A kulturális örökség napjainak ötlete csaknem negyven évvel ezelőtt, 1984-ben Franciaországban született, s azóta meghódította a fél világot. Magyarországra két évtizeddel ezelőtt érkezett meg, s azóta a hazai kulturális életnek is egyre fontosabb eseménye. Idén jelentős fordulatot vett a rendezvény, mert első ízben lett igazi gazdája a szombaton és vasárnap megrendezendő eseménysorozatnak. Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára az előrelépéssel kapcsolatban elmondta: a tavaly megalakult építési minisztérium feladatai – az építészet, az építésügy, a beruházások kérdése, a műemlékvédelem ügye – korábban különböző intézményekhez tartoztak. Az új minisztériumban megalakult államtitkárság nemcsak az építések folyamatát, hanem a produktumot, a megvalósítást, az építészet egészét helyezi fókuszba. Ennek megfelelően komoly figyelmet fordít a műemlékvédelem, a kulturális örökségvédelem és persze az építészeti minőség kérdésére.
Lánszki Regő arra is felhívta a figyelmet, hogy az új struktúrának köszönhetően a minisztérium most arra is tud figyelmet fordítani, hogy a beruházásokkal kapcsolatos igények és a gazdag épített örökség találkozni tudjon. Az új építészeti szabályozás abban segít, hogy a beruházók ne csak az új építésekben gondolkodjanak, de kapjanak lehetőséget arra, hogy a meglévő, sokszor különlegesen értékes épületállvány hasznosításában is fantáziát lássanak.
A műemlék épületek megőrzésének kérdéseire évtizedek óta próbálnak jó választ találni a szakemberek, de sajnos azt látjuk, hogy a konzerválás sok esetben nem hozza meg a várt eredményt. A használaton kívüli, szinte vitrinbe zárt épületek lassan pusztulni kezdenek és sok esetben csak akkor jut pénz és energia a rendbetételükre, amikor már késő. Épített kulturális örökségünknek nagy részét vesztettük így el az elmúlt évtizedekben.
Az államtitkár a problémával kapcsolatban arra hívta föl a figyelmet, hogy az olyan események, mint amilyen a most hétvégére megszervezett kulturális örökség napjai, arra mutatnak rá, hogy büszkék vagyunk múltunkra, szeretjük, látni és használni akarjuk ezeket az épületeket. A minisztérium olyan szabályokat akar kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy élettel teljenek meg a műemlékek.
– Persze – tette hozzá Lánszki Regő – meg kell védenünk ezeket az épületeket, de az a konzerválás, ami csak a megőrzésre koncentrál, hosszabb távon nem fenntartható. Az épületeket használni kell. A nem jól átgondolt konzerválás sok esetben akár a városfejlődés útjába is állhat.
Hiszen az építés óta megváltozott környezet, a funkció s az új rendben zajló hétköznapok már nem teszik lehetővé, hogy ott és úgy maradjon fenn az épület, ahogy eredetileg létrehozták. Ezeket a dilemmákat nagyon pontosan kell elemezni és meg kell nézni, hogy mik azok a részek, amiket akár el lehet bontani, meg lehet nyitni, és mik azok, amik tényleges értékkel bírnak, például egy jellegzetes homlokzati elem, a főtraktusok tömbje, az építészeti érték, a használati érték, a karakterisztika, és mindezek figyelembevételével kell megtalálni az épület új helyét a hétköznapokban. Ha túlvédjük az épületet, azzal lehet, hogy szakmailag jót teszünk, de a használaton kívüli épületek idővel elromosodnak és menthetetlenné válnak.
Épített örökségünk védelméhez és hasznosításához tartozik az a kezdeményezés is, amelynek keretében, az egységes szemléletű országos műemléki rendszer részeként elkészítik a hazai és a külhoni műemlékek teljes, egységes szemléletű, mindenki számára elérhető értéktárát, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) szakmai partnerségével. A készülő Kárpát-medencei digitális műemléki értéktár összeállítása során figyelembe veszik a helyi közösségek ajánlásait is.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója a kulturális örökség napjainak megnyitóján arra mutatott rá, hogy nem elég az örökségi helyszíneket méltó állapotban tartani, élményt is kell adni rajtuk keresztül.
Ezen a hétvégén többnyire használatban lévő, sokszor új funkcióval rendelkező épületeket nyitnak meg az érdeklődők előtt. Az eseménysorozatnak köszönhetően a műemlék épületek megtelnek élettel, sokan ismerik meg belülről is a máskor nem látogatható kastélyokat, palotákat, egyes intézmények közönségforgalom elől elzárt részeit. Országszerte több mint kétszáz helyszínen mintegy 550 program és 190 kísérőrendezvény várja a közönséget a kulturális örökség napjain.
Lánszki Regő felhívta a figyelmet a sok megnyíló épület közül a Sándor-palotára, a Belügyminisztérium Széchenyi téri épületére, a Magyar Nemzeti Levéltárra, a Központi Statisztikai Hivatal épületére, illetve a mosonmagyaróvári Habsburg-kriptára. Hozzátette, hogy számára az Országház a legkülönlegesebb helyszín, hiszen az eldugott részeiben is hajszálpontos, tűfinomságú kidolgozottságú részleteket látva elgondolkodhatunk az időtállóság fogalmán. De a hét végén látogathatók lesznek várak és kastélyok, valamint több városháza is, ahogy arról a rendezvény honlapjáról, az Örökségnapok.gov.hu felületen tájékozódhatunk.
