Téli olimpia: Brazília végre tündökölhet, a rendező nagy fricskát kaphat

A téli sportokban olimpiai idény zajlik, két és fél hónap múlva lobban fel a láng Milánóban és Cortina d’Ampezzóban. A téli olimpia éremhalmozó országai hagyományosan szűk körből kerülnek ki, de akad néhány ország, amelynek áttörést jelenthetnek a 2026-os játékok. Brazília, Albánia és Georgia jó eséllyel pályázik az első téli olimpiai érmére, de Görögország és Andorra helyzete sem reménytelen.

Lucas Pinheiro Braathen Brazília első alpesi sí világkupa-győzelmének megszerzése után ünnepel, a 2026-os téli olimpia újabb esély a történelemírásra Fotó: AFP/Lehtikuva/Roni Rekomaa

Míg a nyári olimpiák történetében immár 118 ország nyert legalább egy aranyérmet, a téli olimpia sikeres országai sokkal szűkebb rétegből kerülnek ki. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bővíteni tervezi jeges-havas játékokból a terepkerékpárral és a mezei futással a téli olimpiát, ugyanis a téli játékokon eddig mindössze 47 ország szerzett érmet, jelentős részben a földrajzi adottságok és a téli sportok hagyományai vagy azoknak hiányai miatt. Ez a szám jövő februárban mégis emelkedhet, alpesi síben például a múlt hétvégén két olyan ország – Brazília, Albánia – is vk-dobogót ünnepelhetett, amelynek nincs még téli olimpiai érme. A rendező Olaszország számára főleg az utóbbi történelmi sikere lenne nagy fricska a 2026-os téli olimpián. Georgia a műkorcsolyában bízhat, Görögország az Olümposzhoz köthető sikert érne el, Andorra viszont eleve télen indul jobb eséllyel.

Az olasz születésű Lara Colturi a 2026-os téli olimpia során szülőhazájában, de Albánia színeiben nyerhet érmet (Fotó: AFP/Lehtikuva/Roni Rekomaa)

Brazília két esélye az első téli olimpiai éremre

Brazília a nyári olimpiákon immár megbízható éremhalmozó, 1992-ben, Barcelonában fordult elő legutóbb, hogy tíznél kevesebb dobogós helyett gyűjtöttek a brazil sportolók. A téli olimpiákon éppen 1992 óta szerepel Brazília, amelynek óriási területére nem sok síparadicsom jut. Az ország legsikeresebb téli sportolójának az olimpiákat tekintve egyelőre Isabel Clark Ribeiro számít, aki három játékokon is indult a hódeszkások cross versenyszámában, s 2006-ban, Torinóban a kilencedik helyen zárt.

Az újabb olaszországi téli olimpián viszont ketten is jócskán megjavíthatják a brazil csúcsot.

Lucas Pinheiro Braathen vasárnap Leviben már történelmet írt: elsőként nyert alpesi sí világkupaversenyt Brazília színeiben.

A különc síző 2000-ben Oslóban született norvég apa és brazil anya gyermekeként, Norvégiában tanult síelni, s norvég színekben indult az előző, pekingi téli olimpián is, ahol sem műlesiklásban, sem óriás-műlesiklásban nem ért célba. Egy évvel később viszont előbbi számban megnyerte a világkupa-pontversenyt, hogy aztán váratlanul, huszonhárom évesen bejelentse a visszavonulását.

Braathen a norvég síszövetséggel sehogyan sem tudott együttműködni, viszont egy idény kihagyása után tavaly visszatért, immár édesanyja hazájának színeiben. A brazil síszövetség érte van, ő pedig gesztusként immár Pinheiro Braathen néven versenyez, és a tavalyi öt vk-dobogó után idén meglett az első győzelem is brazil színekben. A műlesiklás az erősebb száma, de óriás-műlesiklásban is reális az esély az olimpiai éremre.

A dél-amerikai ország másik éremesélyese már Pekingben is brazil színekben versenyzett, Nicole Silveira akkor 13. helyen zárt szkeletonban. A Brazíliában született sportoló azóta tovább fejlődött, a tavalyi világkupa-idényben két versenyt is a harmadik helyen zárt, a vk-pontversenyben hatodik, a 2025-ös világbajnokságon negyedik lett.

Albánia: Olaszország lemondott a sícsalád sarjáról

Albánia olimpiai története a nyári játékokon sem hemzseg a sikerektől, csak legutóbb, Párizsban sikerült először felkerülnie az országnak az éremtáblázatra két birkózóbronzzal. A birkózást az alpesi sí követheti az albán sikersportok sorában: Lara Colturi tizenkilenc éves korára már négy vk-dobogóval rendelkezik, a legutóbbit múlt héten, Leviben szerezte, ahol csak az amerikai legenda, Mikaela Shiffrin előzte meg.

