– Új kezdeményezést indítunk, amely generációkon átívelve hozza közelebb a magyar családokat és a kultúrát. Ennek érdekében már nyártól elérhetővé tesszük Közös kincs nevű belépőnket, melyben a magyar családok, szülők, nagyszülők, unokák együtt ismerhetik meg közösen csodás magyar kultúránkat – tette hozzá Hankó, majd kiemelte: a magyar kultúra napján kezdeményezte, hogy nemzeti ünnepeink mellett jövőre a magyar kultúra napján is ingyenesen látogathatók legyenek a múzeumok.
Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről.
Szép példája ennek az a negyedszázados együttműködés, amely anno Nagyvárad és Berettyóújfalu között indult. Ma már a román–magyar határ két oldalán található négy város – Nagyvárad, Debrecen, Margitta és Berettyóújfalu – egy január végén záruló, kétszáz programot magában foglaló rendezvénysorozattal ünnepli közösen a magyar kultúra napját.
Ezen a napon azonban nemcsak kulturális eseményekkel találkozhatunk szerte a Kárpát-medencében, hanem a magyar kultúra napjához kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá az oktatással, a pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, köztük a könyvtári és közművelődési szakmai díjakat. A Hagyományok Házában tartott idei díjátadón Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár a beszédében kiemelte, hogy a rendelkezésükre álló statisztikai adatok szerint az elmúlt évben összesen több mint 48 millióan látogatták a kulturális eseményeket, ebből 42 millióan vidéken és hatmillióan a fővárosban. Majd hozzátette, tavaly több mint 4500 kulturális tevékenységet végző szervezet és intézmény részesült állami támogatásban, amelynek összege meghaladja a magyar GDP egy százalékát.
Ez a tény európai összehasonlításban tartósan az élvonalban biztosít helyet számunkra
– hangsúlyozta.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója az M5 Librettó című műsorában osztotta meg gondolatait a magyar kultúra napján: – Egy olyan világban, ahol inkább rombolódnak a hidak, mi azt szeretnénk példázni, hogy a kultúra segítségével lehet elfogadónak lenni egymással, és képviselhetjük a saját csodálatos kultúránkat, nemzeti kincseinket szerte a világban, büszkén felvállalva azokat.
A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én ünnepeljük annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Az 1815-től Szatmárcsekén élő költő és politikus a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét. A költemény először 1828-ban Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg. Nemzeti imádságunk megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal a szabadságharc leverését követően.
