Ókovács Szilveszter bejegyzése végén a jelenlegi vezetés mandátumára hívta fel a figyelmet: mint írta, az Operaház vezetésének – így Solymosi Tamás Kossuth-díjas balettigazgatónak is – 2028 nyaráig érvényes szerződése van. A főigazgató szerint ezért jogállami szempontból sem mindegy, hogyan kezelik az intézményi vezetői megbízatásokat: a demokratikus rendszerek stabilitásához éppen az is hozzátartozik, hogy a ciklusokon átnyúló szerződéseket nem lehet egyszerűen egy politikai fordulat után semmissé tenni.
Az Operaház főigazgatója arra figyelmeztetett, hogy nem lenne szerencsés olyan országgá válni, ahol minden politikai ciklus végén lecserélhetővé és „letéphetővé” válik az intézmények vezetése.
A bejegyzés alatt ifj. Harangozó Gyula a következőképpen válaszolt, miután kiemelte, hogy vele együtt közel száz magyar táncművész írta alá a posztot: „Mint mindenki tudja, hogy a legutóbbi főigazgatói pályázatot a szakmai bizottság egyhangú szavazatai alapján Kesselyák Gergely karnagy úr nyerte meg és csak egy politikai döntés alapján került Ön az utolsó helyek egyikéről az Operaház igazgatói székbe. Önnél idősebb lévén azt tanácsolnám, hogy ilyen háttérrel kicsit visszafogottabban, ne adj Isten szerényebben kommunikáljon hiszen a művészek világa nem Önt választotta és valószínűleg most sem Önt választaná erre a pozícióra.

Az említett Keveházi Gáborral valóban volt sok nézeteltérésünk a múltban, de ezt kultúráltan megbeszéltük értékként kezelve és elismerve a másik nemzetközi karrierjét és sikereit melyek csak elismerést hoztak hazánknak szerte e világból. Az is tény, hogyha mi átlépjük a határt akkor ismernek minket Londontól Tokióig, New Yorktól Bécsig, ami azért nem mondható el Önről” – fogalmazott.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!