A kedvező forintárfolyam mérsékli az inflációt

Augusztus óta – immár harmadik hónapja – stagnál az infláció Magyarországon, októberben is 4,3 százalékon maradt a mutató (év/év alapon). Havi összevetésben, vagyis szeptemberhez képest sem változtak az árak. A forint árfolyamának tartós erősödése, valamint a kötelező és önkéntes árkorlátozó intézkedések stabilizálták az inflációs nyomást a gazdaságban. Kedvezően hatott az inflációra az élelmiszerárak és a szolgáltatásárak, valamint a járműüzemanyagok és a gyógyszerek árának havi csökkenése, illetve a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek árának havi stagnálása.

Kedvező a forint árfolyama Fotó: Vémi Zoltán

Az üzemanyagok árában viszonylag gyorsan megjelenik a forint erősödése, de nemcsak ez hat ki az árakra. A forint–dollár árfolyamon kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; illetve különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci olajárak mérséklődtek októberben egy hónap alatt. Az olajárak gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba (onnan idővel a szállítási költségekbe, az ipari termelési költségekbe), ez pedig hozzájárul az infláció volatilitásához, jelen esetben az alacsonyabb olajárak visszafogták az inflációt az üzemanyagárak csökkenésén keresztül. A KSH tájékoztatása szerint egy hónap alatt 1,1 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára októberben, míg éves szinten 2,2 százalékkal mérséklődött.

Az élelmiszerárak októberben 0,1 százalékkal mérséklődtek szeptemberhez képest (már második hónapja csökkennek az árak havi szinten), és éves viszonylatban is lassult az inflációjuk (3,9 százalék). Ebben fontos szerepet játszott az erősödő forint (az import kedvezőbb áron érkezik), valamint az árrésstop intézkedésének meghosszabbítása jövő február végéig, miközben a globális élelmiszerárak is mérséklődtek októberben az előző hónaphoz képest (ennek hatása csak később gyűrűzik át a magyar élelmiszerárakba). Azzal együtt mérséklődtek havi szinten az élelmiszerárak, hogy az idei kedvezőtlen időjárás miatt gyengébb lett a termés, csökkent a termésmennyiség (tavaszi fagykárok, jégkárok, majd a szárazság, aszály, nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte).

Az árrésstopot nemcsak meghosszabbították 2026. február 28-ig, hanem további 14 termékkörre ki is terjesztették az intézkedést, ezek egyebek mellett: alma, körte, paradicsom, vöröshagyma, bébiételek, különféle sajtok, marha- és sertéstermékek.

 

Az egész világon jelentősen drágultak az élelmiszerek

Világszerte jelentősen emelkedtek a nyersanyagárak az elmúlt években, ennek elsődleges oka a különféle olajfajták drágulása. Emellett az elmúlt hónapokban a tejtermékek is drágultak világszinten. Ezen belül Európa kihívásokkal néz szembe elsősorban a citrus- és az almatermelésben, de gondok mutatkoznak az őszibarack, a kajszibarack, a cseresznye és a meggy termelésében is. Továbbá az aszályos helyzet kihat a kukorica és a burgonya terméshozamaira is. Hosszabb távon a 2022-es nyári hőhullám Európában 0,4–0,9 százalékponttal növelhette az élelmiszerek inflációját, mely a következő években erősödhet, és a klímaváltozás további erősödése 2035-re az élelmiszer-inflációs nyomást akár harminc–ötven százalékkal is fokozhatja Európában.

Élelmiszereken belül a KSH tájékoztatása szerint az idényáras élelmiszerek árai 2,1 százalékkal csökkentek szeptemberről októberre. Az édesipari lisztesáru ára 2,5 százalékkal, a cukoré 1,1 százalékkal, a gyümölcs-, zöldségléé 1,1 százalékkal, a sertéshúsé egy százalékkal, a vaj-, vajkrémé 0,7 százalékkal csökkent, a tojásé 3,3 százalékkal, a péksüteményeké 1,6 százalékkal, a margariné 0,5 százalékkal nőtt.

A háztartási energia ára átlagosan nem változott egy hónap alatt, ezen belül a vezetékes gázért 0,1 százalékkal többet, a palackos gázért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Éves alapon 10,7 százalékos volt a háztartási energia drágulása. Ebben szerepet játszott az idei hidegebb időjárás, ennek következtében a nagyobb fogyasztás. Így a fogyasztott mennyiség nagyobb aránya került a magasabb árkategóriába, azaz az átlagár nőtt.

A jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva az év utolsó két hónapjában tovább lassulhat az infláció Magyarországon, decemberben négy százalék alatt zárhatja az idei évet. Ezzel együtt éves átlagban 4,5 százalék körül várható az inflációs mutató hazánkban. 2026 év elején tovább lassulhat az infláció, majd bázishatásokból eredően az év második felében egy kisebb mértékű gyorsulás várható.

 

Várakozások a 2025-ös és 2026-os évre

A jegybank szeptemberi Inflációs jelentésében éves átlagban 4,6 százalékos inflációt vár 2025-ben, míg 2026-ban 3,8 százalékra lassulhat a mutató. A jegybanki várakozás szerint az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba (kettő–négy százalék), és 2027 elején érheti el a háromszázalékos inflációs célt. Friss előrejelzéseket decemberben tesz közzé a magyar jegybank.

Az IMF augusztus végi előrejelzése alapján 2025-ben Magyarországon 4,6 százalékos éves átlagos infláció várható, míg év végén 4,5 százalék. 2026-ra a nemzetközi szervezet 3,5 százalékos éves átlagos és 3,1 százalékos év végi inflációt vár hazánk esetében.

November eleji elemzői várakozások szerint 2025 év végére visszasüllyed a jegybanki toleranciasávba a magyar infláció, egészen 3,7 százalékig (év/év alapon, konszenzus mediánja), az egész év átlagában pedig 4,5 százalékos áremelkedési ütem várható. 2026 év végére 4,4 százalékos inflációt, éves átlagban pedig 3,8 százalékot várnak. Tehát összességében jövőre lassulhat az infláció, egyes várakozások szerint a jövő év elején akár két százalék körüli mutatót is láthatunk majd.

 

Infláció az Európai Unióban

Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában – a mind a 27 tagállamban rendelkezésre álló adatok alapján – 2025 szeptemberében gyorsult az infláció, az augusztusi 2,4 százalékról 2,6 százalékra. Az eurózónában az eurózónában szeptemberben 2,2 százalékon, míg októberben a friss adatok szerint 2,1 százalékon állt az inflációs mutató (év/év alapon számítva), de még ezzel sem haladja meg jelentősen az Európai Központi Bank kétszázalékos célját. Az alacsonyabb külső, importált infláció a magyar inflációs ütemre is pozitívan hat.

Szeptemberre vonatkozóan ismerjük mind a 27 tagállam inflációjának mértékét. Eszerint a legmagasabb infláció Romániában volt szeptemberben, 8,6 százalékra gyorsult az éves mutató, melyet Észtország követett az uniós rangsorban 5,3 százalékkal (év/év alapon). Elöl végzett továbbá a rangsorban Horvátország és Szlovákia (4,6 százalék) is, melyet hazánk követett 4,3 százalékos inflációs mutatóval. Magyarországon októberre 4,2 százalékos HICP inflációs mutatót mért a KSH, mely továbbra sem kiugró érték uniós szinten, mivel – a már közzétett adatok alapján – az észteknél 4,5 százalékos, a letteknél 4,2 százalékos inflációt mértek októberben, illetve valószínűsíthető a hazánkénál magasabb infláció Romániában is (a friss októberi adatokat még nem tették közzé).