Soha nem látott fotók és megrázó történetek: így emlékezik az ország 1956-ra

Kiállításokkal, filmvetítésekkel, színházi előadásokkal és koncertekkel emlékeznek meg országszerte az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójáról. A programok között eddig nem látott fényképek, fiatal menekültek személyes beszámolói, a megtorlások időszakát feldolgozó dokumentumdráma és ünnepi hangverseny is szerepel. Összegyűjtöttük, milyen kulturális események közül érdemes válogatni.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének digitális archívuma csaknem 250 korabeli dokumentummal bővült Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény

A főváros 1956-os történetéhez a könyvtári gyűjtemények is új adalékokkal szolgálnak. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének digitális archívuma az évfordulóra 

csaknem 250 korabeli dokumentummal bővült. 

A Budapest Elektronikus Archívumban fényképek, röplapok és sajtótermékek segítségével lehet felidézni a forradalom napjait. A gyűjtemény jelentős részét Bihary Ferenc 73 felvételből álló hagyatéka, valamint Gricic Márta és férje 118 fényképe alkotja. A képeket nem hivatásos fotósok, hanem a történelmi eseményeket személyesen átélő budapestiek készítették. Nemcsak a harcok és a rommá lőtt utcák láthatók rajtuk, hanem az is, hogyan éltek a főváros lakói a forradalom napjaiban. 

A digitális anyagok a Budapest Elektronikus Archívumban böngészhetők. 

Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény

A válogatáshoz kapcsolódóan Város remények és romok között címmel fotóplakát-kiállítás is nyílt a FSZEK Központi Könyvtárának átriumában. A tárlat november 4-ig látogatható.

Személyes sorsok a forradalom árnyékában

Az 1956-os forradalom története nem korlátozódik Budapestre. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum október 23-án élő történelmi jelenetekkel, tematikus sétával és családi programokkal mutatja be, hogyan élték meg a vidéki közösségek a forradalmat és az azt követő megtorlásokat. A megelevenített történetek között Déry Sári színésznő kitelepítésének története is szerepel. A vidék forradalma című tematikus séta Gyöngyöstől Márianosztráig vezet, és olyan eseményeket idéz fel, amelyek kevésbé ismertek a szélesebb közönség előtt. A múzeum különböző tájegységeiben berendezett minikiállítások a tüntetések, a menekülés és a szabadság reményének történeteit mutatják be. A gyerekeket korabeli játékok, kézműves-foglalkozások és interaktív programok várják.

A Fiumei úti sírkertben a Nemzeti Örökség Intézete diáknapot szervez. Az iskolás csoportok előadásokon, filmvetítéseken és interaktív foglalkozásokon ismerhetik meg a forradalmárok és a civil áldozatok történetét, az Államvédelmi Hatóság működését, valamint a megtorlások időszakát. Október 22-én este 19 és 23 óra között fényfestés, hat helyszínen megvilágított síremlékek és korabeli hangfelvételek idézik fel az 1956-os eseményeket. A helyszín különös jelentőséggel bír: a sírkert 21-es parcellájában a forradalom hősi halottai és áldozatai nyugszanak.

1956 a filmvásznon és a színpadon

A forradalom utáni megtorlások és a korszak politikai öröksége a színpadon és a filmvásznon is megjelenik. A Magyar Állami Operaház a Kádár lemeze című áldokumentumfilmmel és a Kádár utolsó beszéde című dokumentumdráma felújításával készül az évfordulóra. A két alkotás egy estén látható az Eiffel Műhelyházban, az október 22. és november 1. közötti meghirdetett előadásokon.

A Novák Tamás rendezésében készült film egy különös nyomozás történetén keresztül tár fel történelmi összefüggéseket. Ezt követi a Kádár utolsó beszéde, amely az 1989. április 12-i pártvezetőségi felszólalásból és a politikus múltjához kapcsolódó dokumentumokból indul ki. Az előadás Kádár 1956-ról és Nagy Imréről alkotott képét, valamint a saját felelősségével való szembenézését vizsgálja. 

