Budapest nemzetközi jó hírének össznépi féltése kellett-e hozzá vagy sem, megvan az ötéves világ körüli bringatúrán lévő japán muksó biciklije. A KüllőnÉlő mindenesetre kifejezetten a főváros renoméját védelmezendő foglalkozott a kismillió kerékpárlopási ügy közül éppen ezzel. Simada Josihiro ugyanis videoblogot vezet, amelyet sokan megnéznek, híradásokban szerepel – nem csoda, keresve sem találnának még egy olyan csodabogarat, aki öt éven át főállásban, hontalanul biciklizik.
Egy szó mint száz, a japán „Józsi” drótszamara meglett, a csodás eseményt pedig jó kis pörgős leírásban dokumentálta a Budapest Bike Maffia, párhuzamosan jótékonysági gyűjtést is indítva arra az esetre, ha a különös canga nem lenne meg.
[ ] Ismerve a helyi viszonyokat, úgy döntöttünk, gyűjtést indítunk egy új bicóra. Nem bíztunk benne, hogy meglesz. Miért indítottuk? Hogy gesztust gyakoroljunk. Hogy ezt az országot ne a »tolvaj ország« definícióval illessék, hanem lássák, hogy van összefogás, működik emberekben az empátia, a közös jó. Hogy fontos számunkra ebben az országban, milyen a rólunk kialakult vélemény, és ha megcsináljuk, pozitívan fog hatni, kifele és befele egyaránt. Csütörtök reggel elindítottunk egy felhívást a Facebookon, amit megspékeltünk egy eseménnyel is, amit »Dobjuk össze, segítsünk! Rakjuk össze Yosihiro bringáját!« névre kereszteltünk. És ment. Mit ment ez, gyerekek, szárnyalt! Meg robogott, meg ívelt. Egyre többen csatlakoztatok, adtatok pénzt, együttérzésből vagy hogy mentsük, ami menthető. Hogy még egy Japánból ideutazó ne szívja meg, mint egyik elődje, hogy az arcunkról ne égjen le a bőr, és ami az egyik legfontosabb: GESZTUST GYAKOROLJUNK! (Ez természetesen nem mentesíti azt a véglényt, amelyik bringát lop.) A tények: csütörtökön reggel [ez január 23-a – a szerk.] pattant az ötlet: gyűjtsünk. Egyre többen lettünk az eseményen. Jöttetek, segítettetek szép számmal. Kerekedett a sztori gyönyörűen. Péntekek kora délelőtt jött az infó: látták a bringát a Bosnyák-piacon! Azonnali intézkedés, Josit 5 percen belül személyesen (nem telefonon vagy e-mailen) értesítettük. (Itt kösz Eszternek, hogy egy szál pöndölyben átviharzott.) Rá 10 percre jött az újabb infó: nem, ez nem az a bringa, a rend őrei megvizsgálták. ’szameg, gondolta magában, aki rajta van az ügyön. Folytattuk a gyűjtést, új kapcsolatok alakultak, telefon ide, telefon oda, az esemény is pörgött. Péntek estére három kép is került az esemény oldalára, amiből kiderült: GYEREKEK, DE, EZ AZ A BRINGA. Csak épp a rendőrök az alvázszámot nézték, s mivel nem szerepelt a feljelentésben (senki ne kérdezze, miért, nem tudjuk), otthagyták az árusnál. Hogy is ment ez? Kb. így: Dani, aki látta a bringát, és lefotózta, hívta Frenkit. Frenki azonnal Skyt, aki minket, hogy érjük el Josit. Eddig követed? Josi, Dani, Sky a rendőrségen megtették a kiegészítő feljelentést. Először a zuglói, majd az erzsébetvárosi kapitányságon. Király. Mi garantálja, hogy hétvégén meglesz ez? Semmi. Vagy mégis? Sky engem hívott (Zoli/BBM), hogy azért csak körbe kellene nézni a piacokon, hátha megint kiviszik a bringát. Oké, reggel 6-kor a Bosnyákon találkozunk. Gnoot felhívtuk, hogy csatlakozik-e. Naná, hogy jön! Ma, szombat reggel átnéztük a Bosnyák-piacot. Gnoo kiviharzott a Pecsához. »Gyerekek, itt még semmi, hullafáradt árusok, egyelőre, mint a sír.« Fél óra várakozás és krúzolgatás után úgy döntöttünk, találkozzunk hárman, és nézzük meg, mit tehetünk. Kávézóba be (alaposan át voltunk fagyva) , kávé, tea rendel. Stratégiai megbeszélés: ON. Nézzünk meg a piacokat! Először is írjuk ki, hogy mindenki, aki él és mozog, nézze meg a legközelebbi piacot. Azonnal és máris! Épp beírtam az esemény oldalára, amikor megcsörrent a telefonom. – Halló, Bike Maffia? – Igen, olyasmi, de jobb, ha zoliznak. – Oké, lehet, hogy a japán srác bringája van kint a bakancsos piacon. – Komolyan? – Igen, ott láttam, és olyan, mint a képen. – Csomagtartó, azokon görgők stb.? – Igen, az lesz, ugyanaz, mint a képen. Usgyi kifele. Nem szégyen, itt a sebesség volt most a lényeg, azonnal taxi. [ ] Közben Josiékat hívtuk, »Gyertek, lehet, hogy megvan, kelletek az azonosításhoz.« Kiértünk, a srác telefonon navigál, hol látta. »Ez lesz az, srácok!« Gnoo odaállt, és közölte, nem negyed vagy félhangosan rámutatva a járgányra: »EZ AZ A BRINGA!« (Itt kicsit megállt az idő a piacon. :D) Rend őrei jobbról be a képbe. – Ez az a bicikli? – EZ! – Ez az, amit a japán sráctól loptak? – EZ! – De ez már tegnap ellenőrizve lett. – Attól még ez az a bringa. Josiék kb. 6-8 percen belül kint voltak. Szinte kérdezni sem kellett, hogy az övé-e. Akkor látunk ilyet, amikor valaki az elveszett kutyáját vagy macskáját kapja vissza. Azonosította. A fél piacot végigölelgette, ment a pacsizás [ ]. Josi kitolta a rendőrautóhoz a bicót. A rendőr kérdezte, hogy befér-e. Mire a mondat végére ért, Josi 0,33 másodperc alatt már a csomagtartóba tette a bringát. [ ] Mi lesz a pénzzel, és mennyi jött össze? Péntek délután 4 óráig 89 000 forint folyt be a Zöld Áramlat Szoc. Szövetkezet számlájára [keddig több mint 260 000 forint – a szerk.]. Mi lesz a pénz sorsa? Talán többen tudjátok, de van, aki még nem, hogy a Budapest Bike Maffia már több mint két éve önkéntes alapon dolgozik. Sokan vagyunk, akik ingyen és bérmentve teszik a dolgukat, hogy egy élhetőbb világképet teremtsenek. Ezért, ahogy kommunikáltuk is az elején, az összeget Budapest Bike Maffia használja fel közösségi főzésre, mellyel a hajlék nélkülieket, illetve rászoruló családokat támogatunk. Pont úgy, ahogy eddig, önkéntes munkában. Gyertek, és csatlakozzatok a programokhoz! Egyéb infót itt találhatsz az esemény oldalán. Ha kérdésed van, itt felteheted. Üdv mindenkinek, és köszönjük az »együttmunkát« és az összetartást!
