A legjelentősebbek közt

Minden eddiginél sikeresebb a Szépművészeti Múzeum elmúlt időszaka, ráadásul a Bosch-, a Matisse-, a Cezanne- vagy a Magyar Nemzeti Galéria Richter-, Art deco és Vaszary-kiállításai után, októberben, több mint félszáz saját kezű remekművet bemutató El Greco-életműtárlat nyílik a Szépművészetiben. A siker titkáról, a jövőről, no és természetesen a Városliget két új épületéről egyaránt beszélgettünk Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójával, a Liget-projekt miniszteri biztosával.

20220928 Budapest Baán László interjú Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Vezetése eltelt tizennyolc esztendejében eddig melyik számít a Szépművészeti Múzeum legsikeresebb kiállításának?
– A legtöbb látogatót – mert a siker egyik legfontosabb fokmérője mégiscsak a látogatottság – 

a Szépművészeti Múzeum századik születésnapján, 2006. december 1-jén megnyílt Van Gogh Budapesten kiállítás vonzotta, csaknem félmillió érdeklődőt. 

Nem hiszem, hogy valaha is meghaladható lesz nálunk ez a szám. A nyáron zárt Menny és pokol között, Hieronymus Bosch rejtélyes világa címűt több mint negyedmillióan nézték meg – ezzel az intézmény történetének második leglátogatottabb tárlata lett. Budapesten az ötvenezres látogatószám már nagy sikert jelez, a százezer fölötti szám kiugró sikert, a kétszázezer fölötti pedig rendkívül ritka, kirobbanó sikert jelent.

– A Magyar Nemzeti Galériát se feledjük. Gondolom, a napokban véget ért Art deco Budapest sem teljesített rosszul.
– Valóban, igazán szerethető, izgalmas kiállítás volt, s végül nyolcvanezres nézőszám fölött zárt a tárlat.

– A számolgatás végére érve, a Szépművészetiben október ­közepéig látogatható első magyarországi ­Matisse-tárlat biztató számokat mutat?
– Meggyőződésem, hogy százezer látogató fölött zárunk. El kell mondanom, hogy 

a Szépművészeti valaha volt legerősebb kiállítási évada ez a mostani, de a világ legnagyobb múzeumai­ban is néhány évtizedente, ha egyszer előfordul ilyen együttállás. 

Kezdődött tavaly ősszel a Gerhard Richter-életműkiállítással, utána nyitottuk a Cezanne-tól Malevicsig című tárlatunkat, amit a Bosch-kiállítás követett. És még nincs vége ennek a fantasztikus sorozatnak, hisz október végén nyílik az átfogó, több mint ötven saját kezű festményt felvonultató El Greco-tárlat, amelynek fővédnökei a spanyol király és Magyarország köztársasági elnöke.

– Ilyen volumenű kiállítások mennyire jellemzők a nemzetközi színtéren?
 

– Az elmúlt ötven évben a miénk mellett mindössze két ilyen átfogó Bosch-tárlat volt az egész világon.

– Ezzel a közönségsikerről átkanyarodhatunk a szakmaira. E téren szintén komoly elismeréseket zsebelhettek be?
– Úgy az egyes kiállítások, mint a hozzájuk kapcsolódó katalógusok nagyon pozitív nemzetközi szakmai ­visszhangot váltottak ki. Hadd emeljek ki most csak egyetlen megtisztelő elismerést: a Cezanne-tól Malevicsig, illetve a 2012-es Cezanne és a múlt című tárlatunk kurátorát, Geskó Juditot a kiállítások és az ahhoz kapcsolódó kutatói munka elismeréseként beválasztották a francia Paul ­Cezanne Társaság vezetőségébe.

– Nem tévedek, hogy elég sok helyről kell műalkotásokat kölcsönözni az efféle nagyszabású tárlatokhoz?
– A kölcsönzések során a kiállító múzeumok mozgásterét alapvetően a saját gyűjteményük rangjából fakadó nemzetközi pozíció határozza meg. Az elmúlt csaknem két évtized során sikerült a gyűjteményi súlyunkat meghaladó, kiváló partnerséget kiépíteni a világ legfontosabb múzeumaival. Ennek eredménye a nemzetközi nagykiállítások sora a Szépművészetiben, így például a kilenc évvel ezelőtti Caravaggiótól Canalettóig tárlatunk, amelyre csaknem hetven külföldi gyűjteményből érkeztek remekművek, s így ez lett az itáliai barokk festészetet bemutató legátfogóbb kiállítás az egész világon, a legendás 1922-es firenzei kiállítás, a Mostra óta. Az október végén nyíló El Greco-tárlatunk is ebbe a nagykiállítási sorba illeszkedik. Nagy megtiszteltetés, hogy felkérésünket elfogadva

Leticia Ruiz, a világ egyik legjelentősebb El Greco-szakértője – a Prado egykori gyűjteményi vezetője, s két éve a Patrimonio Nacional Királyi Gyűjteményének igazgatója – lett a kiállításunk kurátora, 

aki úgy is fenntartotta elkötelezettségét a budapesti tárlat mellett, hogy közben a királyi gyűjtemény számára immár huszonöt éve készülő madridi múzeum jövő tavaszi átadását készíti elő.