Tóth Ilonát Schmidt Sára kelti életre az Ilona című tru crime dokumentumfilmben. Forrás: Budamount Film

A televízióban is látható lesz az évfordulóhoz kapcsolódó alkotás. A korábban közölt műsorinformáció szerint a Duna Televízió október 23-án 21 órakor vetíti az Ilona című dokumentumfilmet, amely Tóth Ilona orvostanhallgató 1956 utáni perét és az ügy történelmi körülményeit dolgozza fel.

A forradalom a zenés színházban is megelevenedik: a József Attila Színház október 24-én mutatja be újra az 56 csepp vér című musicalt. A darab az ötvenes évek nyomasztó légkörében, az 1956. október 23-án kitörő forradalom idején játszódik. A Mihály Tamás zenéjével készült mű egy fiatal pár szerelmén keresztül mutatja meg, miként szól bele a történelem az emberek életébe és kapcsolataiba.

Az 1956-os forradalom ihlette a veszprémi Kabóca Bábszínház 56 26, avagy A vak csillag című bemutatóját, amelyet október 23-án tartanak Mohácsi János rendezésében. Az előadás Mohácsi István szövegére és Kovács Márton zenéjére épül, a történelmi eseményeket pedig mesei, humoros és mágikus elemekkel vegyíti. A történet középpontjában Pusztai Palkó, a pesti srác és Sobri Jóska, a bakonyi betyár szövetsége áll. A produkció a hatalom abszurditásáról, a kisember kiszolgáltatottságáról, a közösségről és a személyes felelősségről beszél. A Mendelssohn Kamarazenekarral közös előadásban Kovács Márton élő zenéje is fontos szerepet kap.

Az irodalom és a színház eszközeivel a Deák Ferenc téren is felidézik 1956 emlékét. Október 23-án 10 és 18 óra között egy 1956-ban is közlekedett, 120 éves nosztalgiavillamos fedélzetén versek, korabeli naplórészletek és más irodalmi művek hangzanak el. A Kádár Kinga és Medveczky Balázs közreműködésével, Olasz Renátó rendezésében megvalósuló, ingyenesen látogatható programot hangjátékok és dalok egészítik ki.

Zenei programok a jubileumra

A jubileumi programokból a zene sem marad ki. A Concerto Budapest október 24-én 19.30-kor ad ünnepi hangversenyt a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Az 1956–2026 – Ünnepi hangverseny című esten Keller András vezényletével Beethoven Egmont-nyitánya, Dubrovay László 1956 című műve, Liszt Ferenc Magyar fantáziája és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa hangzik el. A koncert műsora a szabadság, a nemzeti emlékezet és a történelmi helytállás gondolatát járja körül.

Concerto Budapest (Fotó: Hrotkó Bálint)

Személyesebb hangvételű megemlékezést kínál Bornai Tibor Megyünk vagy maradunk – Mesék és dalok ’56-ról című műsora. A KFT zenekarból ismert dalszerző egy szál gitárral idézi fel emlékeit, és az 1956-os forradalom örökségéhez kapcsolódó dalokat ad elő. A műsorban többek között a Zeng az ének, a Szabadság, szerelem és a Fényes a hajnali ég is elhangzik. Bornai Tibor október 23-án Algyőn lép fel a produkcióval.

Kortárs plakátok a szabadságról

 A budapesti Lengyel Intézetben október 21-én nyílik meg a Láthatatlan frontvonalak című kiállítás, amely 

16 lengyel és 14 magyar női alkotó kortárs plakátjain keresztül foglalkozik a szabadság, a szolidaritás és a társadalmi felelősség kérdéseivel. 

A tárlat nem az 1956-os eseményeket illusztrálja, hanem a jelen felől közelít a szabadság eszméjéhez. A plakátok a konfliktusok civil következményeire és a béke lehetőségére is reflektálnak. A kiállítás december 31-ig látogatható a Nagymező utcai intézetben.

+1: Új emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára húszezer forintos címletű ezüst emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. A 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, 31,46 gramm súlyú érme különleges, úgynevezett proof technológiával készül, és mindössze ötezer darab kerülhet forgalomba. Az előlapján utcaköveken heverő, darabokra tört ötágú csillag látható, a hátlapjára pedig szaggatott szélű zászló és Nagy László Gyöngyszoknya című versének egy részlete került.