A bíróságon küzdenek az oroszok az olimpiai kvótákért

A téli sportok legjobbjai már a 2026-os milánó–cortinai olimpia lázában égnek, kivéve az orosz versenyzőket. Oroszország és Fehéroroszország az ukrajnai háború miatt nem küldhet csapatot a téli olimpiára, s bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) támogatja, hogy oroszok és fehéroroszok semlegesként induljanak a játékokon, több sportági szövetség sem teszi lehetővé a két ország sportolóinak, hogy versenyezzenek a kvalifikációs eseményeken. Jelen állás szerint hat orosz sportoló indulhat majd a milánó–cortinai téli olimpián.

Ha az érvényes FIS-döntés ellenére végül indíthatnak is sífutót a 2026-os téli olimpián az oroszok, az biztosan nem Peking háromszoros bajnoka, Alekszandr Bolsunov lesz Fotó: AFP/Christof Stache

Semleges sportolóként ugyanis csak olyan orosz vagy fehérorosz versenyző indulhatna az olimpián, aki semmilyen formában nem hozható összefüggésbe a hadsereggel, s nem támogatta nyíltan az ukrajnai háborút. Előbbi kitétel miatt a CSZKA Moszkva sportolói is automatikusan fennakadnak a rostán (a CSZKA betűszó a Hadsereg Központi Sport Klubja rövidítése).

Az erős orosz sífutás képviselői közül azért akadtak volna néhányan, akiknek lehetett volna esélyük a semleges státusra, ám októberben a Nemzetközi Síszövetség (FIS) úgy döntött, hogy nem engedi indulni a kvalifikációs versenyein az orosz és a fehérorosz sportolókat.

A FIS döntése rendkívül fajsúlyos, ugyanis az olimpiai 116 versenyszámának egy híján a fele, 57 ehhez a szövetséghez tartozik: a sífutás mellett az alpesi sí, a síugrás, az északi összetett, a hódeszka és a szabadstílusú sí olimpiai versenyein sincs esély orosz szereplése.

Mire mennek a kedvező CAS-ítéletekkel az oroszok?

Tegyük hozzá: az oroszok a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS) fellebbeztek a FIS-döntés ellen, s még csak nem is teljesen esélytelenül. Hasonló ügyben ugyanis mind a szánkó (FIL), mind a bob és a szkeleton (IBSF) nemzetközi szövetségével szemben az oroszoknak adott igazat a CAS.

A gyakorlatban ez azonban azt jelenti, hogy a sportolók hátterének vizsgálatát még el kell végezni, s miközben vészesen közeledik a kvalifikációs időszak vége, a bob- és szkeleton-világkupa nyitó hétvégéjét – amely egyben az olimpia tesztversenyeként is szolgált Cortina d’Ampezzóban – orosz sportolók nélkül rendezték meg.

Az idő szűkét kiválóan jellemzi, hogy a FIS és az oroszok ügyében december 1-jére tűzték ki a meghallgatást, a CAS december 10-ig ígért döntést, ugyanakkor sífutásban december 14-én már véget ér a kvalifikációs időszak.

Sílövészetben sem lesznek oroszok a téli olimpián, a sportági szövetség (IBU) döntése ellen nem is történt fellebbezés. Azt talán az oroszok sem gondolják, hogy fegyveres sportolójukat engedhetnék indulni semleges színekben.

A műkorcsolya az oroszok reménye

Hagyományos orosz sikersportágnak számít a műkorcsolya, s a korcsolyasportok nemzetközi szövetsége (ISU) meg is teremtette a lehetőséget, hogy orosz sportolók kvótát szerezzenek. A férfiak között Pjotr Gumennik, a nők versenyében Adelija Petroszjan vívta ki az indulás jogát, s mindketten éremesélyesek – utóbbi számban Viktorija Szafonova is kvótás, eddig egyetlen fehérorosz sportolóként.

Rövidpályás gyorskorcsolyában is vélhetően megszerzik a számukra maximumként megjelölt nemenkénti egy kvótát az oroszok, s gyorskorcsolyában is van esély orosz sportoló milánói részvételére, itt a kvalifikációs világkupa-sorozat fél távjánál egy számban áll kvótás pozícióban semleges sportoló.

Havon Nyikita Filippov lehet a téli olimpia egyetlen orosz indulója: az ötkarikás programban 2026-ban bemutatkozó síalpinizmust külön szövetség irányítja, s Filippov a tavalyi idényben is gyűjthetett olimpiai kvalifikációs vk-pontokat semleges sportolóként.