Síkosságmentesítés: nem számít váratlan kiadásnak

A síkosságmentesítési és hóeltakarítási feladatok ellátása minden évben előre tervezetten történik, tavaly a téli védekezés költsége 14,4 milliárd forintot tett ki. Feladat marad a havazás utánra is, a fővárosban ismét vesznek fel pluszban embereket egy-egy napra. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a járművezetői tudatosságra hívta fel a figyelmet.

Kézi síkosságmentesítésre is szükség van, keresnek is rá embereket Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A téli időjárás kezelése a Magyar Közútnak a rendes téli üzem része. A síkosságmentesítési és hóeltakarítási feladatok ellátása minden évben előre tervezetten, a társaság költségvetésében elkülönített forrásokból történik, így a jelenlegi előrejelzések alapján nem beszélhetünk nem tervezett vagy rendkívüli pluszköltségekről. A munkavégzés a megszokott üzemmenet szerint zajlik, az időjárási helyzethez igazodva – válaszolta lapunk megkeresésére a Magyar Közút.

A közútkezelőt nem érte váratlanul a síkosságmentesítés, a tájékoztatás szerint a fővárosban is készültek a havazásra. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Hozzátették, viszonyítási alapként 

a tavalyi téli időszakban országosan összesen 101 559 tonna útszóró sót és több mint 7,2 millió liter kalcium-klorid-oldatot szórtak az utakra, a téli védekezés teljes költsége pedig mintegy 14,4 milliárd forintot tett ki. 

Az idei szezonban eddig 25 715 tonna sót és 1 075 563 liter oldatot használtak fel, míg a koncessziós társaságok körülbelül 7836 tonna sót és 894 427 liter oldatot használtak fel síkosságmentesítésre.

A beavatkozások prioritási sorrendje előre meghatározott. Első körben a Magyar Közút által kezelt gyorsforgalmi utak síkosságmentesítése és hóeltakarítása történik meg, ezt követik a főutak, majd a mellékutak. Folyamatos havazás esetén a munkagépek egy-egy útszakaszra többször is visszatérnek mindaddig, amíg a havazás el nem áll, és a burkolat állapota ezt indokolja. A munkák és a fordulókörök akkor tekinthetők befejezettnek, amikor a burkolat ismét teljesen letisztul („fekete burkolat”). Addig a közlekedőknek munkaközi állapotokra, átmenetileg téliesebb útviszonyokra kell számítaniuk.

A Magyar Közút egyúttal kiemelte, a települési belterületi utak és járdák többsége az önkormányzatok fenntartásában van. Az egyes útszakaszok kezelői és fenntartói pedig egy nyilvánosan elérhető térképes felületen ellenőrizhetők.

A főváros esetében úgy néz ki, hogy a Budapesti Közművek FKF köztisztasági divíziója rendeletben meghatározott szigorú prioritási sorrendet tart: először a hidakat, a felüljárókat, az autópályákat és a fő közlekedési utak fővárosi bevezető szakaszait takarítja, majd az autóbuszvonalak hegyvidéki szakaszait és egyéb közösségi közlekedési útvonalakat, ezt követően pedig a kórházakhoz, rendelőintézetekhez, a lakossági ellátást biztosító logisztikai bázisokhoz vezető utak következnek.

A mellékútvonal-hálózaton, beleértve a budai hegyvidéki mellékutakat is, csak a főutak rendbetétele után kezdődhet meg a munkavégzés.

A Budapesti Közművek FKF köztisztasági divíziója még a hétfő délutáni havazás előtt megkezdte a fővárosi szilárd burkolatú útvonalak preventív síkosságmentesítését, hogy ezzel is nehezítse a havazással síkossá váló utak lefagyását. Január 6-án, az országos havazás egyik eddigi legerősebb napján mintegy száz munkagép és több mint 550 munkavállaló dolgozott aktuálisan a főváros síkosságmentesítésén – tájékoztatták lapunkat. Feladat viszont marad a havazás utánra is: a meglévő saját kézi úttisztító kollégákon felül megemelt létszámban vesznek fel egynapos munkavállalókat kézi síkosságmentesítési feladatok ellátására.

Megkerestük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (OKF) is. Ők az előbb felsoroltakon túl azt a tájékoztatást adták, hogy a téli időjárással összefüggő eseteket a katasztrófavédelem készenlétben lévő tűzoltóegységei végzik.

Felhívták egyúttal a figyelmet a járművezetők tudatosságára. Amíg néhány évtizeddel ezelőtt a hólapát még a jármű téli közlekedésre való felkészítésének részét jelentette, addig néhány dolog továbbra sem változott. Az OKF szerint fontos, hogy indulás előtt meggyőződjenek a jármű műszaki állapotáról és az üzemanyag mennyiségéről. Célszerű a szokásosnál többet tankolni, hogy elakadás esetén is fűthető legyen a jármű. Nélkülözhetetlen egy feltöltött mobiltelefon, hogy baj esetén segítséget tudjanak kérni. Érdemes az autóba élelmiszert, italt, plusz kabátot és takarót bekészíteni.