Németországban is megkérdőjelezték az EU-jog elsődlegességét

„A szerződésekben megfogalmazott intézményi egyensúly megbomlott” – írta korábban Trócsányi László.

A német alkotmánybíróság épülete (Bundesverfassungsgericht) Forrás: FLICKR

A nemzeti jog elsődlegességét kimondó lengyel döntés kapcsán érdemes feleleveníteni, hogy az Európai Bizottság idén júniusban indított kötelezettségszegési eljárást Németország ellen, hogy garantálják az uniós jog érvényesülését. Tavaly ugyanis a német alkotmánybíróság elmarasztalta az EU bíróságát, amiért az korábban helybenhagyta az Európai Központi Bank 2015-ben indított kötvényvásárlási programját. A taláros testület szerint az Európai Bíróság túllépett hatáskörén, ítélete sérti Németország alkotmányos identitását, ezért nem köti a német alkotmánybíróságot. Ebben a konkrét ügyben tehát a német alkotmánybíróság megkérdőjelezte az Európai Bíróság illetékességét, illetve az EU-jog elsődlegességét a nemzeti jog felett.

A német alkotmánybíróság címere Fotó: Flickr

– Németország megsértette az uniós jog alapelveit, különösen ami az uniós jog autonómiájára, elsőbbségére, hatékonyságára és egységességére vonatkozik, egyszersmind jogellenesen kérdőjelezte meg az Európai Unió Bíróságának hatáskörét Németország felett – közölte júniusban az Európai Bizottság a Németországhoz intézett hivatalos levelében.

Elemzők a német alkotmánybíróság tavalyi döntése után úgy értékelték: az ügynek üzenetértéke van Magyarország és Lengyelország számára is, a két uniós tagország ugyanis az elmúlt években gyakran került szembe jogi ügyekben az Európai Unióval. Mivel Brüsszel nem akarta, hogy a német döntés precedensértékű legyen, az EU igazságügyi biztosa, Didier Reynders nemrég levélben fordult Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökhöz, arra kérve a lengyel kormányt: vonja vissza a lengyel alkotmánybírósághoz márciusban megküldött indítványát, amiben a lengyel nemzeti jog és az uniós EU-jog közötti hierarchiára vonatkozóan tettek javaslatot, vitatva az európai uniós jog elsőbbségét.

„Mint európai parlamenti képviselő, látom, hogy a szerződésekben megfogalmazott intézményi egyensúly megbomlott. Az Európai Tanács – amelyben a tagállamok államfői vagy miniszterelnökei vesznek részt – szerepe leértékelődik, az elfogadott konklú­ziók üressé válnak, noha ezen intézménynek a feladata az unió politikai irányvonalának meghatározása. Korábban igazságügyi miniszterként pedig azt tapasztalhattam, hogy

a bizottság a legtöbb esetben felőrli az ellenkező tagállamok szembenállását, és a tagállamokra erőlteti javaslatát”

– fejtette ki tavaly Trócsányi László volt igazságügyi miniszter lapunkban megjelent írásában. Szerinte az „Euró­pai Bizottság igyekszik megfelelni az Európai Parlamentnek, ahol többségben vannak az idealisztikus, föderatív Európa képét vizionálók. Ennek eredménye, hogy számos olyan uniós döntés születik, amely felveti a lopakodó hatáskörgyakorlás gyanúját. „Ez leggyakrabban úgy valósul meg, hogy az unió kiüresíti, elvonja a tagállam hatáskörét, arra hivatkozva, hogy a közösségi szabályozási szinten hatékonyabban lehet eredményeket elérni. Így a szubszidiaritás magasztos elve leginkább írott malaszttá válik.

Az európai intézmények mintha az elmúlt évtizedben elfelejtették volna, hogy a szerződések urai a tagállamok. És ha mindez nem elég, akkor az Európai Bíróság az az intézmény, amely a legjelentősebb ügyekben mindig az európai intézmények védelmezőjének szerepében tűnik fel”

– hangsúlyozta.