Élelmiszer drágulás: inflációs hatás más szemszögből

Ha játszunk egy kicsit a számokkal, kiderül, hogy az élelmiszer-infláció nem is volt annyira rossz a múlt hónapban, mint azt sokan gondolnák. Ha csak a klasszikus élelmiszereket nézzük, egy év alatt fél százalékkal nőttek az árak. Tény azonban, hogy a vásárláskor a kosárba nem csak a hagyományos értelemben vett élelmiszerek kerülnek.

Fotó: Lang Róbert Somogyi Hírlap Fotó: Lang Róbert Forrás: Somogyi Hírlap

Ugyanakkor tény, hogy a bevásárláskor a kosárba nemcsak és kizárólag zöldség, gyümölcs, tészta meg húskészítmény kerül, hanem olyan termékek is, amelyeknek az ára jelentősen növekedett, így azok a teljes kosárértéket végül megdobják. Jó hír viszont, hogy az előző hónaphoz képest, vagyis októberben szeptemberhez képest az élelmiszerek teljes körében nem változott az árszint. 

Sőt, az élvezeti cikkek, így a kávé, tea, kakaó (szeszes ital és dohányáru) nélkül 0,1 százalék volt a csökkenés mértéke.

Más bázisokat figyelembe véve, például októberben 2024 decemberéhez képest (vagyis nem év/év alapon) az élelmiszerek teljes körében 3,5 százalék volt a drágulás üteme. A december azért fontos, mert a karácsonyi időszakban erőteljesen nő az élelmiszerek ára. Ugyanakkor ugyanez a mutató az élelmiszerek leszűkített körében (tehát szeszes ital, dohányáru és vendéglátás nélkül) már 0,7 százalékos csökkenést mutat. A szeszes italok esetében amúgy 5,7 százalékos, a dohányáruknál 7,4 százalékos, a vendéglátásban 7,9 százalékos árszintemelkedés jellemezte az előbb említett évközi időszakot.