Hiánypótló, parádés és várhatóan nézőcsalogató kiállítások a Szépművészeti Múzeumban

Sajtóreggelin számolt be a Szépművészeti Múzeum következő kiállításairól Baán László főigazgató. Méghozzá abban a Schickedanz-teremben, amely a múzeum felújítása előtt irodaként szolgált. A főigazgató elmesélte, hogy a plafont díszítő mennyezetfestményt álmennyezet fedte, s mert a múzeum tervezője falfestőként is dolgozott, róla nevezték el a termet.

A Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójának hála a három állandó nagy kiállítási tér – a román, a reneszánsz és a barokk csarnok – 1943 óta először látogatható egy időben. A megújult grafikai tér nyáron a Baselitz X Schiavone – Egymást metsző korok tárlattal nyit. Az idén 85 éves Georg Baselitz 2020-ban, a budapesti Grafikai gyűjtemény 150. évfordulója alkalmából harminc, nagy méretű alkotását adományozta a múzeumnak, amelyekből első ízben mutatnak be válogatást. Baselitz mellé azt a XVI. századi itáliai mestert választották, akinek lapjait a művész 1965 óta gyűjti.

A Szépművészeti Múzeum legdrágább vétele Renoir: Fekvő női akt

Baán László emlékeztetett: a tavalyi volt a Szépművészeti Múzeum legerősebb éve, a Cézanne-, Bosch-, Matisse- és El Greco-életmű-kiállításokkal, amelyekre 750 ezren voltak kíváncsiak. Ilyen csúcs után nem könnyű a folytatás.

A Renoir-tárlat régóta szerepel a tervek közt, s végre – a Musée d’Orsay-val és a Musée de Orangerie-rel közös rendezésben – szeptemberben megnyílik. Az apropó a Szépművészeti első világháborút követő legnagyobb értékű vásárlása, amikor is 2019-ben a múzeum tizenkétmillió dollárért megszerezte a mester Fekvő női akt című munkáját. Ez a kép első változata, a másik kettő a Musée d’Orsay és a Musée de Orangerie tulajdona. A legelső hazai átfogó Renoir-kiállítás központi eleme e három műalkotás közös szerepeltetése lesz.

Áprilisban párhuzamosan nyílik a Magyar Nemzeti Galériában a Gulácsy-életműkiállítás és a Szépművészetiben a Csontváry 170 emlékkiállítás. A Napút festőjének első budapesti tárlata a Szépművészeti Múzeumban éppen hat évtizede nyitotta meg kapuit. Ekkortól datálható a mester kultusza, amely kultusz kizárólag Magyarországon él.

Külföldön nem zseninek, naiv festőnek tartják Csontváryt, aki nem része a nemzetközi kánonnak

– figyelmeztetett Baán László.

Gulácsy Lajos 1922-ben még jelen lehetett, ápolói kíséretében, az Ernst múzeumbeli gyűjteményes kiállításán. Már azon esztendőben közös tárlatot terveztek a két különc művésznek, azonban Csontváry fontos műveit nem tudták mind begyűjteni, így most, egy évszázaddal később valósulhat meg az elképzelés. Ráadásul a fővárosi tárlat leutazik Pécsre, az idén ötvenéves Csontváry Múzeumba. Egyúttal meghosszabbították az ott látható, ám a Nemzeti Galéria tulajdonolta műalkotások letéti idejét újabb tíz esztendővel.

Borítókép: Csontváry Kosztka Tivadar: A taorminai görög színház romjai (Forrás: Szépművészeti Múzeum)