Politikai számonkérésbe fordult a barcelonai filmvetítés – Káel Csabát börtönnel is fenyegették

Kellemetlen közjáték zavarta meg Káel Csaba Magyar menyegző című filmjének barcelonai fesztiválvetítését: a közönségtalálkozón néhány Spanyolországban élő magyar filmes a produkció állami támogatását és a rendező korábbi közéleti szerepét kérte számon, egyikük pedig egyenesen a letartóztatásával fenyegetőzött.

Káel Csaba filmrendező és Loránd János fesztiváligazgató a barcelonai Choreoscope-on tartott közönségtalálkozón Forrás: Choreoscope - Barcelona Dance Film Festival Facebook

A balos fesztiváligazgató is kiállt a film mellett, ami díjat kapott Barcelonában

A közjáték jelentőségét árnyalja, hogy maga a fesztivál igazgatója, Loránd János sem osztotta a tiltakozók értelmezését. 

A csíkszeredai születésű, Barcelonában élő fesztiválszervező elmondta: politikai kérdésekben nem ismeri a teljes magyarországi kontextust, Káel Csabát azonban nemzetközileg elismert alkotónak tartja.

Loránd – aki a Telexnek azért leszögezte, nagyon örül, hogy „vége lett az Orbán-diktatúrának” – a Magyar menyegzőt fontos filmnek nevezte, amely szerinte akár évtizedek múlva is bemutathatja majd az erdélyi kultúrát. Azt is hangsúlyozta, hogy nem látott a filmben kormánypárti politikai propagandát, ezért a jelentős állami támogatást sem tartotta önmagában problémának. 

A fesztiváligazgató szerint a tiltakozók ráadásul nem a vetítésre érkeztek, hanem később kapcsolódtak be a beszélgetésbe, és azt is állította, hogy nem fizettek belépőt. Az érintettek vitatták a Telexnek, hogy ittasak lettek volna.

A Súlypont rámutatott, hogy a fesztivál hivatalos programjában szereplő alkotás ráadásul szakmai elismerést is kapott: 

a Magyar menyegző az idézett (egyébként közismerten ultraliberális) barcelonai táncfilmfesztiválon az egyik legfontosabb díjat kapta.

A Portrait of a Generation Award díjat most elnyert film egyébként egy határon átívelő történet, amely a nyolcvanas évek Erdélyében játszódik, történetében központi szerepet játszik egy kalotaszegi lakodalom, és maga az erdélyi néptánckultúra. A koreográfiát a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Zsuráfszky Zoltán készítette.

Ókovács: ha minden döntés börtönt ér, ki akar majd vezető lenni?

A történtekre Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója is reagált közösségi oldalán. Mint írta, szerinte több kérdést is érdemes feltenni a történtekkel kapcsolatban.
Egyebek mellett azt: mit jelent ma a „független filmes” megjelölés, illetve követelhet-e utólag „jóvátételt” az, aki egy korábbi filmtervéhez nem kapott támogatást. 

Felvetette azt is, hogy önmagában összeférhetetlenséget jelent-e, ha egy intézmény vezetője hétéves megbízatása végén egyetlen saját filmet készít, ráadásul nem a vezetése alatt álló intézmény költségvetéséből.

Ókovács szerint a támogatási döntéseknél – ahogy az Operában is – természetes helyzet, hogy vannak nyertesek és vesztesek. Egy operaénekes példájával érzékeltette: attól, hogy valaki nem kapott meg egy szerepet, még nem következik automatikusan, hogy a döntés igazságtalan volt. Az indoklásoknak és a döntési szempontoknak ugyanakkor átláthatónak kell lenniük.

A főigazgató szerint a Magyar menyegző értékes és hiánypótló alkotás, amelyet szakmai alapon válogatott színészek és táncosok közreműködésével készítettek. Felidézte Káel korábbi filmjét, a Bánk bánt is (bizony, a nagyszerű Kiss-B. Atilla, Marton Éva és Rost Andrea főszereplésével), és arra hívta fel a figyelmet, hogy a két alkotás között mintegy huszonöt év telt el, ezért szerinte nehezen állítható, hogy a rendező egyetlen film elkészítésével mások lehetőségeitől vette volna el a teret. Ókovács egyúttal megjegyezte: 

a művészeti és támogatási döntéseket természetesen lehet vitatni, de a művészi döntések miatt börtönnel fenyegetni valakit szerinte egy jogállamban elfogadhatatlan.