Kerülnél fel a Tolvajkergetőkre, te szemét

Kimerítő beszélgetésben, de tisztáz pár dolgot a Tolvajkergetőkkel kapcsolatban egy kriminalisztikai szakjogász és a csoport alapítója.

Másfél éve foglalkoztam utoljára a Tolvajkergetőkkel, akik a törvényesség határait feszegetve kapdossák el a bringatolvajokat. Ahol fellépnek, brutálisan visszaszorul a biciklilopkodósdi, nem csoda, hogy 160 ezernél is több követőjük van a Facebookon. A televíziós heti websorozatuk már a második „évadban” jár, a legutóbbi epizódot („Egy csibész és egy szent”) hét nap alatt 50 ezren tekintették meg. A civil bűnfelderítői csoport tevékenységéről a napokban a kiskunfélegyházi Sirius Rádió készített hosszú összeállítást, nem megkerülve a törvényesség kérdését sem.

– Mindaddig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, amíg jogerős bírói ítélet ki nem mondja róla, hogy bűnös. Hogy valakinek megmutatják az arcát, a nevét és a lakóhelyét, felvethet személyiségi jogi kérdéseket, viszont én inkább a büntetőjogi vetületét fogalmaznám meg: le kell folytatni a büntetőeljárást, mert „gyanúba keveredést” látunk. Nem vitatható, hogy egy-egy videó komoly bizonyíték lehet. A terminológia tettenérésnek nevezi, ami a felvételeken adott esetben történik – fogalmaz Lenkefi Attila kriminalisztikai szakjogász a csoport működésével kapcsolatban. Hogy egyszerűen elkövetőknek nevezik a videóban azokat, akiket tetten érnek, Lenkefi azt mondja, ez polgári jogi kérdés, de ez a büntetőügyre nincs hatással.

A jogász aláhúzza, hogy „leelkövetőzni” valakit nem minősül viszont önbíráskodásnak, ezt a kifejezést más helyzetre használják. Azt is elmondta, az új Btk. 500 ezer forintban határozza meg a nagy értékű lopás alsó határát, de alatta is bűncselekmény. „50 és 500 ezer forint között beszélünk vétségről, de ez is bűncselekmény. 500 ezertől 5 millióig bűntett, ez is bűncselekmény. Ez utóbbi büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés.”

Arra a felvetésre, hogy sokak szerint a terheltnek a büntetőeljárásban több szélesebb jogai vannak, mint a sértettnek, úgy felel: valóban így van, de a jelenleg hatályos Btk. így is Európa egyik legszigorúbbja.

A műsor másik vendége volt Tomcat (Polgár Tamás) is, a Tolvajkergetők ötletgazdája is, aki először a 2011-es alapításról, illetve az infrastruktúráról szólt; ma már kergetik a tolvajokat Budapest mellett Szegeden, Kecskeméten, Tatabányán, Debrecenben, Győrben és Kolozsvárott is. Az ötlet pofonegyszerű volt: GPS-jeladót tettek a kerékpárokra, és kitették, „betakarítva” és elrettentve is ezzel egy halom elkövetőt.

– Van már nekünk egy kis lopásbejelentő oldalunk is, Debrecenben és tendenciájában Budapesten is megszűnt a köztéri biciklilopás. Betörés, ilyesmi persze előfordul – fogalmaz Tomcat, aki azonnal igyekszik is eloszlatni egy félreértést az általuk használt terminológiával kapcsolatban. – Bidámbidámoknak nem a cigányokat nevezzük, hanem az alacsony higiéniai körülmények között élő, szinte beszélni nem tudó, agresszív, buta bűnözőket.

Beszámolt arról, hogy a BRFK az ő ellehetetlenítésükön fáradozik, de mint az a sorozat egyes részeiből kiderül, nem általános ez a rendőri hozzáállás, hisz a bűnüldözők is tudják, az ő statisztikájukat javítják a tolvajkergetős „fogások” – Szegeden, Debrecenben például. Tomcat tolvajkergető tevékenysége miatt egyébként házi őrizetben is töltött fél évet, és úgy véli, a fellépő rendőrök nem egy esetben bűncselekményt is elkövettek ellenük.

A jogásznak is felvetett „prejudikációval” kapcsolatban Tomcat azt mondja, hogy olyan a világon nincs, hogy egy bűnözőre nem lehet rámondani, hogy az. Gondja egyébként – mint említi – főleg az elkövetőnek van a név és kép nyilvánosságra hozatalával, hisz az egész világ megismerheti őt.

A nehézségek között elmondta, adminisztratív okokból egy svájci kutyás egyesület magyarországi szakosztályaként tudtak megalakulni, de azért van más is, amin őszintébben tudnak nevetni: a HÉV-en hallott egy beszélgetést, ami úgy végződött, „kerülnél fel a Tolvajkergetőkre, te szemét”.

A sikerek közt említette, hogy nemcsak biciklitolvajokat buktatnak le a nyilvánosság eszközével, hanem például kollégiumi besurranót, és Londonban is megkíséreltek a rendőrök kezére adni Itt a pirost játszó románokat, de az ottani egyenruhások nem értették meg, hogy a Tower Bridge-hez kéne kivonulniuk, ragaszkodtak postacím megadásához

Hogy ne legyen igazságtalan, megemlítette: a jeladó mint technikai háttér, vagyis a lakat utáni „második védelmi vonal” is brit a kergetéshez. Jelenleg épül a csalimotor és a csaliautó, de használtak már csalibringán kívül csalimobilt és csalilaptopot is. A filmekben ezek kalamajkáiról van szó legfőképpen. A Tolvajkergetők csapata jelenleg Magyarországon (plusz Kolozsváron) 120 fős, de az egy évvel ezelőtti első vidéki „szülés” (Debrecen) után most már Szolnok, Kaposvár és Miskolc vár alapításra.

Lenkefit cáfolandó szerinte egyáltalán nem szigorú a magyar Btk. például a románhoz képest, ugyanis lopásért 0-2 helyett 1-10 év szigorú fegyházbüntetést lehet kapni. – Minősítő körülmény az éjszakai vagy az eltakart arcú elkövetés, illetve a kőolaj- és gázszármazék eltulajdonítását kő keményen „megmérik”. Eleve nincs értékhatár a román Btk.-ban – magyarázza Tomcat. Szerinte a hozzáállás is más, a román rendőr nem fél a kamerától, hisz nem baj, ha a főnöke dolgozni látja. A külföldi bűnüldözésből további példákat merítve rámutat: Amerikában egy év jár pusztán azért, ha valaki bemegy valakinek a termőterületére, de Szlovákiában is le lehet lőni a betörőt.

Hazaevezve Tomcat szerint él a társadalomban egy frusztráció három dologgal kapcsolatban: kutya, kamera, bicikli. Ha ezt meglátják, vérben forog az emberek szeme.

Mint beszámolt róla, alakult egy ellen-Tolvajkergetők csoport is, ahol szerinte a bűnözők szervezkednek, de a Facebook tanúsága szerint 500-nál is kevesebben vannak.

Az önbíráskodás dolgában úgy foglal állást, hogy akkor vádolhatnák őket ezzel, ha megvernék a tolvajokat, de ilyen nem történik akcióik során.

Hogy mire jutottak a rádió stúdiójában abban az ügyben, hogy a 107-et nem rendőrök veszik fel, kiderül ide kattintva, a beszélgetés végén.