Ötezer szál virággal érkezik a Marica grófnő

Online sajtótájékoztatót tartott tegnap délután a Budapesti Operettszínház a 2020/2021-es évad első operett-bemutatójáról, a Marica grófnőről. A rendhagyó eseményen betekintést nyertünk a varázslatos díszletbe, s felcsendültek a legismertebb dalok is. Kálmán Imre egyik legkedveltebb operettjét október 23-tól láthatja a közönség Bozsik Yvette rendezésében.

Fotó: Juhasz Eva

Szinte napra pontosan kilencvenhat évvel ezelőtt, 1924. október 18-án mutatták be a Budapesti Királyi Színházban Kálmán Imre Marica grófnő című nagysikerű operettjét, amelyben olyan slágerek hangzanak el, mint a Szép város Kolozsvár vagy a Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket. Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a virtuális tájékoztatón kiemelte, október 23-án, nemzeti ünnepünkön Kálmán Imre remekművét láthatja a közönség Bozsik Yvette Kossuth-díjas koreográfus rendezésében a Budapesti Operettszínház színpadán. Mint mondta, a Marica grófnő igazi remekmű, még akkor is, ha a Csárdáskirálynő dalait éneklik a világon a legtöbben. Kálmán Imre operettje azért is csodálatos, mert több rétege van: a magyar népzenét összefűzi a cigány és szimfonikus zenével. Majd a Cziegler Balázs tervezte díszlet kapcsán megjegyezte, álom, valóság és mese ötvözete elevenedik meg a színpadon. – Ebben az előadásban megmutatkozik a totális színház, hiszen van benne zene, dráma, komédia, és Kálmán Imre ebben a darabjában csúcsosítja ki a szimfonikus cigányzenét.

Berzsenyi Krisztina korhű, autentikus jelmezeket készített
Fotó: Budapesti Operettszínház

A nagyon erős énektechnikai tudást, felkészültséget igénylő előadást hármas szereposztásban játsszák. Színpadra lép mások mellett Fischl Mónika, Lévai Enikő, Lukács Anita, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Széles Flóra és Oszvald Marika is. A Tasziló grófot alakító Homonnay Zsolt és Dolhai Attila előadásában csendült fel a Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket című dal. Homonnay Zsolt rámutatott, a remekműveket az különbözteti meg más művektől, hogy kiállják az idő próbáját. A Marica grófnőben gyönyörű zenéket hallhatunk, és komplex történetet kapunk társadalomkritikával, amelyben az egyén is fontos. Dolhai Attila szerint minden próbaidőszak arra tanítja a színészeket, hogy mindig fel kell frissülniük meg kell újulniuk. Az elmúlt időszaknak pedig a legfontosabb tanulsága az, hogy a színházi alázatnak minden körülmények között jelen kell lennie – tette hozzá a színész. Berzsenyi Krisztina korhű, autentikus jelmezeket készített. – Egy ponton azonban a karakterek kisugárzása megkívánta a virágokat. Így több mint ötezer szál virág díszíti a jelmezeket, az előadást, amelyek közül százhúsz virág kézzel készült iparművészeti alkotás – mutatott rá a jelmeztervező.

Kiss-B. Atilla színházigazgató és Bozsik Yvette rendező-koreográfus az online sajtótájékoztatón
Fotó: Budapesti Operettszínház

Cziegler Balázs pedig monumentális, látványos, egyszerre realista és stilizált díszletet készített. A díszlettervezőnek ez a második Marica grófnő-díszlete. Mint kiemelte, rengeteg erdélyi és kolozsvári kastélyt megnézett, hogy létrejöjjön ez a díszlet, amelyben ötvöződik a népi és a neobarokk építészet. Ebben a mikroklímában az életet és a finoman málló vakolatot is igyekezett megmutatni. Bozsik Yvette, a darab rendezője és koreográfusa egy móriczi tündérkertet álmodott meg. A rendező felidézte, Cziegler Balázs mutatott egy teret, amihez még hozzáálmodott, így született meg ez a varázslatos tündérkert. Mint mondta, az volt a cél, hogy szépséget adjanak a közönségnek. – Egyfajta beavatási előadást próbáltam megvalósítani, amelyben benne van a groteszk színház, a humor és a természetfeletti világ is. Ugyanis angyalok és démonok is jelen lesznek az előadásban. Továbbá a Kárpát-medencei kultúrkör is megjelenik.

Eleni Korani műkincskereskedő, galériatulajdonos a sajtótájékoztatón 2,5 millió forint értékben koronavírus gyorsteszteket ajánlott fel az operettszínháznak, hogy az előadások még nagyobb biztonságban valósuljanak meg ezután is.