Megérkeztünk. Néhány évtizede még szentségtörésnek számított, most viszont általános támogatásra talált a Nemzetközi Olimpiai Bizottság októberben nyilvánosságra hozott terve, miszerint szélesítenék a téli játékok spektrumát. Elsőként a mezei futás és a kerékpáros cyclo-cross programba emeléséről beszélt a munkacsoport vezetője, a korábbi olimpiai bajnok atléta, Lord Sebastian Coe. A két szakág befogadása mellett számos érv szól. Először is, a sportnaptárban mindkettő versenyeit eleve ősztől tavaszig rendezik meg. Másodszor, a korszellemnek, az „Agenda 2020” elvnek, a költséghatékonyságnak megfelelően a két eseményt akár ugyanazon a helyszínen is le lehet bonyolítani. Harmadszor, a mezei, akkoriban még inkább terepfutás már szerepelt az ötkarikás programban az 1912-es, 1920-as és 1924-es játékokon. Ha kicsit cinikusak akarnánk lenni, mindezt kiegészíthetnénk azzal, hogy a télnek a mérsékelt övben a sár immár sokkal inkább jellemzője, mint a hó és a jég.

Negyedszer – és ez talán mindennél fontosabb –, Sebastian Coe rámutatott, a mezei futás segítségével Afrikát meg lehetne nyerni a téli olimpia ügyének. Fontos szempont, hogy az afrikai országok és sportolók érdemben képviseljék magukat a téli játékokon, hiszen a mai napig egyetlen érmet sem szereztek; arra pedig még várhatunk néhány évtizedet, mire a Kilimandzsárón vagy akár az Atlasz-hegység havas csúcsain megpezsdül és tehetségeket indít útjára a sízés.

Többről van szó, mint bátor ötletelésről, a mezei futás és a cyclo-cross a tervek szerint már a 2030-as franciaországi téli játékokon debütálhat. Fogósabb kérdés, mi lesz a nyári olimpiák műsorán már évtizedek óta szereplő, teremben űzött sportágakkal. Nyilván vannak olyan nemzetközi sportági szakszövetségek, amelyek vezetői ódzkodnak az ötlettől, és a sportáguk népszerűségének erodálódástól tartanak, másfelől viszont azon sportágaknak, amelyek léte veszélyben van a nyári játékokon – így például a 2020-as tokiói játékokra készülve 2013-ban átmenetileg várólistára (consideration list) helyezett birkózás – a téli olimpia új esélyt kínál.

A téli olimpiával azonban akár nyerhetne is a sportág, s mintha már hosszú évek óta készülne is erre. A hetvenes–nyolcvanas években a férfi-vb-t jellemzően télen, januárban, február­ban rendezték, aztán próbálkoztak márciusi, majd májusi, sőt 1999-ben, Egyiptomban júniusi időponttal is, 2001-ben aztán visszatértek januárhoz. A női vb hamarabb beállt decemberre, s immár két és fél évtizede óta megszokott a rend: decemberben női, januárban pedig férfi világverseny, vb vagy Eb. Hát nem inkább téli, sem mint nyári sportág a kézilabda? A világbajnokság és az olimpia két évenként válthatná egymást – négyévenkénti kiírással növekedne a vb presztízse –, a köztes éveket pedig az Európa-bajnokság töltené ki.

Vannak további szempontok is. A nyári játékokon a kosárlabda elviszi a show-t, az NBA-sztárok elszívják a levegőt a másik két sportág klasszisai elől. Másfelől a skandináv országok nem csupán a klasszikus téli sportágakban, hanem kézilabdában is nagyon erősek, a várakozások szerint ezek kölcsönösen húzhatnák egymás nézettségét. De nem csupán a skandinávoknak tetszik az ötlet: Andreas Michelmann, a Német Kézilabda-szövetség elnöke is minimum megfontolandónak tartja Sebastian Coe először a 2024-es NOB-elnökválasztás előtt a BBC-nek adott interjúban megfogalmazott felvetését. Bármelyik kézilabdás szaklapot ütjük fel továbbá, egyik sem kiált botrányt, higgadtan elemzik a téliesítés várható előnyeit, hátrányait.

Kiemelkedő hazai népszerűsége okán érdemes a kézilabda helyzetével részletesen foglalkozni, de a sor tetszés szerint folytatható: tenisz és asztalitenisz, pálya- és országúti kerékpár, íjászat és sportlövészet nyáron, illetve télen.

Az ötlet persze nem új, már évtizedekkel ezelőtt felmerült, csak éppen senki sem vette a bátorságot, hogy előálljon vele. Pedig tényleg win-win szituáció. A nyári olimpia már túlzsúfolt, az újabb és újabb sportágak, Párizsban a falmászás, a gördeszka, a BMX és a breaking, Los Angelesben majd a squash, a baseball, az amerikaifutball szoftváltozata, a flag football, továbbá a speciális krikett előbb-utóbb kiszorítják a tradicionális sportágakat, amelyek egy körének a téli olimpia tényleg menekülőutat jelenthet.

Ha már labdarúgó-világbajnokságot lehetett télen rendezni, mint legutóbb Katarban, nincs ebben semmi szentségtörés. Idővel a megkülönböztetés elkopik, a nyári és a téli előtag tényleg csak a rendezés időpontjára utal majd. A lényeg: négy helyett valóban kétévenként lenne olimpia. Amibe nehéz lenne belekötni.