Inflációs hatás más szemszögből

Ha játszunk egy kicsit a számokkal, kiderül, hogy az élelmiszer-infláció nem is volt annyira rossz a múlt hónapban, mint azt sokan gondolnák. Ha csak a klasszikus élelmiszereket nézzük, egy év alatt fél százalékkal nőttek az árak. Tény azonban, hogy a vásárláskor a kosárba nem csak a hagyományos értelemben vett élelmiszerek kerülnek.

Fotó: Lang Róbert Somogyi Hírlap

Meglehetősen érdekesen alakult az októberi élelmiszer-infláció. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a teljes élelmiszer és élelmiszer-jellegű vegyes árufőcsoport árindexe 4,6 százalék volt (a teljes árindex 4,3 százalékon állt), ám ha jobban megkapargatjuk az adatokat, egészen más végeredményt kapunk. A KSH adataiból kiolvasható, hogy a teljes élelmiszer-árufőcsoport drágulását jelentős részben néhány termékkör számottevő áremelkedése okozta.

A boltok polcain kisebb volt a drágulás Fotó: Havran Zoltán

A számítások szerint októberben az élelmiszerek áremelkedési üteme a szeszes ital és dohányáruk nélkül 3,9 százalék volt, ami sokkal visszafogottabb adat a teljes kosárban mérthez képest. (Ebben a viszonylatban például ez a legkisebb évközi ütem a korábbi hónapok tekintetében.) 

Ráadásul ezen számítási rendszerben még benne van a vendéglátás is, ami hónapok óta kiugró áremelkedéseket produkál, októberben pedig megint kiemelkedő volt. Persze az élvezeti cikkek árindexe is kimagaslott a sorban, de ami még erősebb volt, az az üdítőitalok drágulása.

Ha a teljes élelmiszer-inflációs kosárból kivesszük az élvezeti cikkeket és a vendéglátás drágulását, összességében már csak 1,7 százalék volt októberben az élelmiszerárak növekedése. Ez már bőven a kívánt szint alatti, persze nem véletlenül szerepelnek a lebontott részek a teljes inflációs kosárban. A fogyasztók a munkahelyi, de gyakran az otthoni étkezéseket is a vendéglátáson keresztül intézik, magyarán nem mindegy, hogy ott milyen mértékű az árnövekmény. Ez a letisztított 1,7 százalékos adat csak a boltok polcain látszik. 

Érdemes még egy kicsit továbbmenni, hiszen említettük az üdítőitalokat. Az előbbi körön belül az élelmiszerek áremelkedési üteme októberben az alkoholmentes italok (üdítőitalok) nélkül már csak 0,5 százalék volt az előző évihez képest. (Az alkoholmentes üdítők árszintje októberben 7,8 százalékkal emelkedett. 

Ez nagynak tűnik, de a korábbi hónapokban még ennél is gyorsabb volt a drágulásuk. Próbáltunk utánanézni, hogy ennek mi az oka, de a visszaváltási díjon kívül mást nemigen találtunk.

 Ez a növekmény a bázishatások miatt, a visszaváltási díj bevezetésétől számítva 12 hónapon belül eltűnik a statisztikai rendszerből.) Vagyis lecsupaszítva az élelmiszer-infláció nem is tűnik olyan erősnek, mint ahogy az elsőre látszik. 

Ugyanakkor tény, hogy a bevásárláskor a kosárba nemcsak és kizárólag zöldség, gyümölcs, tészta meg húskészítmény kerül, hanem olyan termékek is, amelyeknek az ára jelentősen növekedett, így azok a teljes kosárértéket végül megdobják. Jó hír viszont, hogy az előző hónaphoz képest, vagyis októberben szeptemberhez képest az élelmiszerek teljes körében nem változott az árszint. 

Sőt, az élvezeti cikkek, így a kávé, tea, kakaó (szeszes ital és dohányáru) nélkül 0,1 százalék volt a csökkenés mértéke.

Más bázisokat figyelembe véve, például októberben 2024 decemberéhez képest (vagyis nem év/év alapon) az élelmiszerek teljes körében 3,5 százalék volt a drágulás üteme. A december azért fontos, mert a karácsonyi időszakban erőteljesen nő az élelmiszerek ára. Ugyanakkor ugyanez a mutató az élelmiszerek leszűkített körében (tehát szeszes ital, dohányáru és vendéglátás nélkül) már 0,7 százalékos csökkenést mutat. A szeszes italok esetében amúgy 5,7 százalékos, a dohányáruknál 7,4 százalékos, a vendéglátásban 7,9 százalékos árszintemelkedés jellemezte az előbb említett évközi időszakot.