Sokkal több volt, mint a túlvilág festője

Bosch festői életművének közel felét, tíz festményt és rajzokat is felvonultat a Szépművészeti Múzeum Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa című tárlata. A különös alkotások valódi értelme akkor tárulhat fel, ha ismerjük azokat a forrásokat, amelyek befolyásolták képei gondolatiságát és megformálását. Ezért a kiállítás életművének kiemelkedő munkáit a mester művészi forrásainak kontextusában mutatja be.

Budapest, 2022. április 8. Áder János köztársasági elnök (b3) és felesége, Herczegh Anita (b2, háttal) Baán László főigazgató (j) társaságában megtekinti a Szépművészeti Múzeum Menny és pokol között - Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítását az ünnepélyes megnyitón 2022. április 8-án. A németalföldi mester különleges világát megelevenítő, a késő középkor szellemi és vizuális kultúráját megidéző, egymilliárd eurós biztosítási összértékű anyagot felvonultató tárlat április 9. és július 17. között látható. MTI/Bruzák Noémi Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Mintegy kilencven műalkotással találkozhat a nagyközönség az elmúlt ötven év egyik legjelentősebb Bosch-kiállításán a Szépművészeti Múzeumban. 

A németalföldi festő különleges világát megelevenítő, a késő középkor szellemi és vizuális kultúráját megidéző tárlaton a mester teljes festői életművének közel felét, tíz saját kezű festményét és rajzait csodálhatjuk meg.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a kiállítás sajtóbejárásán elmondta, hogy a tárlat azért is számít igazi szenzációnak, mert Hieronymus Bosch-tól körülbelül húsz festmény és ugyanennyi rajz maradt fenn, s 

az életműnek csaknem a felét, köztük a bruggei Utolsó ítélet triptichont, A bolondok hajóját, a Királyok imádását, az Ecce Homót is sikerült elhozni Budapestre.

Bosch a középkor alkonyán, az újkor hajnalán született a korabeli Európa egyik leggazdagabb államában, a Burgundiai Hercegségben. Ebben az átmeneti korban, melyben rendkívüli műalkotásai megszülettek, még élt a középkor ördögökben, angyalokban hívő világnézete, de már birtokában voltak a valósághű ábrázolás azon eszközei, amelyekkel a túlvilágot és a pokoli látomásokat megjelenítette. A tárlat hét szekcióban tárja elénk Bosch életművét és a korszak művészetét. Azokat az örök emberi témákat járja körül, amelyeket a művész oly eredeti módon, enigmatikus képi nyelvezettel fogalmazott meg alkotásain: az erény és a bűn közötti választás, a hit és az igazság kérdései, a vágyak korlátlan megélése és féken tartása vagy az emberi lét szellemi minőségének kérdése.

Tóth Bernadett kurátor izgalmas kontextusban mutatja be Bosch munkáit, hiszen az életmű előzményeihez kapcsolódó alkotások, valamint műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekműveit is megtekinthetjük. 

A főművek közül először A bolondok hajója című festménnyel találkozunk, amely egy mulatozókkal teli csónakot ábrázolva mutat rá az esztelenül a romlás felé haladó emberiség végzetére. A kortársak gyarlóságát és balgaságát figurázza ki az egyik legkorábbi Bosch-kép, a Kőoperáció, valamint a Szemfényvesztő című, saját kezű vázlat és a téma megfestett változata a mester egyik követőjétől.

Bosch egyik legismertebb munkája az Utolsó ítélet triptichon, amely jól szemlélteti pesszimista világképét: míg más festők képein az üdvözültek és az elkárhozottak hasonló arányban vannak jelen, itt a mennybe igyekvők a háromból csak az egyik táblaképen kaptak helyet. 

A Túlvilági látomások sorozatból két bámulatos Bosch-festményt, A pokolba vezető folyót és Az üdvözültek mennybemenetelét láthatjuk, amelyek lenyűgöző módon jelenítik meg a túlvilágot.

Noha a festőt kötötték a szentábrázolások ikonográfiai hagyományai, szokatlan részletekkel egészítette ki alkotásait. Ezt igazolja a Szentek élete elnevezésű szekcióban a Szent Kristóf a gyermek Jézussal című kép is, amelyen számos nyugtalanító motívum tölti meg a tágas teret: a fára felakasztott medve, a fürdőzőt zaklató vadkan és a romok között leselkedő sárkány mind az emberi világban rejtőző gonosz fenyegetésére utalnak.

Bosch legnyugtalanítóbb és egyben legismertebb alkotása, a Földi gyönyörök kertje triptichon soha nem hagyhatja el a madridi Museo Nacional del Pradót, a remekmű mégsem maradhatott ki a tárlat anyagából. 

A máig megfejtetlen jelentésű triptichon középső táblájának a legkorábbi és legminőségibb, XVI. századi másolata, valamint korabeli, a legnemesebb anyagokból szőtt, lenyűgöző méretű és szépségű falikárpit-változata kapott helyet a kiállításban. A zavarba ejtő, leginkább az emberiség történetét a teremtéstől a végítéletig elmesélő morális allegóriaként értelmezhető művel Bosch szándéka az lehetett, hogy elbizonytalanítsa és gondolkodásra késztesse a nézőt.

A kiállítás utolsó szekciója Bosch művészi örökségét, XVI. századi követőit mutatja be, majd az anyagot Sebastião Salgado brazil fotográfus Bosch hatását mutató, Aranybánya című dokumentarista fotója zárja. Bosch számos alkotásához hasonlóan Salgado fényképe az emberi bűnből és erkölcsi romlottságból adódó kollektív szenvedést, a földi pokol örökkévalóságát jeleníti meg.

Bosch tehát sokkal több volt, mint a pokol és a démonok, a szörnyek és a kimérák festője. Ezt bizonyítja a Szépművészeti Múzeum július 17-ig látogatható tárlata.

– Bosch művészete minden próbát kiállt, elismerése minden korszakot túlélt, csekély számú fennmaradt alkotása előtt évente milliók tolonganak a világ legrangosabb múzeumaiban – fogalmazott a szombattól látogatható kiállítás pénteki ünnepélyes megnyitóján Áder János köztársasági elnök, aki hangsúlyozta: az utóbbi fél évszázad talán legnagyobb szabású Hieronymus Bosch-kiállítása nyílik meg most Budapesten.

Borítókép: Herczeg Anita, Áder János, Baán László (MTI/Bruzák Noémi)