Közös csőkecskének túros-e a háta?

Mindjárt kész a budapesti közbringarendszer, amit tüstént bővítenek, ha igény lesz rá. Ezt mondják. De hogyan nem lesz ellopható a sok drótszamár, és hol lesznek dokkolóállomások?

2012. 11. 09. 3:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

El fog jönni, amikor a kerékpárom influenzás lesz: megbetegszik, ágyba kell fektetni, főzni kell neki teát. De akármennyire is fáj – nekem, neki nem –, a kerékpárom nem pótolhatatlan. Vagyis nem lesz az. Nem azért, mert most még makkegészséges, hanem mert amint nélkülöznöm kell, abban a nemsoká beköszöntő bubi-korszak ki fog engem segíteni. De tényleg?

Most már tényleg évek óta hallunk a közbiciklirendszerről (még a Demszkyék jelentették be, hogy lesz – részletek a keretes írásban), de a Vitézy Dávid-féle BKK a lovak közé csapott, és kijelentette: 2013 augusztusában – a közbeszerzés miatt max fél évvel később – már popóink alatt lesznek az egyenbiciklik.

 

Az ígéretek szerint elenyésző bringaszámmal (1000 bringa, 75 tároló), de az igények szerint gyorsan, és újabb közbeszerzések nélkül bővíthető majd az 1 milliárdos bekerülésű rendszer, amelyben az informatika a legdrágább: a használót azonosítani kell tudni, a tartozását vezetni kell, a bankkártyás fizetés lehetőségéhez pedig a rendszert össze kell kapcsolni a banki hálókkal. Nem egyszerű.

Az kicsit problematikusnak tűnik, hogy miért azokra a helyekre terveznek dokkolót, amelyekre – prédául a Népliget vagy éppen Kelenföld kívül esik az állomások most még csak elméleti lelőhelyén –, de bízzunk az imént említett, „igények szerinti fejlesztésben”, hogy éppen a funkcióját betölthesse az égadta rendszer. A BKK alábbi térképén böngésztem át én is, hogy hol lesznek először dokkolók.




A másik gond a biciklik színvonalával lehet majd. A programgazdának természetes érdeke, hogy ne túl vonzó drótszamarakat – vagy ahogy egy kommentelő hívja: csőkecskéket – állítsanak hadrendbe, gyors össze- és szétszerelésüket pedig ne lehessen a hagyományos eszközökkel elvégezni. Mindez a lopásbiztonság miatt kell; hogy aki nem tiszta eszközökkel „szokik” biciklihez jutni, egy magáncangával szívesebben próbálkozzon, mint egy „bubival”. Sorstársaimnak viszont éppen az az érdekük, hogy használható, kényelmes, vonzó bicajokon tehessék meg az adott rövid távokat városon belül. Apró popó! Még nem mondtam, de a BKK tervei szerint fillérekért lehet majd fél óráig tekerészni a közbicikliken, és csak a 30 percen túli időszakért kezd ketyegni az óra – persze ha ránézünk a térképre, joggal merül fel a kérdés, ki az, aki a Délitől a Keletiig nem jut el biciklivel fél óra alatt.

Vitézyék elképzelése szerint egyébként nem is önmagáért van (illetve hát lesz) a Bubi, az Indexnek adott interjújában a részleteket kibontva arról beszél, hogy ez egyfajta „kapudrog” lesz majd azok számára, akik még nem kaptak rá a hétköznapi városi biciklizés ízére – tesszük hozzá: vagy akik lusták ahhoz, hogy kölcsönkérjenek vagy más módon (pénzért) beszerezzenek biciklit, pár havi BKV-bérlet áráért, tényleg max 1-2 heti utánajárással.

Hogy a 2014-es év elejére működni fog-e a rendszer, azt – akár a közelgő választások garantálják, akár nem – kíváncsian várom.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.