A magyar kultúra napja alkalmából kiadott tájékoztatás szerint a múzeumok látogatottsága 25 százalékkal haladta meg a 2010-es adatot 2023-ban. A legnépszerűbb intézmények az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kulturális statisztikai adatokat összegző rangsora alapján a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum voltak.
A Szépművészeti Múzeum a 2023-as évben két kiállítással is az érdeklődők kedvében járt, Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170 éves évfordulójára emlékeztek meg egy időszaki kiállítással, majd egy nagyszabású monografikus Pierre-Auguste Renoir-kiállításra is sor került. Ennek köszönhetően 820 ezernél is többen váltottak jegyet a Szépművészeti Múzeumba 2023-ban. A második leglátogatottabb Magyar Nemzeti Múzeumot 575 ezernél is többen látogatták meg, míg a harmadik helyezett Néprajzi Múzeumot 487 ezren keresték fel.
A vidéki muzeális helyszínek közül a debreceni Déri Múzeumot 315 ezer fő, az egri Dobó István Vármúzeumot 266 ezer fő, a keszthelyi Helikon Kastélyt 265 ezer fő kereste fel a 2023-as évben.
A kastélyok és várak mellett a hazai kulturális örökséget a néphagyomány szempontjából bemutató szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 156 ezer fő látogatottsággal szerepelt a húsz leglátogatottabb helyszín között.
Az egyház- és vallástörténet legfontosabb intézményei közül a Mátyás-templom (Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye) és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár voltak a legnagyobb érdeklődésre számtartó intézmények, amelyek az összes országos helyszín közül is a negyedik és ötödik leglátogatottabbak voltak, ahova 365 és 334 ezer fő váltott belépőt 2023-ban.
A könyvkiadás csaknem 50 százalékkal nőtt a 2010-es évek eleje és 2022 között. A koronavírus-járvány nagy lendületet adott az olvasásnak. A 2023-as publikációk száma elmaradt a járvány alatti csúcstól, de meghaladta a 2010-es években tapasztalt számokat.
Az egyik legnagyobb könyvkiadó legkeresettebb 50 könyvet bemutató listáján 2023-ban a legkedveltebb a fikciós irodalom, a szép- és szórakoztató irodalom, valamint a pszichológia volt.
A színházak látogatottsága is folyamatosan emelkedik a járvány helyzet óta, bár 2023-ban még nem érte utol a 2019-es szintet, de így is 57 százalékkal haladta meg a 2010-est. A leglátogatottabbak az OSZK adatbázisa alapján a Fővárosi Nagycirkusz (Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.), és a Dumaszínház előadásai voltak.
A leglátogatottabb színházak közé tartozott 2023-ban a Madách Színház, a Magyar Állami Operaház és a Vígszínház, valamint a Budapesti Operettszínház és a Müpa.
A vidéki színházak közül a Miskolci Nemzeti Színház, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, a veresegyházi Veres 1 Színház, a Győri és a Pécsi Nemzeti Színház volt a leglátogatottabb.
Magyarország esetében európai összehasonlításban magasak a GDP-arányos kulturális kiadások. A magyar kormányzati költségvetés kulturális ráfordításai 2013 óta szerepelnek az öt legnagyobb aránnyal rendelkező európai uniós tagállam között.
Magyarország 2016 óta a három legmagasabb kulturális kiadásokkal rendelkező tagállam között van, míg 2018 óta Magyarország az első a rangsorban az Eurostat statisztikái alapján. Ennek megfelelően a 2010-es évek eleje óta fokozatos emelkedés látható olyan mutatókban, mint a színházak és múzeumok látogatottsága, a lendületet a koronavírus-járvány csak átmenetileg vetette vissza.
