A bíróságon küzdenek az oroszok az olimpiai kvótákért

A téli sportok legjobbjai már a 2026-os milánó–cortinai olimpia lázában égnek, kivéve az orosz versenyzőket. Oroszország és Fehéroroszország az ukrajnai háború miatt nem küldhet csapatot a téli olimpiára, s bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) támogatja, hogy oroszok és fehéroroszok semlegesként induljanak a játékokon, több sportági szövetség sem teszi lehetővé a két ország sportolóinak, hogy versenyezzenek a kvalifikációs eseményeken. Jelen állás szerint hat orosz sportoló indulhat majd a milánó–cortinai téli olimpián.

Ha az érvényes FIS-döntés ellenére végül indíthatnak is sífutót a 2026-os téli olimpián az oroszok, az biztosan nem Peking háromszoros bajnoka, Alekszandr Bolsunov lesz Fotó: AFP/Christof Stache

Bár Oroszország államilag támogatott doppingprogramja miatt már akkor is bizonyos szankciókkal nézett szembe, a 2022-es pekingi téli olimpián több mint kétszáz orosz sportoló vett részt, igaz, hivatalosan nem Oroszország, hanem az orosz olimpiai bizottság (ROC) zászlaja alatt. Mindössze két küldöttség (kanadai, amerikai) volt nagyobb az orosznál. Ehhez képest jövő februárban Milánóban és Cortina d’Ampezzóban a tízet sem igen fogja elérni a orosz sportolók száma. A háttérben az orosz–ukrán háború áll, amely alig néhány nappal a 2022-es téli olimpia lezárulta után tört ki. Azóta orosz és fehérorosz zászlók elvétve jelenhettek meg sporteseményeken, a NOB pedig a 2024-es párizsi nyári olimpia után a 2026-os téli játékokra nézve is úgy döntött, hogy a két ország sportolói semlegesként versenyezhetnek.

Pekingben a finnek és az oroszok vívták a férfi jégkorongtorna döntőjét, a 2026-os milánói téli olimpián ez a párosítás nem jöhet létre (Fotó: AFP/Anthony Wallace)

Ám ahogy Párizs, úgy Milánó–Cortina esetében is több sportág orosz sportolói leküzdhetetlen akadályba ütköznek a kvótaharcban: mivel nem indulhatnak a kvalifikációs versenyeken, esélyük sincs kiharcolni az ötkarikás részvétel jogát.

Jégkorong: szóba sem jött az oroszok olimpiai indulása

Bizonyos szempontból ez volt a helyzet jégkorongban is, amelyben 2022 óta az orosz és a fehérorosz válogatott nélkül rendezik a világbajnokságokat. 

A nemzetközi jégkorong-szövetség (IIHF) azonban nem is került döntéshelyzetbe: a NOB világossá tette, hogy a semleges sportolók nem alkothatnak csapatokat az olimpián.

Azaz az oroszok részvétele jégkorongban és curlingben szóba sem jöhetett, pedig előbbiben az orosz férfi csapat a legutóbbi két olimpián egyaránt eljutott a döntőig.

Bolsunov már rég lemondhatott az olimpiáról

A pekingi téli olimpia egyik legnagyobb sztárja az orosz sífutó, Alekszandr Bolsunov volt, aki három arany-, valamint egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett a játékokon. Bolsunovot az olimpia után kapitánynak léptették elő az orosz nemzeti gárdában, s ezzel lényegében megpecsételték a sorsát.

Semleges sportolóként ugyanis csak olyan orosz vagy fehérorosz versenyző indulhatna az olimpián, aki semmilyen formában nem hozható összefüggésbe a hadsereggel, s nem támogatta nyíltan az ukrajnai háborút. Előbbi kitétel miatt a CSZKA Moszkva sportolói is automatikusan fennakadnak a rostán (a CSZKA betűszó a Hadsereg Központi Sport Klubja rövidítése).

Az erős orosz sífutás képviselői közül azért akadtak volna néhányan, akiknek lehetett volna esélyük a semleges státusra, ám októberben a Nemzetközi Síszövetség (FIS) úgy döntött, hogy nem engedi indulni a kvalifikációs versenyein az orosz és a fehérorosz sportolókat.

A FIS döntése rendkívül fajsúlyos, ugyanis az olimpiai 116 versenyszámának egy híján a fele, 57 ehhez a szövetséghez tartozik: a sífutás mellett az alpesi sí, a síugrás, az északi összetett, a hódeszka és a szabadstílusú sí olimpiai versenyein sincs esély orosz szereplése.

Mire mennek a kedvező CAS-ítéletekkel az oroszok?

Tegyük hozzá: az oroszok a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS) fellebbeztek a FIS-döntés ellen, s még csak nem is teljesen esélytelenül. Hasonló ügyben ugyanis mind a szánkó (FIL), mind a bob és a szkeleton (IBSF) nemzetközi szövetségével szemben az oroszoknak adott igazat a CAS.

A gyakorlatban ez azonban azt jelenti, hogy a sportolók hátterének vizsgálatát még el kell végezni, s miközben vészesen közeledik a kvalifikációs időszak vége, a bob- és szkeleton-világkupa nyitó hétvégéjét – amely egyben az olimpia tesztversenyeként is szolgált Cortina d’Ampezzóban – orosz sportolók nélkül rendezték meg.

Az idő szűkét kiválóan jellemzi, hogy a FIS és az oroszok ügyében december 1-jére tűzték ki a meghallgatást, a CAS december 10-ig ígért döntést, ugyanakkor sífutásban december 14-én már véget ér a kvalifikációs időszak.

Sílövészetben sem lesznek oroszok a téli olimpián, a sportági szövetség (IBU) döntése ellen nem is történt fellebbezés. Azt talán az oroszok sem gondolják, hogy fegyveres sportolójukat engedhetnék indulni semleges színekben.

A műkorcsolya az oroszok reménye

Hagyományos orosz sikersportágnak számít a műkorcsolya, s a korcsolyasportok nemzetközi szövetsége (ISU) meg is teremtette a lehetőséget, hogy orosz sportolók kvótát szerezzenek. A férfiak között Pjotr Gumennik, a nők versenyében Adelija Petroszjan vívta ki az indulás jogát, s mindketten éremesélyesek – utóbbi számban Viktorija Szafonova is kvótás, eddig egyetlen fehérorosz sportolóként.

Rövidpályás gyorskorcsolyában is vélhetően megszerzik a számukra maximumként megjelölt nemenkénti egy kvótát az oroszok, s gyorskorcsolyában is van esély orosz sportoló milánói részvételére, itt a kvalifikációs világkupa-sorozat fél távjánál egy számban áll kvótás pozícióban semleges sportoló.

Havon Nyikita Filippov lehet a téli olimpia egyetlen orosz indulója: az ötkarikás programban 2026-ban bemutatkozó síalpinizmust külön szövetség irányítja, s Filippov a tavalyi idényben is gyűjthetett olimpiai kvalifikációs vk-pontokat semleges sportolóként.