Colturi Pinheiro Braathenhez hasonlóan a technikai számokban erős, viszont a brazillal ellentétben születésekor semmi köze nem volt a most általa képviselt országhoz. Édesanyja, Daniela Ceccarelli 2002-ben, Salt Lake Cityben Olaszországnak nyert olimpiai aranyérmet szuperóriás-műlesiklásban, és Colturi édesapja is olasz síedző.

Az olasz szövetség viszont a szülők szerint nem akart időben lehetőséget adni a világkupában a fiatal Larának, aki ugyanezt az esélyt albán színekben már a tizenhatodik születésnapja előtt megkapta. Colturi tavalyi vk-dobogói és a 2024/25-ös összetett vk-győztes sztárjuk, Federica Brignone súlyos sérülése után az olaszok megpróbálták visszacsábítani a korábban elhanyagolt tehetségüket, a hírek szerint Colturi hajlott is volna a visszatérésre, de az albán szövetség jóváhagyása nélkül ezt most csak azon az áron tehette volna meg, hogy kihagyja a félig-meddig hazai olimpiáját.

Azaz előfordulhat, hogy az olaszok szeme láttára Lara Colturi tiszteletére Albánia zászlaja emelkedik majd a dobogó fölé.

Csoda a jégen? Georgia nagy téli olimpiája következhet

Georgia (Grúzia) a Szovjetunióból való kiválás után, 1994-től kezdve minden téli és nyári olimpián szerepelt. Utóbbiról mindig érmekkel, sőt, 2004-től kezdve mindig legalább egy arannyal tért haza a küldöttség, a téli olimpiával kapcsolatban viszont sajnos leginkább egy tragédiát kötnek az országhoz: 2010-ben a vancouveri olimpián edzésbalesetben életét vesztette a georgiai szánkós, Nodar Kumaritasvili.

A pozitív szenzációban Georgia műkorcsolyában bízhat, amely már négy éve, Pekingben is szép eredményeket hozott az országnak, a csapatversenyben a hatodik hellyel még az olimpiai pontszerzés is összejött.

Az új idényben a párosok között Anasztaszija Metelkina és Luka Berulava szerezte a legmagasabb pontszámot, jégtáncban ugyanebben a rangsorban Diana Davis és Gleb Szmolkin a negyedik helyen áll.

Görögország nem a téli olimpia bölcsője

Ha az olimpia történelméről van szó, Görögország természetesen megkerülhetetlen. Az ókorban azonban nem rendeztek síversenyeket az Olümposzon. Az olimpia őshazájának nyári teljesítménye ingadozó, de az az 1976-os montréali játékok óta nem fordult elő, hogy a nyári olimpiáról érem nélkül távozott volna a görög küldöttség. Ellenben húsz téli ötkarikás szereplés alatt nulla dobogós hely a görög mérleg.

Három éve viszont, az alpesi sí világbajnokságon műlesiklásban Alexandrosz Joannisz Jinnisz (AJ Ginnis) második lett, így felcsillant a görög téli olimpiai érem lehetőséget is. A bravúrt azonban tavaly súlyos sérülés követte, s Jinnisz a mostani idény kezdetén, Leviben nem jó eredménnyel kezdett, nem jutott be a második futamba. Az olimpiáig még lehet ideje formába lendülni, ugyanakkor neki már a részvétel is fontos lenne, miután négy éve, Pekingről sérülés miatt lemaradt.

Andorra: a téli olimpia megelőzheti a nyárit

Listánkon Andorra az egyetlen ország, amely nemcsak téli, hanem nyári olimpiai érmet sem nyert még. A pireneusokbeli miniállam alpesi sízője, Joan Verdú már a negyedik olimpiájára készül, s a pekingi, óriás-műlesiklásban szerzett kilencedik helye sem volt rossz. Verdú azóta két vk-dobogót is gyűjtött a számban. Idén Söldenben tizenkettedik hellyel nyitott, nem mondható kifejezetten éremesélyesnek, de bizonyította már, hogy a legjobb napjain képes lehet a dobogóra.

S nem Verdú az egyetlen andorrai sportoló, aki olimpiai érmet nyerhet 2026-ban, bár lehet, hogy Gina del Riónak még nem az idei olimpia a legjobb esélye. A sífutó két éve a sprint junior világbajnoka lett, s további két érmet nyert a versenyen. Tavaly már a felnőttek között is megvillant, világkupaversenyen már sprintdöntőt is futhatott, a trondheimi világbajnokságon elődöntőig jutott.