Bartók Béla út: tényleg „mindenki megszívja”?

Az érintettek mind a felújítás előző változatát akarják, csak éppen a főváros nem támogatja saját korábbi tervét.

2016. 07. 12. 8:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még az is lehet, hogy civil nyomásra satuféket nyom a főváros a budai Bartók Béla út ügyében, és rábólint saját korábbi, közmegelégedésnek örvendett tervére, és elveti a boszorkánykonyhában forralt újat. Hogy ne beszéljünk rébuszokban, röviden elmondjuk, miről van szó:

Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub arca és hangja, csatlakozva a fidelitasos figyelemfelhíváshoz emlékeztetett rá, hogy amit most a bringások szeretnének, és amit most lehet, hogy Tarlósék elkaszálnak, arra korábban már minden érintett rábólintott, beleértve Budapest politikai és közlekedésirányítását is.

A tervekben irányonként egy szélesebb járda, parkolósáv, az Andrássy útihoz hasonló biztonsági zóna, kerékpársáv, egy autós forgalmi sáv, valamint egy buszközlekedésre is alkalmassá tett villamospálya szerepelt.

Halász szerint a Bartók Béla út most egy olyan jelkép Budapesten, ami megmutatja, előre megy-e a város, avagy visszafordul a XX. századba, és „mindenki megszívja”.

A rendezvényen kiderült, a belső Bartók ügye nem kerékpáros hiszti. Évekkel ezelőtt alakult itt egy egyesület a környék kulturális életének fellendítésére, értékeinek markánsabb megjelenítésére. A Bartók Béla Boulevard képviselője, Bosznai Tibor szintén szót kapott a demonstráción, és elmondta, ők is egy bringázós, sétálós helyet szeretnének itt. Ha bárki azt gondolná, a levegőbe beszélnek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által is támogatott egyik cég. BUM-Bevásárló és Tematikus utcák Nonprofit Kft. nyílt levelet írt a XI. kerület vezetésének, hogy tartsanak ki a fővárossal szemben, és maradjanak meg a városarculati ráncfelvarrás kerületi terve mellett is. (A levelet ITT olvashatják.)

A New Yorkot Fulbright-ösztöndíjjal megjárt várostervező, Szemerey Samu – a Kortárs Építészeti Központ alapító tagja és kurátora – szintén a környék lakója, ebben a minőségben ragadta meg a szót:

– Ma a világ legélhetőbb és legvonzóbb városai között a méretét tekintve európai 10. Budapest a különböző rangsorokban a 60. és a 100. hely között található. Az első tízben olyan városok vannak, amelyek a gyalogos és kerékpáros közlekedés ügyét előtérbe helyezik. Ennek nem pusztán a sétálás az értelme vagy a bringázás, hanem nagyon komoly gazdaságfejlesztési lehetőséget is rejt: azokban az utcákban, ahol kerékpárosok és gyalogosok közlekednek, az üzletek sokkal vonzóbbak, munkahelyként is vonzóbbak a képzett munkaerő számára, ezáltal sokkal több pénz is termelődik az adott városnak, és az életminőség is javul. Az átgondolt városvezetésből most egy személyes, ad hoc döntések általi városvezetés formálódik – vázolta a tétet a szakember.

Az utolsóként felszólaló Kürti Gábor (elnök, Magyar Kerékpárosklub) szerint nem kétséges, hogy a történet vége a Bartók Béla úti kerékpársáv lesz, hiszen a kerékpárral közlekedőkön kívül a forgalomcsillapításnak az itt élők, a vállalkozások és a közlekedésszakma is támogatja azt.

– A közlekedők közlekedni szeretnének, a főváros pedig azt, hogy ez ne csak autóval legyen lehetséges, hanem minden alternatív módon.

Kürti Gábor sok ígéretet hallott már, hogy erre akkor kerül sor, ha M0-s lesz vagy dugódíj, de éveken keresztül csak a kifogásokkal találkozott, mással nem, miközben páratlanul sok pénz ömlött a Bartók Béla út környékére: 500 milliárd forint ment el a négyes metróra (napi kapacitás: 474 ezer utas), a fonódóra (5 ezer utas a Bartók Béla út elején), a kelenföldi 1500 P+R parkolóhelyre, a Budaörsi úti lehajtóra és buszvégállomásra Őrmezőn és az azóta felszámolt buszsávra a Bartókon.

És ami forgalomtechnikailag a lényeg – fél pillantást megint vessünk a fenti ábrára: a Bartók Béla út belső részén valójában teljesen felesleges a két autóforgalmi sáv, hiszen egy közút kapacitását – a homokóraelv alapján – a legkisebb áteresztőképességű pont határozza meg, ez pedig a villamosmegállók (Szent Gellért tér, Gárdonyi Géza tér) környezetében egyetlen sáv. Az utat eközben – a közbülső szakaszokon a külső sávokban szabálytalanul parkoló autók mentén haladó – napi 4000 kerékpáros használja, de Kürti Gábor szerint ennél jóval több is megjelenne azonnal, ha lehetővé válna a közlekedési törvény szerint is járó biztonságos kerékpározási lehetőség. Ráadásul ez a szám papíron még mindig célja a fővárosnak: a kerékpározás közlekedési részarányát 10 százalékra szeretnék javítani. Kérdés, milyen eszközökkel, a lehetőség most adott.

A Bartók Béla utat elvileg augusztus 27-én kellene átadni, de a BKK-tól származó belsős információink szerint már most csúszás van. Ha hosszú távon jó dolog történik, meg fogja érni. A kerékpársáv létesítésének költsége a belső Bartók Béla úton néhány 10 millió forintba kerülne, ez az eddig ide öntött, közlekedési célzatú pénz nagyságrendileg alig tízezrede.

Apró reménysugár a történetben, hogy a tüntetés napján a BKK felcsúsztatott a világhálóra egy közleményt, amelyben kérnek még pár heti türelmet a Bartók Béla út keresztmetszeti terveinek bemutatására – úgy, hogy a kivitelezés már javában zajlik a szelvényen.

A hétfői demonstráción hivatalos becslés szerint 1100 ember vett részt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.