Magyar–mongol kapcsolatok a magyarságkutatásban

„Az ázsiai hun birodalom kialakulásának egyik centruma a jelenlegi Mongólia területe volt, tehát a Mongóliában lezajlott, de a hunokra vonatkozó régészeti feltárások, a leletek értékelése, illetve a csontokból nyert genetikai minták vizsgálata a magyar őstörténet szempontjából rendkívül lényeges” – fejtette ki gondolatait a magyar–mongol kapcsolatok fontosságáról Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke az Első kézből című videóinterjú-sorozat legújabb adásában.

Forrás: Magyarságkutató Intézet

Sainnyambuu Baatarjav nagykövet nemrégiben látogatást tett a Magyarságkutató Intézetben, ahol Kásler Miklós ünnepélyes sajtótájékoztató keretében adta át azt a restaurált hun üstöt, amelynek feltárása Mongóliában történt, a Magyarságkutató Intézet régészeinek részvételével. 

A világ legrégebbi öntöttvas üstjét a világörökség részét képező kulturális kincsként tartják számon.

Sainnyambuu Baatarjav és Kásler Miklós (fotó: Gyarmati-Paor Zoltán/Magyarságkutató Intézet)

A főigazgató a mongol nagykövetségen tett látogatásán pedig a nagykövettel a magyar-mongol történelmi kapcsolódásról beszélgetett.

 – Excellenciás úrral végigtekintettük a történelem idevágó fejezeteit, mivel most már archeogenetikai bizonyítékaink vannak arra, hogy a preszkíták, szkíták, ázsiai hunok, európai hunok, avarok, magyarok között etnikai rokonság áll fenn – mondta a professzor. – A mongol történetírás lényegesen reálisabban kezeli a tatárjárás körülményeit is. Az ázsiai ország általános iskoláiban úgy tanítják, hogy a mongol expanzió, amely több kontinensre terjedt ki feltartóztathatatlanul, az tulajdonképpen Magyarországon tört meg, és húzódott vissza a keleti szteppék irányába. Azt tanították nekünk az iskolában, hogy Batu kán azért hagyta el az országot, mert nagykánválasztás következett. Azt viszont nem tanították, hogy a mongol kivonulás igazi oka az volt, hogy nem tudták a magyar fegyveres ellenállást felszámolni, utánpótlási nehézségeik voltak, tehát a háborút logisztikailag nem tudták folytatni.

Kásler Miklós kitért arra is, hogy a történelmi igazságok feltárása és közös megértése lehetőséget kínál arra, hogy olyan népek közeledjenek egymáshoz, amelyek a történelem bizonyos korszakaiban szemben álltak egymással.

 – Ha az igazság alapján állunk és az indokokat is hamisítatlan módon értelmezhetjük és megértjük, akkor a népek közötti kiegyenlítés, a vélemények megosztása, megértése is lehetséges.

A magyar–mongol jó kapcsolat jegyében a professzor beszámolt arról, hogy a Magyarságkutató Intézet a Mongol Tudományos Akadémiával folytatja az elkezdett munkát, sőt kibővítik a tevékenységeket.

Borítókép: Sainnyambuu Baatarjav és Kásler Miklós a restaurált hun üst átadóján (fotó: Gyarmati-Paor Zoltán/Magyarságkutató Intézet)