Titkokat rejtő műemlékek a kulturális örökség napjain

Idén mintegy kétszáz helyszínen több mint négyszáz programmal várja a kulturális örökség napjai programsorozat országszerte a látogatókat a hétvégén – mondta el Deák Krisztina műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár a rendezvényről szóló budapesti sajtótájékoztatón.

Az Országos Széchényi Könyvtár épülete Forrás: Örökségnapok.gov.hu

Hétvégén rendezik meg a kulturális örökség napjai programsorozatot az ország számos helyszínén. Az eseményről tartott mai sajtótájékoztatón Deák Krisztina úgy fogalmazott: mintegy ötven olyan épület is bejárható lesz, amelyeket csak a programsorozat idején lehet látogatni. Érdemes tehát megragadni az alkalmat, hogy az év folyamán mindössze egyszer feltáruló, sok titkot rejtő műemléki helyszíneket láthassunk.

A Kulturális örökség napjain a Sándor-palota Tükör-termét is megnézhetjük Forrás: Örökségnapok.gov.hu

A kulturális örökség napjain a Sándor-palota is megnyílik a látogatók előtt

Veöreös András, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület elnöke kiemelte, hogy első alkalommal szervezi közösen az egyesület és az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkársága a kulturális örökség napjait.

– Ez az állami és a civil szféra közötti együttműködés jól példázza azt, hogy a műemlékvédelem egy rendkívül összetett feladat, rendkívül komplex társadalmi tevékenység, amelybe az állami szereplőknek és a civileknek, a társadalomnak is nagyon fontos szerepe van

– hangsúlyozta.

Veöreös András kifejtette, hogy a műemlékvédelem feladata egyrészt a műemlékek helyállítása, másrészt annak biztosítása, hogy ezeket az épületeket a társadalom használni is tudja.

A műemlék egyrészt funkcionális épület, másrészt egy műszaki tárgy, amelynek komoly fizikai hatásoknak kell ellenállnia, harmadrészt a történelmünk tárgyi bizonyítéka, tehát megőrzendő tárgyi dokumentum, akárcsak egy oklevél vagy egy múzeumi tárgy – mutatott rá, hozzátéve: ez a hétvége arról szól, hogy a műemléki értékeinket bemutatjuk, közkincsé tesszük, ami egy nagyon kicsi, de talán a legfontosabb szelete a teljes műemlékvédelemnek.

Deák Krisztina felidézte, hogy 1984-ben Franciaországban rendezték meg először a történelmi műemlékek nyílt napját, amelynek hatására 1994 óta Európa számos országában megrendezik az európai örökség napokat.

– Magyarország a kilencvenes évek végétől aktívan részt vesz ebben a programsorozatban, és a mindenkori szervezők áldozatos munkájának köszönhetően nemzeti örökségünk európai kontextusban jelenik meg a szélesebb nyilvánosság előtt

– emelte ki az államtitkár.

A hétvégén látható helyszínek közül felhívta a figyelmet azokra, amelyek sokszor a „bennfentesek” számára sem könnyen hozzáférhetők. Ilyen lesz például az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Levéltárának megnyíló raktára vagy a köztársasági elnöki rezidenciaként működő budavári Sándor-palota.

A helyettes államtitkár arra biztatja a látogatókat, hogy az emelkedett funkciójú épületek mellett keressék fel azokat is, amelyek a mindennapok szerves részét képezik. Ilyen egyebek mellett a kőbányai vízműtelep föld alatti tározója is.

Az idei rendezvénysorozat kiemelt témáját Európa-szerte az utak, kapcsolatok, hálózatok adják, így a szokásosnál nagyobb számban várják az érdeklődőket a közlekedéshez, zarándokutakhoz kapcsolódó épületek, programok, a hálózatokat bemutató vezetések és séták is. Ezek közül Deák Krisztina kiemelte a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. megnyíló helyszíneit: a vezérigazgatóság, a kocsi- és a motorműhely épületét, a városi közúti villamosközlekedés egyedülálló ipari emlékeként a budapesti Ferenc áramátalakító épületét, valamint a Múzeum Megálló Dombóvárt, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek egy vasúti csomópont múltjába.

A városi séták vagy a történeti kertek, parkok bejárása között említette a kiszombori Rónay-sírkert, a vácrátóti botanikus kert, a Fiumei úti sírkert, valamint a Salgótarjáni utca zsidó temetőjének tematikus sétáit és a magyarországi kastélykertekbe szervezett programokat is.

– A kulturális örökség napjai jelentőségét összefoglalva elmondhatjuk, hogy bár az épített örökség megmaradásának számos részben anyagi feltétele van, mégis talán a legfontosabb, hogy az épületek éljenek, valóban élő emlékek legyenek, a műemlékek pedig akkor élnek, hogyha (…) a megismerésük iránti vágy tartósan fennáll, ha öröm és büszkeség forrását jelentik látogatói, tulajdonosi vagy használói oldalon egyaránt

– hangsúlyozta.

A sorozat programjairól bővebb információk ide kattintva olvashatók, ahol a kereső segítségével helyszínek vagy programok szerint is lehet szűrni.