Az utolsóként felszólaló Kürti Gábor (elnök, Magyar Kerékpárosklub) szerint nem kétséges, hogy a történet vége a Bartók Béla úti kerékpársáv lesz, hiszen a kerékpárral közlekedőkön kívül a forgalomcsillapításnak az itt élők, a vállalkozások és a közlekedésszakma is támogatja azt.
– A közlekedők közlekedni szeretnének, a főváros pedig azt, hogy ez ne csak autóval legyen lehetséges, hanem minden alternatív módon.
Kürti Gábor sok ígéretet hallott már, hogy erre akkor kerül sor, ha M0-s lesz vagy dugódíj, de éveken keresztül csak a kifogásokkal találkozott, mással nem, miközben páratlanul sok pénz ömlött a Bartók Béla út környékére: 500 milliárd forint ment el a négyes metróra (napi kapacitás: 474 ezer utas), a fonódóra (5 ezer utas a Bartók Béla út elején), a kelenföldi 1500 P+R parkolóhelyre, a Budaörsi úti lehajtóra és buszvégállomásra Őrmezőn és az azóta felszámolt buszsávra a Bartókon.
És ami forgalomtechnikailag a lényeg – fél pillantást megint vessünk a fenti ábrára: a Bartók Béla út belső részén valójában teljesen felesleges a két autóforgalmi sáv, hiszen egy közút kapacitását – a homokóraelv alapján – a legkisebb áteresztőképességű pont határozza meg, ez pedig a villamosmegállók (Szent Gellért tér, Gárdonyi Géza tér) környezetében egyetlen sáv. Az utat eközben – a közbülső szakaszokon a külső sávokban szabálytalanul parkoló autók mentén haladó – napi 4000 kerékpáros használja, de Kürti Gábor szerint ennél jóval több is megjelenne azonnal, ha lehetővé válna a közlekedési törvény szerint is járó biztonságos kerékpározási lehetőség. Ráadásul ez a szám papíron még mindig célja a fővárosnak: a kerékpározás közlekedési részarányát 10 százalékra szeretnék javítani. Kérdés, milyen eszközökkel, a lehetőség most adott.
