Életműve a magyar nyelv, a népzene és a nemzeti hagyomány megőrzésének és továbbadásának ügyét szolgálta.
Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója közösségi oldalán Kodály személyes tartását állította középpontba. Felidézte azt is, hogy
a zeneszerző a kommunista diktatúra idején sem hagyta el Magyarországot, hanem a nehéz körülmények között is folytatta munkáját, és nemzetközi kapcsolatait is fenntartotta.
A főigazgató szerint Kodály példája a kulturális önazonosság és a szellemi függetlenség melletti kiállásról szól.
Ennek a nagy magyar embernek első dramatikus hőstettét, a Háry János daljáték bemutatásának 100. évfordulóját ünnepeljük most. 120 művésszel, kicsivel és naggyal a színpadon, 80 zenésszel az árokban. Médiajelenlét, állami figyelem nélkül, és - ne kerteljünk - jószerivel közönség híján
– mutatott rá a főigazgató arra az anomáliára, ami arra utal, hogy Kodályra, Bartókra kevesebben járnak, mint a külföldi zeneszerzők műveire. „Ha összeverek egy cintányért és Mozartot, Verdit, Puccinit kiáltok, miért garantált a telt ház, ha Kodályt (vagy Bartókot!), miért a problémák garantáltak - egy szabad világban, Budapesten?” – tette fel a kérdést Ókovács Szilveszter.
Ókovács mindemellett a jegyárak további csökkentésére is kitért:
Mostantól Kodály (és Bartók!) életművének magunkhoz vétele nem lehet anyagi probléma az Operaház vendégei számára, ezt ezennel elhatároztam. Aki hallja, adja át, mert az égre nem tudjuk felírni - pedig kellene
– hangoztatta.
A Háry János következő előadása október 24-én, szombaton várja a közönséget a Magyar Állami Operaházban.
