Anita kollégám egy nap azzal állt elém: „Képzeld, körbetekerjük a Balatont!” „Melyik nap?” – mondtam, amire elkezdett röhögni. Nos, irtó büszke vagyok rá, hogy egyszer már sikerült egyetlen nap alatt körbebringáznom a magyar tengert, ezáltal viszont szegényebb vagyok egy bulitúrával – Anitáék már nem. Töviről hegyire kifaggattam a 3 és fél napos komponálás részleteiről – a szervezéstől a Déli pályaudvari leszállásig.
A szervezésbe tehát három héttel az indulás előtt kezdett bele egy cimborája, eldöntötték a pünkösdi hétvégét és megcsinálták a kiruccanás zárt Facebook-csoportját 8 emberrel. Végül hatan ténylegesen is útnak indultak. A túrát úgy tervezték, hogy vonattal lemennek Siófokig csütörtök délután („Nem akartunk pénteken 6-kor kelni”), másnap pedig onnan indítják a 3 napos tekerést. Szálláshelyre nem akartak külön áldozni, ezért előre lerendeztek három haveri nyaralót, ahová betolják a gépeket – Káptalanfüreden, Révfülöpön és Fenyvesen. (Utóbbi helyett végül bérelni kellett egy balatonberényi viskót, de ezt is előre besimították a büdzsébe, így nem lehetett zúgolódás ebből sem. Anita amondó, találhattak volna egyébként kiadó lakot maguknak, de aki a főszezonban indul el egy ilyenre, foglaljon jó előre szállást, ha kell.)
Programmal nem nagyon tömték tele a túrát (Anita eldöntötte, hogy azért a látnivalók tervezésére legközelebb nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni), egyszerűen aktív kikapcsolódásra vágytak, sütögetésekkel, hajnalig tartó eszmecserékkel, satöbbi.
A vonatúttal odafelé még semmi gond nem volt hazai szinten, szépen fölpakolászták a vonatra a gépeket, és két óra alatt lent is voltak. Lecuccoltak, és a másnapi 10-es indulást alig két óra spéttel sikerült is tartaniuk. 40 km várt rájuk első nap, ezen a szakaszon a legnagyobb nehézséget a mérhetetlen sok és veszélyes kátyú, illetve az egyeseknél rosszul megválasztott táska vagy kormánymagasság okozott (volt, aki hátizsákkal próbálkozott, de másfél órába került, míg az egyik benzinkútnál gumipókot szerezve kezelték a problémát. A kormány permanens derékfájást okozott – hiába, a hétköznapi, 20-30 perces bringázások tapasztalataiból nem szabad kiindulni, hogy majd egész nap is kényelmes, ami egy kis szakaszra az).