időjárás 5°C Miklós 2022. december 6.
logo
Vaszary János eddig ismeretlen képeit mutatja be a Nemzeti Galéria

Máig népszerű festőzseni

Ditzendy Attila
2022.09.14. 06:11 2022.09.15. 12:38
Máig népszerű festőzseni

A Magyar Nemzeti Galéria új tárlata a közelmúltban előkerült negyven, eleddig teljesen ismeretlen Vaszary-festményéből huszonnégyet mutat be a nagyközönség számára, megannyi népszerű remekmű társaságában.

Noha nem tartozik Vaszary művészetéhez vagy a kiállításhoz, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója megosztotta friss élményét a sajtó képviselőivel, miszerint a Magyar Zene Házát tervező, Fudzsimoto Szószuke először látta élőben művét.

Rendkívül elégedett volt a megvalósítással, s amikor megkérdeztem tőle, hová sorolná az életművében, azt válaszolta: a legmagasabb polcra helyezné, majd hozzátette: álmai maradéktalanul megvalósultak

– árulta el Baán László.

Így most az ő, az alkotó véleménye is visszaigazolta azt, amit a több százezer látogató, hogy Budapest egyik ékszerdoboza épült fel a Városligetben.
E bevezetőt követően a Liget-projektért felelős miniszteri biztos szólt az Ismeretlen ismerős kiállítás megszületéséről.

Vaszary János a nagyközönség által legkedveltebb XX. századi festők egyike

– mondta, majd hozzáfűzte: fantasztikus virtuóz festői tehetséggel megáldott alkotó.
– 2007-ben nagy gyűjteményes kiállítással idézte meg a Magyar Nemzeti Galéria a mester zsenijét, bemutatva az életmű egészét – elevenítette fel a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. 

Baán László ezután megjegyezte: azóta sem csitult a Vaszary-láz, majd beszámolt egy jelentős eseményről, hogy a művész negyven, mindeddig ismeretlen alkotása került elő a galéria leltárából.

– Hagyatéka 1939-es halála után a Szépművészeti Múzeumba került, a műtárgyak mellett dokumentumokkal, személyes tárgyakkal együtt – emlékeztetett a főigazgató. Megjegyezte: a Nemzeti Galéria 1957-es megalakulásakor ezek átkerültek az új gyűjteménybe, 1975-ben pedig a jelenlegi épületbe, a Budavári Palotába.

Nem tudni, milyen okból, de két tekercs nem került be a törzsleltárba, holott az átvételi dokumentumokban még szerepeltek. Amikor a Liget-projekt részeként a két új mú­zeum tervezési folyamata megkezdődött, megkezdődött a raktárak átvizsgálása, a műtárgyak felkészítése a költöztetésre. Ekkor, 2016-ban rábukkantak egy szekrénykére, ebben pedig a két tekercsre, amelyek negyven Vaszary-festményt rejtettek

– mondta Baán László.
Így kerültek végre, nyolcvan év múltán a törzsleltárba. 

Gergely Mariann kiállításkurátor, aki maga felügyelte a műalkotások restaurálását, úgy gondolta, ne csupán az eddig ismeretlen képeket mutassák be a nagyközönségnek, hanem helyezzék azokat a mester teljes életművének környezetébe, bemutatva Vaszary János festészetének fejlődését, stiláris változásait, sokszínű virtuozitását.

– Vaszary a XX. századi művészet állócsillaga, így vélhetően a tárlat nagy sikert arat majd – jelentette ki a főigazgató.
Egykoron, még rajzszakos hallgatóként, rendszeresen jártam a galériába, másolni a nagy mestereket. (E metódus amúgy mind a mai napig jellemzi a képzőművész-oktatás minden szintjét.) Amikor első alkalommal megpillantottam a Városi világítás című munkát – amelyen egy meztelen nő fekszik hason a nyitott ablak alatt, odakint pedig dübörög a nagyváros, villóznak a neonreklámok –, amit addig kizárólag reprodukciókról ismertem, földbe gyökerezett a lábam a mestermű méretei láttán. Ami mindaddig normál méretű akvarellnek tűnt, majd a valósággal megegyező méretű, elképesztően lazúros olajfestmény volt. A kép technikája, az alkotó zsenije képes azt a hatást kelteni, mintha a festmény néhány gyors ecsetvonás nyomán, ripsz-ropsz született volna.
Mindezt azért osztottam meg önökkel, mert érzékeltetni kívántam, miben érhető tetten a titok, amiért Vaszary János mind a mai napig az egyik legkedveltebb képzőművész, aki egyértelműen hatása alá tudja vonni a múzeumlátogatót. Egyébként már életében is nagyra tartották, méghozzá nem kizárólag a publikum, de a kritikusok, művészettörténészek, műkereskedők is. Vaszary kora egyik legjelentősebb alkotójaként, ugyanakkor tanáraként egyaránt dolgozott. Mesteriskolát vezetett, a Lyka Károly rektor által 1920-ban átszervezett, a művészképzést központba állító Mintarajztanodában, a mai Képzőművészeti Egyetemen.

A tárlat mától 2023. január 15-ig látogatható. Zárásként hadd hívjam fel a figyelmet a rendhagyó októberi tárlatvezetésekre, amelyeken mások mellett Eleni Korani műkereskedő vagy Szurcsik József festőművész kalauzolja az érdeklődőket a Vaszary-univerzumban.

Borítókép: A kiállítás egy részlete (Fotó: Kurucz Árpád)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.