. Márpedig maga a tanács sem egyértelműen független a hatalomtól az ítélethozók szerint.

A lengyel alkotmánybíróság tagjai Fotó: Reuters

Az Európai Bizottság is azt állapította meg, hogy nem szavatolt a fegyelmi kamara függetlensége és pártatlansága. A luxembourgi székhelyű uniós bíróság éppen ma hozta meg ezzel kapcsolatos ítéletét, amelyben úgy határozott, hogy a szóban forgó lengyel intézkedések valóban nem összeegyeztethetők az uniós joggal. – A fegyelmi rendszer lehetővé teszi, hogy a rendes bíróságok bírái által hozott határozatok tartalmát fegyelmi vétségnek minősítsék. Ennek megfelelően a határozat felhasználható a bírósági döntések politikai ellenőrzése vagy a bírákra gyakorolt nyomásgyakorlás céljából, ezzel befolyásolva a döntéshozatalt – közölték.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök korábban azt vetette a kritikusok szemére, hogy míg elfogadják a kommunista államtanács által kinevezett bírákat, addig kétségbe vonják a teljesen legálisan, a lengyel alkotmánynak megfelelően megválasztott bírák státusát.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.