A téli sportokban olimpiai idény zajlik, két és fél hónap múlva lobban fel a láng Milánóban és Cortina d’Ampezzóban. A téli olimpia éremhalmozó országai hagyományosan szűk körből kerülnek ki, de akad néhány ország, amelynek áttörést jelenthetnek a 2026-os játékok. Brazília, Albánia és Georgia jó eséllyel pályázik az első téli olimpiai érmére, de Görögország és Andorra helyzete sem reménytelen.
Lucas Pinheiro Braathen Brazília első alpesi sí világkupa-győzelmének megszerzése után ünnepel, a 2026-os téli olimpia újabb esély a történelemírásra Fotó: AFP/Lehtikuva/Roni Rekomaa
Az újabb olaszországi téli olimpián viszont ketten is jócskán megjavíthatják a brazil csúcsot.
Lucas Pinheiro Braathen vasárnap Leviben már történelmet írt: elsőként nyert alpesi sí világkupaversenyt Brazília színeiben.
A különc síző 2000-ben Oslóban született norvég apa és brazil anya gyermekeként, Norvégiában tanult síelni, s norvég színekben indult az előző, pekingi téli olimpián is, ahol sem műlesiklásban, sem óriás-műlesiklásban nem ért célba. Egy évvel később viszont előbbi számban megnyerte a világkupa-pontversenyt, hogy aztán váratlanul, huszonhárom évesen bejelentse a visszavonulását.
Braathen a norvég síszövetséggel sehogyan sem tudott együttműködni, viszont egy idény kihagyása után tavaly visszatért, immár édesanyja hazájának színeiben. A brazil síszövetség érte van, ő pedig gesztusként immár Pinheiro Braathen néven versenyez, és a tavalyi öt vk-dobogó után idén meglett az első győzelem is brazil színekben. A műlesiklás az erősebb száma, de óriás-műlesiklásban is reális az esély az olimpiai éremre.
A dél-amerikai ország másik éremesélyese már Pekingben is brazil színekben versenyzett, Nicole Silveira akkor 13. helyen zárt szkeletonban. A Brazíliában született sportoló azóta tovább fejlődött, a tavalyi világkupa-idényben két versenyt is a harmadik helyen zárt, a vk-pontversenyben hatodik, a 2025-ös világbajnokságon negyedik lett.
Albánia: Olaszország lemondott a sícsalád sarjáról
Albánia olimpiai története a nyári játékokon sem hemzseg a sikerektől, csak legutóbb, Párizsban sikerült először felkerülnie az országnak az éremtáblázatra két birkózóbronzzal. A birkózást az alpesi sí követheti az albán sikersportok sorában: Lara Colturi tizenkilenc éves korára már négy vk-dobogóval rendelkezik, a legutóbbit múlt héten, Leviben szerezte, ahol csak az amerikai legenda, Mikaela Shiffrin előzte meg.
Colturi Pinheiro Braathenhez hasonlóan a technikai számokban erős, viszont a brazillal ellentétben születésekor semmi köze nem volt a most általa képviselt országhoz. Édesanyja, Daniela Ceccarelli 2002-ben, Salt Lake Cityben Olaszországnak nyert olimpiai aranyérmet szuperóriás-műlesiklásban, és Colturi édesapja is olasz síedző.
Az olasz szövetség viszont a szülők szerint nem akart időben lehetőséget adni a világkupában a fiatal Larának, aki ugyanezt az esélyt albán színekben már a tizenhatodik születésnapja előtt megkapta. Colturi tavalyi vk-dobogói és a 2024/25-ös összetett vk-győztes sztárjuk, Federica Brignone súlyos sérülése után az olaszok megpróbálták visszacsábítani a korábban elhanyagolt tehetségüket, a hírek szerint Colturi hajlott is volna a visszatérésre, de az albán szövetség jóváhagyása nélkül ezt most csak azon az áron tehette volna meg, hogy kihagyja a félig-meddig hazai olimpiáját.
Azaz előfordulhat, hogy az olaszok szeme láttára Lara Colturi tiszteletére Albánia zászlaja emelkedik majd a dobogó fölé.
Csoda a jégen? Georgia nagy téli olimpiája következhet
Georgia (Grúzia) a Szovjetunióból való kiválás után, 1994-től kezdve minden téli és nyári olimpián szerepelt. Utóbbiról mindig érmekkel, sőt, 2004-től kezdve mindig legalább egy arannyal tért haza a küldöttség, a téli olimpiával kapcsolatban viszont sajnos leginkább egy tragédiát kötnek az országhoz: 2010-ben a vancouveri olimpián edzésbalesetben életét vesztette a georgiai szánkós, Nodar Kumaritasvili.
A pozitív szenzációban Georgia műkorcsolyában bízhat, amely már négy éve, Pekingben is szép eredményeket hozott az országnak, a csapatversenyben a hatodik hellyel még az olimpiai pontszerzés is összejött.
Az új idényben a párosok között Anasztaszija Metelkina és Luka Berulava szerezte a legmagasabb pontszámot, jégtáncban ugyanebben a rangsorban Diana Davis és Gleb Szmolkin a negyedik helyen áll.
Görögország nem a téli olimpia bölcsője
Ha az olimpia történelméről van szó, Görögország természetesen megkerülhetetlen. Az ókorban azonban nem rendeztek síversenyeket az Olümposzon. Az olimpia őshazájának nyári teljesítménye ingadozó, de az az 1976-os montréali játékok óta nem fordult elő, hogy a nyári olimpiáról érem nélkül távozott volna a görög küldöttség. Ellenben húsz téli ötkarikás szereplés alatt nulla dobogós hely a görög mérleg.
Három éve viszont, az alpesi sí világbajnokságon műlesiklásban Alexandrosz Joannisz Jinnisz (AJ Ginnis) második lett, így felcsillant a görög téli olimpiai érem lehetőséget is. A bravúrt azonban tavaly súlyos sérülés követte, s Jinnisz a mostani idény kezdetén, Leviben nem jó eredménnyel kezdett, nem jutott be a második futamba. Az olimpiáig még lehet ideje formába lendülni, ugyanakkor neki már a részvétel is fontos lenne, miután négy éve, Pekingről sérülés miatt lemaradt.
Andorra: a téli olimpia megelőzheti a nyárit
Listánkon Andorra az egyetlen ország, amely nemcsak téli, hanem nyári olimpiai érmet sem nyert még. A pireneusokbeli miniállam alpesi sízője, Joan Verdú már a negyedik olimpiájára készül, s a pekingi, óriás-műlesiklásban szerzett kilencedik helye sem volt rossz. Verdú azóta két vk-dobogót is gyűjtött a számban. Idén Söldenben tizenkettedik hellyel nyitott, nem mondható kifejezetten éremesélyesnek, de bizonyította már, hogy a legjobb napjain képes lehet a dobogóra.
S nem Verdú az egyetlen andorrai sportoló, aki olimpiai érmet nyerhet 2026-ban, bár lehet, hogy Gina del Riónak még nem az idei olimpia a legjobb esélye. A sífutó két éve a sprint junior világbajnoka lett, s további két érmet nyert a versenyen. Tavaly már a felnőttek között is megvillant, világkupaversenyen már sprintdöntőt is futhatott, a trondheimi világbajnokságon elődöntőig jutott.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
