Orbán Viktor előszavával jelent meg fotóalbum a fővárosi fejlesztésekről

Óriásit nyert a főváros az elmúlt tizenöt év alatt, amióta ismét nemzeti kormánya van Magyarországnak. A Budapest – Amire büszkék vagyunk című album ennek a városkép-alakító munkának az esszenciáit villantja fel előttünk nagyszerű fotókon, interjúkon és ismeretterjesztő szövegeken keresztül, amelyekhez Orbán Viktor miniszterelnök írt előszót. A gazdagon illusztrált kötetet csütörtökön mutatták be a Néprajzi Múzeumban, nagy érdeklődés mellett.

Fotó: Havran Zoltán

„Én mindig hittem abban, hogy ahova nekünk magyaroknak egyszer már sikerült eljutnunk, oda ismét elérhetünk” – írja a Budapest – Amire büszkék vagyunk című album előszavában Orbán Viktor miniszterelnök. S mint hozzáteszi, „a nemzet fővárosa pedig kiváló esélyünk arra, hogy a világ elé lépve megmutassuk, kik is vagyunk”. A miniszterelnök arra buzdít soraiban, hogy a kötetben szereplő interjúkat is olvassuk el, ne csak a képekre koncentráljunk, mert Kós Hubert vagy Bozsik Yvette szemszögéből „még meggyőzőbb képet kaphatunk, hogy mit nyert Budapest röpke másfél évtized alatt”.

Sal Endre, Finta Sándor, Balázs János, Baán László és a beszélgetést vezető Ördög Nóra az album bemutatóján Fotó: Havran Zoltán

A Budapest Műhely szakmai közreműködésével létrejött kötet valóban fogja a kezünket, és Földházi Árpád fotóművész nagyszerű képein keresztül 

tényszerűen mutatja be mindazt a fejlődést és törődést, ami szó szerint kiemelte a Városligetet a középszerűségből, ami visszaadta a Kossuth tér méltóságát vagy ami ismét azzá varázsolja a budai Várat, ami megilleti: az ezeréves magyar állam régi-új központjává. 

Olyan részletek is feltárulnak a képanyagban, amelyek mellett talán csak elsuhannánk, ha a művész nem hívná fel rá a figyelmet. Földházi Árpád lapunknak elárulta, hogy olyan speciális objektívekkel is dolgozott, amelyek révén torzításmentesen lehetett megfelelő felvételt készíteni például a Duna Arénáról is bizonyos szögekből. – Ha nem lett volna ilyen felszerelésem, a Duna vizéből kellett volna fotóznom – jegyezte meg.

A kötet Néprajzi Múzeumban tartott csütörtöki bemutatója egy igazi budapesti ünnep volt, és táncosok, zenészek is felléptek. Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója beszédében emlékeztetett, hogy a Városliget Európa első közkertje volt, a Liget projekt pedig ezt a régi fényt állította helyre. Kiemelte: nemcsak restaurálták, de újjá is értelmezték ezt a történelmi helyszínt, amely méltó a tradícióihoz.

Dr. Kőrösi Koppány Fotó: Havran Zoltán

Másfél évtized sűrítménye a könyv 

– jegyezte meg Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest-projekt miniszteri biztosa. A fejlesztésekre büszkék lehetünk, de hosszú és rögös út volt, amíg idáig eljutottunk. A ligetről szólva kijelentette, hogy ez ma Európa legnagyobb kulturális fejlesztése, amelynek nemcsak a rangos díjakban van visszaigazolása, hanem az idelátogatók nagy számában és kimutatható elégedettségében is.

Finta Sándor építész a Nemzeti Hauszmann-program kapcsán elmondta, hogy a folyamatos újjáépítés alatt álló budai Várban is olyan erős a történelmi kontextus, hogy egyszerűen nem tűr meg akármilyen épületeket.

Balázs János zongoraművész a Zeneakadémia révén megemlítette, hogy a világ egyik legjobb akusztikájú koncerttermét rejti a felújított épület, amely korábban hagyott némi kívánnivalót maga után. – És most, aki belép, érzi a gondosságot, hogy ennek a kormánynak igenis fontos az, hogy a magyar Zeneakadémia a lehető legjobb minőségben legyen jelen az életünkben. Az egész nemzet benne van ezekben a falakban a zenei kultúrát tekintve – hangsúlyozta.

Sal Endre újságíró, aki írásaival működött közre a kötet létrejöttében, feltette a kérdést, hogy mindezen sikerek után mi lehet az úgynevezett ligetvédőkkel, akik hisztérikus módon tiltakoztak a Városliget helyreállítása ellen. Mint mondta, megnézte az elégedetlenek egyik közösségi oldalát, ahol már egy ideje csend honol. Ám nemrég valaki szóvá tette közülük, hogy egy városligeti filmforgatással megzavarták a közpark madarainak esti életét. – Jött a bejegyzésre vagy három lájk – emelte ki Sal Endre. 

Az elégedetlenek korának tehát úgy tűnik, vége szakadt.

Budapest jövőjének is a tradíciókra kell épülnie, akár a magyar néptánckincsnek Fotó: Havran Zoltán

Mint Baán László említette, a lengyelek a világháborúban porig rombolt városokat építettek újjá eredeti valójukban. Mert a lengyelek kijelentették, hogy senki nem veheti el tőlük a történelmüket. 

És ez a nagyszerű album is ezt az elvet hirdeti: hogy Budapest a teljes, 15 milliós nemzet fővárosa, nem egy belterjes balliberális városvezetés műveleti területe.

Borítókép: A Hitel Kiadó gondozásában megjelent kötet (Fotó: Havran Zoltán)