Még az is lehet, hogy civil nyomásra satuféket nyom a főváros a budai Bartók Béla út ügyében, és rábólint saját korábbi, közmegelégedésnek örvendett tervére, és elveti a boszorkánykonyhában forralt újat. Hogy ne beszéljünk rébuszokban, röviden elmondjuk, miről van szó:
Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub arca és hangja, csatlakozva a fidelitasos figyelemfelhíváshoz emlékeztetett rá, hogy amit most a bringások szeretnének, és amit most lehet, hogy Tarlósék elkaszálnak, arra korábban már minden érintett rábólintott, beleértve Budapest politikai és közlekedésirányítását is.
A tervekben irányonként egy szélesebb járda, parkolósáv, az Andrássy útihoz hasonló biztonsági zóna, kerékpársáv, egy autós forgalmi sáv, valamint egy buszközlekedésre is alkalmassá tett villamospálya szerepelt.
Halász szerint a Bartók Béla út most egy olyan jelkép Budapesten, ami megmutatja, előre megy-e a város, avagy visszafordul a XX. századba, és „mindenki megszívja”.
A rendezvényen kiderült, a belső Bartók ügye nem kerékpáros hiszti. Évekkel ezelőtt alakult itt egy egyesület a környék kulturális életének fellendítésére, értékeinek markánsabb megjelenítésére. A Bartók Béla Boulevard képviselője, Bosznai Tibor szintén szót kapott a demonstráción, és elmondta, ők is egy bringázós, sétálós helyet szeretnének itt. Ha bárki azt gondolná, a levegőbe beszélnek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által is támogatott egyik cég. BUM-Bevásárló és Tematikus utcák Nonprofit Kft. nyílt levelet írt a XI. kerület vezetésének, hogy tartsanak ki a fővárossal szemben, és maradjanak meg a városarculati ráncfelvarrás kerületi terve mellett is. (A levelet ITT olvashatják.)
A New Yorkot Fulbright-ösztöndíjjal megjárt várostervező, Szemerey Samu – a Kortárs Építészeti Központ alapító tagja és kurátora – szintén a környék lakója, ebben a minőségben ragadta meg a szót:
– Ma a világ legélhetőbb és legvonzóbb városai között a méretét tekintve európai 10. Budapest a különböző rangsorokban a 60. és a 100. hely között található. Az első tízben olyan városok vannak, amelyek a gyalogos és kerékpáros közlekedés ügyét előtérbe helyezik. Ennek nem pusztán a sétálás az értelme vagy a bringázás, hanem nagyon komoly gazdaságfejlesztési lehetőséget is rejt: azokban az utcákban, ahol kerékpárosok és gyalogosok közlekednek, az üzletek sokkal vonzóbbak, munkahelyként is vonzóbbak a képzett munkaerő számára, ezáltal sokkal több pénz is termelődik az adott városnak, és az életminőség is javul. Az átgondolt városvezetésből most egy személyes, ad hoc döntések általi városvezetés formálódik – vázolta a tétet a szakember.
Az utolsóként felszólaló Kürti Gábor (elnök, Magyar Kerékpárosklub) szerint nem kétséges, hogy a történet vége a Bartók Béla úti kerékpársáv lesz, hiszen a kerékpárral közlekedőkön kívül a forgalomcsillapításnak az itt élők, a vállalkozások és a közlekedésszakma is támogatja azt.
– A közlekedők közlekedni szeretnének, a főváros pedig azt, hogy ez ne csak autóval legyen lehetséges, hanem minden alternatív módon.
Kürti Gábor sok ígéretet hallott már, hogy erre akkor kerül sor, ha M0-s lesz vagy dugódíj, de éveken keresztül csak a kifogásokkal találkozott, mással nem, miközben páratlanul sok pénz ömlött a Bartók Béla út környékére: 500 milliárd forint ment el a négyes metróra (napi kapacitás: 474 ezer utas), a fonódóra (5 ezer utas a Bartók Béla út elején), a kelenföldi 1500 P+R parkolóhelyre, a Budaörsi úti lehajtóra és buszvégállomásra Őrmezőn és az azóta felszámolt buszsávra a Bartókon.
És ami forgalomtechnikailag a lényeg – fél pillantást megint vessünk a fenti ábrára: a Bartók Béla út belső részén valójában teljesen felesleges a két autóforgalmi sáv, hiszen egy közút kapacitását – a homokóraelv alapján – a legkisebb áteresztőképességű pont határozza meg, ez pedig a villamosmegállók (Szent Gellért tér, Gárdonyi Géza tér) környezetében egyetlen sáv. Az utat eközben – a közbülső szakaszokon a külső sávokban szabálytalanul parkoló autók mentén haladó – napi 4000 kerékpáros használja, de Kürti Gábor szerint ennél jóval több is megjelenne azonnal, ha lehetővé válna a közlekedési törvény szerint is járó biztonságos kerékpározási lehetőség. Ráadásul ez a szám papíron még mindig célja a fővárosnak: a kerékpározás közlekedési részarányát 10 százalékra szeretnék javítani. Kérdés, milyen eszközökkel, a lehetőség most adott.
A Bartók Béla utat elvileg augusztus 27-én kellene átadni, de a BKK-tól származó belsős információink szerint már most csúszás van. Ha hosszú távon jó dolog történik, meg fogja érni. A kerékpársáv létesítésének költsége a belső Bartók Béla úton néhány 10 millió forintba kerülne, ez az eddig ide öntött, közlekedési célzatú pénz nagyságrendileg alig tízezrede.
Apró reménysugár a történetben, hogy a tüntetés napján a BKK felcsúsztatott a világhálóra egy közleményt, amelyben kérnek még pár heti türelmet a Bartók Béla út keresztmetszeti terveinek bemutatására – úgy, hogy a kivitelezés már javában zajlik a szelvényen.
A hétfői demonstráción hivatalos becslés szerint 1100 ember vett részt.
