Óránként százával kelnek át kerékpárral közlekedők a Lánchídon, naponta 2400-an. Elsöprő többségük az óvatosságot szem előtt tartva szabálytalanul, a járda igénybevételével. Eddig nem született megfelelő, átfogó terv az áldatlan állapotok felszámolására: amely bringás az irányonként egy árva, szélén felpúpozott, záróvonalnál konfliktusos, mindössze 3,25 méter széles közúti sávot használja, számíthat a gépjárművek vezetőinek indulatosságára és kényszerű szabálysértésére – ugye közismert tény, hogy másfél méter biztonsági oldaltáv kell előzéskor. Aki pedig a járdán halad gyalogosokat és turistákat kerülgetve – a hídon átbiciklizők több mint kétharmada –, hiába óvatosabb és érzi magát biztonságban, a sávban szabályosan előzni a sávszűkösség miatt fizikailag képtelen autósokhoz hasonlóan szintén áthágja a KRESZ-t, járdán ugyanis tilos bringázni. (Hogy a KRESZ-ben található kitétel, miszerint mégis szabad, ha a közút kerékpározásra alkalmatlan, vonatkozhat-e a Lánchídra, azt most ne firtassuk.)
Küszöbön áll ugyanakkor a Lánchíd évtizedek óta szükséges felújítása, és mivel közútról van szó, vonatkozik rá a közútról szóló törvény 2012-es módosítása:
...a közlekedésfejlesztések során valamennyi, a közúton közlekedni jogosult érdekét figyelembe kell venni. Ebből kiindulva valamennyi országos és helyi közút hálózatfejlesztési, területfejlesztési, városközpont fejlesztési projekteknél a kerékpáros közlekedés lehetőségét is biztosítani szükséges. ( ) A (közlekedési, településfejlesztési stb.) beruházások hálózatos szemlélettel, a teljes rendelkezésre álló keresztmetszet (faltól falig történő) átgondolásával, a kerékpáros, gyalogos és közösségi közlekedés előnyben részesítése érdekében valósuljanak meg.
Október 11-én a bölcs és „úgy mellékesen” törvényes Lánchíd-felújításért kerékpáros tüntetés lesz, amelyhez kapcsolódóan az I bike Budapest mozgalom petíciót is megfogalmazott, ennek részletei itt olvashatóak. A felbuzdulással párhuzamosan a Magyar Kerékpárosklub honlapján megjelent egy szakmai javaslat is, melyet bár nem kért tőlük senki, mégis fontos eleme a történetnek: még a BKK „Vitézy-érájában” a klub és a BKK közösen deklarálták, hogy az MK lesz az az egyesülés, amelynek szakmai véleményét a fővárosi bringás infrastruktúra fejlesztésekor ki fogják kérni.
Vitézy Dávidnak az őszi önkormányzati választásokat követően útilaput kötöttek a talpára – a hivatalos verzió szerint más feladatot találtak neki a közlekedésszervezésen belül –, így az általa igazgatott BKK, illetve Bencze-Kovács Virág 2011-es kerékpáros közlekedésfejlesztési tanulmánya is a fiók mélyére került. Pedig voltak benne megfontolandó javaslatok azok után, hogy részletesen kielemezték a lánchídi forgalmi adatokat:
...azok a kerékpározók, akik már így is a napi forgalom növekvő, hat százalékát adják – 57 százalékot az autózók, 37 százalékát a buszozók.
Azért fontos itt a pontos százalékokról is beszélni, mert maga a főváros tűzte ki célul, hogy
a Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve szerint 2020-ig kerékpáros közlekedés fejlesztésének célja, a helyváltoztatásokon belül a kerékpározás 10 százalékos részesedésének elérése.
Ettől pedig mintha még messze volnánk, de már nem annyira, hogy kis korrekcióval ne lehessen elérni a kívánt arányt.
Kanyarodjunk vissza kicsit 2014-re, amikor nyilvánosságra került az ötlet, hogy markánsan kiszélesíthetik a Lánchíd járdáját, a szakmai háttérkidolgozásáért akkor a Főmterv és Deák Zoltán építész volt felelős. Úgy tűnt, hogy az épp száz éve kialakított 2,2 méteres járdát 3-4 méteresre is bővíthetik. A BKK már akkor egyértelművé tette, hogy a bővítésen nem a Margit hídon látható öszvérmegoldás másolása miatt, hanem a turistaforgalom jobb vezetése céljából gondolkodnak, a kerékpáros közlekedés lehetőségét továbbra is a közúton kívánják kialakítani, összehangolva a Clark Ádám tér és a váralagút közúton történő kerékpáros átvezetésével – a járdaszélesítés terve azóta a műemlékvédelmen megbukott.
A felújítások látható, 2015-ös iránya alapján nem úgy néz ki, hogy a kerékpárral (is) közlekedők érdeke – még egyszer: a törvénnyel összhangban – érvényesül, a kerékpárosok viszont léptek. Mivel nincsen átfogó, nyilvános terv a helyzet komplex rendezésére, abból kell kiindulnunk, amit a bringások javasolnak. (Ha erre lesz valamilyen „válaszkoncepció”, természetesen azt is górcső alá vesszük.)
Hadd emlékeztessünk! A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek is vállalása volt a Mol BuBi zónájának kerékpározhatóvá tétele.
A Lánchíd teljes körű felújítása 2016-ban kezdődhet, és ha minden simán halad, másfél év alatt lehet befejezni. Utoljára 1986 és 1988 között estek neki ennek a munkának. A váralagutat ennél is régebben, kevéssel 1970 után renoválták. A Lánchíd rekonstrukciójának kiviteli tervei várhatóan 2016 tavaszára készülnek el, de egyelőre bizonytalan, milyen forrásból végzik el a teljes munkát.
