Egyetlen kópia létezik Török Ferenc Hajtás című, 19 perces bringás vizsgafilmjéből, ezt bányászták elő a Városfilmklub sorozat harmadik vetítésére. Az Örökmozgóban vagy ötvenen meg is jelentek a keddi éjszakába nyúló programra, de sokakat nem is az alkotás érdekelt – vagy a közvetlenül utána vetített, Cserhalmi-féle 1982-es Dögkeselyű –, hanem az estére rászervezett két vendég párbeszéde; Vitézy Dávid fővárosi közlekedési mindentudóé, illetve a bringás „monarchizmus” egykori punkjáé, Sinyáé (Sinka Károly – Critical Mass).
A hét közepén kevesen engedhetik meg maguknak, hogy szellemi programot iktassanak be éjszakai kezdettel, ezúttal mégis erre kényszerült a hallgatóság, a filmek után már fél 11 is volt, mire Vitézy és Sinya belecsaptak a lecsóba.
A Hajtás film 1998-ban készült, mégis fura belegondolni, hogy városi biciklis szempontból röhögtetően retró, amilyen állapotban a budapesti bringázás helyzete 14 évvel ezelőtt volt: sárga csíkok egy-két járdán, összevissza álló kocsik az Andrássyn, telefonzsinór-lakat (erre röhögött föl egyedül minden néző) és egyáltalán, kamikazéra kényszerített kerékpározás. A vizsgafilmben is tulajdonképpen egy valóságos őrült tekerő hajtás-pajtást mutattak be, a fejében megszülető krimivel, copfos, napszemüveges, lökdösődő Árpa Attilával, hullazsákkal, pirulával. A sztori végül nem állt össze – nagyon nem –, de a 109 perces Dögkeselyű után „már indult is” a tánc.
Trendforduló
„Két-három évente duplázódik a biciklivel közlekedők száma” – kezdett a könyörtelen igazsággal Vitézy, majd eszembe jutottak a gyakran közzétett grafikonok arról, hogy tényleg milyen sokan lettünk. A kiskörúti számláló sem hazudik.
Amikor Vitézy belegabalyodott egy mondatba arról, hogy rosszabb-e egy bringás tüdeje az autósénál, Sinya bepattant az eszmecserébe, hogy egy holland kütyüvel lemérték, hogy még a vári alagútban is csak kicsit rosszabb a kerékpározónak, mint a sofőröknek, a Clarkon viszont már rögtön az autó légterében van több káros anyag. Íme egy nagyon rövid videón mindez:
Kisvártatva Sinya arról kényszerült beszélni pár szót, hogy vége a Critical Massnek. Nincs baj ezzel, őszi-tavaszi felvonuláson én is talán 2010-ben voltam utoljára, és az ismerőseim is azt mondták, már nem akkora buli, mint régen. Sinya pedig tökéletesen tisztában van azzal, amit korábban már magam is nem egyszer „megzenésítettem”: a hétköznapilag lehetséges és IGENIS JÓ kerékpározást már nem a város életét félévente néhány órára megbénító tekerések népszerűsítik, hanem a hétköznap biciklizők, akiket a kollégáik, barátaik látnak. Igen, ritkábban vagyunk betegek, hosszú percekkel később kelhetünk, jobban érezzük magunkat a bőrünkben, és – na, most ne verjen agyon senki – több kolbászt és szalonnát ehetek, mert úgyis lemozgom. Tavasszal egyébként lesz egy búcsú Critical Mass, és ha kitalálnak valamilyen extra okot, amiért érdemes elmenni, ott leszek!
Kossuth Lajos utca, Nagykörút, Belváros
Mostanság ugrik fejest a város a Ferenciek tere és környéke felújításába, amivel kapcsolatban Vitézy Dávid a moziban is jelezte, nem lesz kibabrálva a kétkerekűekkel. Legyen úgy! Viszont a Nagykörúttal kapcsolatban előszedték a szakembert: mi az, hogy egy-kétszáz autó miatt tűrhető a parkolósáv, miközben az nagyon is egy értékes felület lehetne mondjuk napi ezer bringásnak. Vitézy rámutatott, hogy a villamosmegállók mentén nincs is parkolósáv, ami azt jelenti, hogy egy felhúzott bringasávot néhány száz méterenként meg kellene szakítani, ez pedig inkább arra sarkallja az általa vezetett BKK-t, hogy tovább keressék a megoldást. Vitézy Dávid át is fordította a szót a Kiskörút 4,5 milliárdos felújítására, ahol iszonyú felháborodást keltett a parányi parkolósáv „beszántása”, azt viszont már alig veszik észre, hogy két autós és egy biciklis sáv maradt a ráncfelvarrás után – a „Fókuszokkal”, „tévékettőkkel” meg vállalja a harcot, hisz tudja, hogy „a véleményformálás közlekedési témában ma autósok kezében van”. Az autósok (mármint a Vitézy által felhozott riporterek) annak a bejelentésnek sem fognak örülni, hogy 300 millióból izibe megoldja a BKK a Belváros teljes bringázhatóságát, például egyirányú utcák megnyitásával.
Szégyellnem kell-e magam vagy sem, de majd' éjfélkor már nem tehettem meg, hogy kivárjam a beígért, egyébként tényleg izgi „villamosra bringát” témát. Ami jelenleg biztos, hogy a BKK nagyon helyesen először kérdőívet szerkesztett arról, milyen közlekedési bérletkombinációval lehetne jobban felfuttatni az élhető város vérkeringését. A termékeny gondolkodás jelenleg kiértékelési fázisban van. Hogy elhangzott-e még valami izgalmas dolog, talán megálmodhattam volna, amikor már majdnem éjfélkor elhagytam a helyszínt.
A tanulság: a bringás még mindig „éjszakai állat”.