– Nálunk, a Városligetben gyorsabban épülnek a múzeumok…
– Ez így igaz, hiszen tizenegy éve fogalmazódott meg az új kulturális negyed legelső gondolata, s 

idén már megnyíltak a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum új épületei, amelyek már az elmúlt néhány hónap alatt is több százezer látogatót vonzottak s óriási hazai és nemzetközi elismerést arattak. 

A Zene Háza ez év tavaszán Cannes-ban igazi világbajnokságot nyert: a világ legnagyobb és legrangosabb ingatlanszakmai kiállításán, a MIPIM-en, ahol háromezer kiállító sok ezer projektje versengett, a zsűri fődíját nyerte el, legutóbb pedig megkapta az Európa vezető új turisztikai attrakciója 2022 címet. Ugyanilyen építészeti-kulturális minőséget képvisel az egykori Petőfi Csarnok helyén tervezett Új Nemzeti Galéria is, amelyet – az építészeti Nobel-díjként számontartott – Pritzker-díjas japán SANAA építésziroda alkotott. Megépítése után az elkövetkező évtizedekben a Városliget lesz Euró­pa legkomplexebb és egyik legvonzóbb kulturális negyede, amely egy több mint száz évvel ezelőtt kibontakozott hagyományra, a kultúra és a zöldfelületi kikapcsolódás sokrétű, szerves együttlétére épül a Ligetben.

– Ha már Nemzeti Galéria, mostanság nyílt a Vaszary-kiállítás, benne a mester huszonnégy, eddig sosem látott festményével.
– 2016-ban bukkantak rá kollégáink arra a negyven Vaszary-festményt tartalmazó két tekercsre, amelyek a Vaszary-hagyaték több mint 80 évvel ezelőtti gyűjteménybe kerülése óta valamilyen okból eddig rejtve maradtak, s a törzsleltárba sem kerültek be. Restau­rálásukat követően most mutatkoznak be először a nagyközönség előtt.

– Az efféle szenzációs újrafelfedezés híján a galéria gyűjteményéből nehezebb slágertárlatokat rendezni, mint a világ számos tájáról kölcsönzött remekművekből…
 

– Az állandó kiállításokon általában a legismertebb, legkiemeltebb művek szerepelnek, ezért mindig van újat bemutatnunk az időszaki tárlatokon, 

s ne feledjük, hogy a legnagyobb mestereink életművére való rácsodálkozás lehetőségét – a legújabb kutatások fényében – meg kell adnunk az újabb és újabb nemzedékeknek is. Ezért volt ­például tavaly, harminc év elteltével, ismét Szinyei-életmű-kiállítás a galériá­ban. De lesz jövőre Gulácsy-életműtárlat, ami már régi adósság, hiszen ilyet eddig még soha nem rendeztek.

– Már csak ezért is érthető választás Gulácsy Lajos, de miért éppen El Greco?
– A Szépművészeti Múzeumé Európában az egyik legjelentősebb spanyol gyűjtemény. Ezen belül múzeumunk öt saját kezű El Greco-képe Európában – Spanyolországon kívül – a legnagyobb El Greco-gyűjtemény – ez a remekműegyüttes mindig is egy nagy életmű-kiállításért kiáltott.

– Hogyan utaznak Magyarországra a műalkotások?
– Olyan speciális műtárgyszállító ládákban, amelyek minden szempontból óvják a műveket, érzékelve bármilyen esetleges behatást és rögzítik a szállítás idején történteket.

– Mondhatni okosládák?
– Jó meghatározás rájuk. Műtárgyszállításra specializálódott cégek végzik a műtárgyak utaztatását, de emellett műtárgykísérő kurír, vagyis a kölcsönző intézmény restaurátora vagy művészettörténésze is kíséri a műtárgyakat.

– Minden tárgyat egy-egy kurír?
– Minden egyes szállítmányt. Becsomagoláskor és megérkezéskor is megvizsgálják és dokumentálják a műtárgyak állapotát. Természetesen óriási a biztosítás összege is, hiszen egy-egy ilyen, a világ legjelentősebb múzeumainak kölcsönzései révén megvalósuló nagykiállítás esetében több száz milliárd forintra rúg a kiállított művek biztosítási összértéke.

– Ha nem is ilyen horribilis, de várhatón tetemes összegű lesz a ­múzeum rezsiszámlája is. Márpedig az El Greco-kiállítás megnyitásakor már benne leszünk a fűtési szezonban.
 

– Nincs kétségem afelől, hogy Magyarország első átfogó El Greco-kiállítása olyan szenzáció lesz, amely ismét akár kétszázezret meghaladó számú látogatót vonzhat a múzeumba. 

Nem tud akkorára nőni a rezsiszámlánk, hogy ez a látogatói érdeklődés ne fedezze azt. Itt kell megjegyeznem, hogy a tárlat főtámogatója az MVM, amely immár több mint egy évtizede megbízható, kiváló partnerünk számos fontos kiállításunk vagy éppen programunk, mint ­például a népszerű ­Múzeum+ megvalósításában. A kormány által a nemzeti kulturális intézményeknek biztosított kiemelt finanszírozás mellett ­látogatóink és támogatóink hosszú távú elkötelezettsége a biztosítéka, hogy a Szépművészeti Múzeum, ahogy az elmúlt években, úgy a jövőben is képes lesz világszínvonalú kiállításokat létrehozni a művészetszerető magyar nagyközönség javára, növelve úgy Budapest, mint Magyarország kulturális vonzerejét és presztízsét.

Borítókép: Baán László (Fotó: Mirkó István)